2025. január 18., 15:11

Multikulturális terepszemle Bécsben

Már jó ideje tartogatom élményputtonyomban a mostani írás summáját. Végül úgy alakította az élet, hogy egy jubileumi betűvetés keretén belül, értekezzünk olyan témáról, akik számára tabunak számít vagy éppen mindent, de valahol semmit sem tudnak, tapasztalatok híján a kérdéskörről.

Bécs
Fotó: A szerző felvétele

Nyilván a cím sokat árulkodik. Kivételesen nem a bécsi polgári elegancia lesz piedesztálra emelve, hanem a város inkább másik arcát igyekszem bemutatni. A hajdani császári város szigorú mindennapjai, csak színesebb köntösben. Multikulturális együttélés a harmónia jegyében vagy párhuzamos társadalmak egy ketyegő bomba tetején? Majd a beszámoló elolvasása után mindenki eldöntheti, mi folyik Bécsben.

Miután az Experience Balkan polgári társulása beharangozta a Bécs Balkán néven futó kétnapos bécsi programját, tudtam rögtön, nekem az utazó brigádban a helyem. Célunk annyi volt, a bécsi Vasúti Főpályaudvartól délre eső városrészbe, a Favoriten, majd a Schönbrunntól északra elterülő Ottakring városrészbe nézzünk be és próbáljunk ki onnan élve kikeveredni.

Arrafelé az etnikai összetétel eléggé vegyes képet mutat. Osztrák formákat ritkán lehetett ott látni. Mini balkáni közösségek és közel-keleti bevándorlók tarkítják ezen városrészeket.

Tudjuk, az utazás páratlan eszköze a jellem fejlesztésének. Kiszakít saját kulturánkból, megmutatja, hogy a másik társadalom egészen más értékrend szerint élve is működik, minden önutálat nélkül. Adódik a kérdés: Vajon egy másik társadalom értékrendje összeegyeztethető a miénkkel? Főleg úgy, ha az a társadalmi összetétel nem másik kontinensen van, hanem mondjuk ő maga a szomszédunk. Bécs tele van olyan nációval, amelynek tagjai nem a közép-európai multiverzumban szocializálódott.

A Balkán szinte összes országából élnek itt közösségek, valamint az iszlám arab és török világ is bőven képviselteti magát.

A mi csapatunk azon volt, az előttünk álló két napban megismerjünk ebből valamit, aztán mindenki eldönti, az ilyenfajta együttélés előnyös a jövő számára vagy sem.

A fő csapásirányként nappal a piacokat, kávézókat és kocsmákat, este pedig a bárokat lőttük be. Azért ezeket, mert az egyszerű nép fiai és lányai, a dolgozó tömeg ezeken a helyeken fordul meg a leggyakrabban. Időnkbe belefért jópár épített kulturális örökség meglátogatása is. Mindent belesűríteni két napba nem volt semmi teljesítmény, főleg nekem, aki másnap olyan macskajajjal került vissza a szállásra, mint akit fejen kólintottak volna.

cukrászda
Ínycsiklandozó trilece sütemény, hozzá kísérőnek kávé
Fotó:  A szerző felvétele

Bécsben a délszláv vonal erősen képviselteti magát. Lehetőségünk adódott szerbekkel és horvátokkal kocsmázni. Esténket egy montenegrói füstös bárban kezdtük. Ezenfelül az este folyamán jártunk albán és bolgár diszkóban. Másnap görög és orosz templom, araboknál kávézás, piacozás szírek társaságában. Népek tengere és ez mind egyetlen városban. Van ennek szépsége azért.

Templom
Neulerchenfender plébániatemplom, amit a szerb ortodox közösség használ
Fotó:  A szerző felvétele
Főleg akkor, ha a csapat egyedüli tagjaként maradsz az éjszakában és a montenegrói Berber bárban boszniai szerbek társaságában hallgatod az élő szerb melodikus dallamokat, fiatalok összeölelkezve, a füst gomolyog, nekem meg fizetik reggelig a sörömet, mert jófej magyar legényként ott vigadok nyomorukban velük.

Hirtelen arra kapom a fejem, reggel fél nyolc, hívnak a többiek. Nem tudom mikor hagyták abba a szerbek a dáridót, de reggel ki-be jöttek még az emberek. Kellemes élmény volt ez számomra, csak az a fránya macskajaj ne lett volna.

Reggelire sikerült visszaérnem, de mondtam a többieknek, kezdjék meg a második napot nélkülem, nekem szükséges lesz egy-két órácskára ledőlni. Nos, már a takarítónéni keltett fel, hogy ideje lépni. Már nem emlékszem hol találkoztam a többiekkel, de az állapotomhoz képest, gond nélkül használva a tömegközlekedést, megtaláltam őket egy presszóban. Miután nagy röhögések közepette kibeszéltük az éjszakai történéseket, pár templomot bejártunk, adóztunk időnkből a Hundertwasser-stílusnak, végül amolyan estebédünket egy igazi szerb étteremben fogyasztottuk el.

Templom
Bécsi Szent György Görög Ortodox Templomban
Fotó:  A szerző felvétele

Demjén Szerelemvonat szövegében is megvan írva, a vonat nem vár. A végén szükséges volt csipkedni magunkat, hogy vonatot elérjük. A nap végére mindenki biztonságban a saját otthonában pihenhetett.

Az elején írtam: Multikulturális együttélés a harmónia jegyében vagy párhuzamos társadalmak egy ketyegő bomba tetején? Lehet az írás idealisztikus hangnemet ütött meg. Az előző kérdésre egyértelmű választ én nem tudok adni. Nyilván van vagy lesz aki megteszi helyettem.

Étel
Balkán grillezett ételek
Fotó:  A szerző felvétele

Hosszútávon az együttélés lehetséges, ha mindenki rendben tartja saját portáját és nem piszkít bele a másikéba.

Ez lehetne a kiindulópont. Mi lesz ennek a végkifejlete? Hagyjuk meg a választ a mindenkori történelemre. Utólag mindenkit beáraz és minden nemzet megkapja majd a saját maga osztályzatát.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.