Mit várhat a tudomány világa Trump második elnökségétől?
Az Amerikai Egyesült Államok meghatározó hatalom a tudományos világban is. Az amerikai vállalkozói szellem, az innováció, az elérhető pénzügyi források és persze az agyelszívás messze lekörözi a világ többi részét.

Aki csak alkalmanként foglalkozik politikai hírekkel, bizonyára annak sem kerülték el a figyelmét Donald J. Trump Grönlanddal, vámokkal, orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ígéretei, tervei. Eszemben sincs ezek megvitatásába belemenni, maradnék annál a kérdésnél, hogy mi lesz a tudománnyal, hiszen Trump közelgő elnökségét a kutatók nagy hányada veszélyesnek tartja, felemlegetve, hogy az előző hivatali ciklusa alatt és azóta milyen tudománytalan, esetleg egyenesen tudományellenes kijelentéseket tett. De mire számítsunk január huszadika után?
Trump stílusát ismeri a világ, az előző ciklusa tapasztalatai alapján pedig levonhatunk néhány következtetést a tudomány világára nézve. Nagy viták voltak és vannak arról, hogy a globális felmelegedésként emlegetett folyamatok mögött tényleg az ipari termelés erőteljes szén-dioxid- és metán-kibocsátása áll-e, és egyáltalán szabad-e a cégeket bármilyen módon korlátozni, esetleg munkahelyeket veszélyeztetni azért, hogy az ipari károsanyag-kibocsátást lejjebb szorítsuk. Trumpot azonban nem érdekelte a klímaváltozás, az amerikai cégek profitja annál inkább. Ellentábora most azt mondja, újabb elnöki ciklusa tönkreteheti a Földet.
Érdemes lenne meghallgatni azokat a kételyeket is, amelyek a manapság divatos zöld átállás ellenében merülnek fel. Gondoljunk például a greenwashing problémájára, ami azt jelenti, hogy környezettudatosnak állítanak be bizonyos termékeket, pedig éppen ellenkezőleg, azok előállítása nagy környezetrombolással jár. Erőteljes a propaganda és ember legyen a talpán, aki átlátja a gyártási és szállítási láncokat, különösen azok ökológiai veszélyeit. Előkereshetjük az Obama-kormány alatti H1N1-járvány kezelésének a történetét is. Leegyszerűsítve persze, de nagyjából mégiscsak a szerencsén, és nem az adminisztráció bölcs intézkedésein múlott, hogy nem lett belőle nagy járvány az Egyesült Államokban.
A közéletben sajnos egyre gyakoribb, hogy a saját oldalt, pártot tévedhetetlennek, a többieket meg hülyének állítják be. Ez nagy hiba, hiszen mindannyian tévedhetünk, és még ha nem értünk is sok mindenhez, lehetnek olyan kérdéseink, kételyeink, amelyeket nem félresöpörni kellene, hanem normálisan megválaszolni.
Ez a jelenség azonban most nem fog változni az amerikai kormányváltást követően sem. Az ok, hogy a politikusok és sajnos a nagyon széles közvélemény fejében nem valós, torz kép él a tudományosságról. Ebben nekünk, kutatóknak is megvan a felelősségünk.
Trump 2016-os megválasztását követően létrehoztak egy adatbázist, a Silencing Science Trackert, amely igyekszik összegyűjteni az amerikai kormány tudománytalan vagy tudományellenes akcióit, állításait. Mivel az alkotók maguk is az éghajlatváltozással foglalkoznak, az adatbázis eddigi 550 bejegyzéséből 332 valamilyen módon kapcsolódik a klímához. A most leköszönő amerikai kormány alatt egyébként 100-nál kevesebb bejegyzés született.
Az éghajlat mellett itt gyakori téma a védőoltások, a kreacionizmus (tanítása szerint az élet a Földön valamilyen intelligens beavatkozással keletkezett) iskolai oktatása.
Néhány bejegyzésben felbukkan a büdzsé kérdése, vagyis, hogy mennyi pénzt fordítanak kutatásokra. Donald Trump alatt korábban nőttek a kutatásra fordított összegek, most azonban egyesek attól tartanak, hogy az új kongresszus támogató kedve megcsappanhat, mások meg bizakodóak. Szerintem a kérdés legegyszerűbben úgy dönthető el, mennyi pénzt szán az új kormány a tudományra, és a mai írásom címében feltett kérdésre adott válasz is erre egyszerűsíthető le. A propaganda így is, úgy is propaganda marad, és attól még a kutató – ha hagyják – tud dolgozni, ha van rá pénz. A kísérletek nem fognak a politikának megfelelően hazudni.
A National Institutes of Healthen (NIH, egészségügyi és biológiai kutatóintézetek hálózata) keresztül 2023-ban mintegy 25 milliárd dollár állami pénzt költöttek a betegségek kutatására. Ehhez még további jelentős magán alapítványi és egyetemi források is rendelkezésre álltak. Kína tavaly emelte 10 százalékkal a felfedező kutatásokra szánt forrásokat, nagyjából évi 13 milliárd dollárra. Eközben Európa évente alig 2 és fél milliárd eurót költ a European Research Council, vagyis az Európai Kutatási Alap által finanszírozott összes kutatásra, mindenféle tudományterületen.
Nem lenne szabad az egyes pártok narratíváiban elvesznünk. Sok butaságot mondhatnak a politikusok a tudománnyal kapcsolatban, kétszerkettőből akkor sem tudnak ötöt csinálni. Trump ugyan hatással lehet a közbeszédre, de a kutatás finanszírozását a politikusoknak kell megszavazniuk. Európában pedig a mi választott politikusainknak a kezében van a döntés.
Megjelent a Magyar7 2025/2. számában.