Mit kell tudnunk a koronavírusról?

Sokan mondják: influenzám van. Ez persze csak feltételezés, hiszen aligha mutatta ki bárki is a vírus DNS-ét. A megfázások túlnyomó többségében tényleg banális megbetegedésről van szó, költséges diagnosztika erre fölösleges volna. Ha mélyebbre nézünk, a rendelkezésre álló adatok alapján gyanítható, hogy a körünkben tapasztalt megfázások (azaz orrfolyás, köhögés, torokfájás – felső légúti tünetek) jelentős részében valamilyen koronavírus a kórokozó.

Természetesen egyértelmű bizonyíték nincs, ezek a vírusok nagyon hasonló tüneteket okoznak, a genetikai teszteket sehol a világon nem végzik rutinszerűen.

A koronavírusok még gyakoribbak állatokban, főleg denevérek és madarak között terjednek. Időnként elkapják cibetmacskák, rókák, kígyók. A Távol-Keleten ezeket mind megeszik, misztikus erőt tulajdonítanak a különleges vadhúsoknak. Mivel vadásszák, kereskednek velük, fogyasztják, az ottani ember szoros kapcsolatba kerül ezen állatok potenciális kórokozóival. Most is egy ilyet fedeztek fel Kínában.

Egy eddig ismeretlen koronavírust mutattak ki, amely feltehetően emberről emberre is képes terjedni, ám a jelenlegi esetek túlnyomó többségében állatoktól kapták el az emberek.

Ha azonban nagyon sokan megbetegszenek, megnő az esélye egy olyan mutáció kialakulásának, aminek a következtében emberek között is hatékonyan terjed majd ez a vírus. Néhány éve ilyen volt a MERS esete is, amely az Arab-félszigeten okozott riadalmat, és szintén koronavírus okozta. De említhetem a kétezres évek elején felbukkant SARS-ot is, amelyet szintén koronavírus okozott.

Az átlagos koronavírus-fertőzés tulajdonképpen egy egyszerű megfázás.

Amikor tényleg influenzát kapunk el, akkor az eléggé megterheli a legtöbbünk szervezetét, magas lázzal, több napig ágyban fekvéssel jár. A megfázások mögött nincs mindig ott az influenza! Az influenza sokszor veszélyesebb, mint a koronavírus-fertőzések. Egy szezonban sokkal több ember hal meg influenza következtében, mint akik az előbb említett MERS vagy SARS miatt elhunytak. Viszont arányaiban nagyon sokan haltak meg az eddigi két hírhedt koronavírus-járványban a megbetegedettek közül: a MERS halálozása a 30%-ot is meghaladta, a SARS halálozása pedig 10% körüli volt. (Összesen mindegyik betegségben néhány ezer ember fertőződött meg világszerte, ami eltörpül az influenzafertőzések száma mellett.)

A mostani koronavírus esetében hirtelen lett nagyon nagy a betegszám, már most több ezer megbetegedést diagnosztizáltak.

Ennek a hátterében az is ott van, hogy sokkal nagyobb publicitást kapott az ügy, mint a korábbiak, elvégzik a teszteket, és diagnózist is kapnak, s ezért tudják jelenteni. Azt se felejtsük el, hogy sűrűn lakott területen indult. Potenciálisan tényleg veszélyesebb lehet, mint az előző két koronavírus-járvány. Nagymértékű halálozást még nem látni, bár a járvány még csak éppen elkezdődött, erről tehát korai beszélni. Véleményem szerint azonban ma még nincs olyan információ, ami alapján azt lehetne mondani, hogy jobban kellene félni tőle, mint az influenzától.

Ám a legyengült, idős emberek, szervátültetettek, daganatos betegség miatt kezeltek, valamint a csecsemők különösen veszélyeztetettek most is, mint bármely más, felső légúti tünetegyüttest kiváltó vírus járványa során.

Természetesen, mivel más vírusról van szó, az influenza elleni védőoltás nem hatásos. Súlyos esetben, főleg ha egyéb megbetegedéssel is küzd az illető, tüdőgyulladás is kialakulhat. Ez baktériumokkal felülfertőződhet. Erre az esetre antibiotikumterápia indokolt, de magára a vírusra ez nem hat. Jelenleg nagyon kevés vírusellenes gyógyszert fejlesztettek ki, a koronavírus ellen sincs gyógyszer. A beteg só-víz háztartását kell rendezni, a lázát csillapítani, és a támogató kezelés lehetővé teszi, hogy a szervezete legyőzze a vírust. Nincs különbség az influenzafertőzés talaján kialakult tüdőgyulladáshoz képest.

Az elhalálozás esetleges mértékét szerintem csak óvatosan lehet felbecsülni, ehhez nem telt el elég idő.

A halálozás mellett azonban önmagában az is veszélyes, ha hirtelen sok ember megbetegszik, kiesik a munkából, várandósoknál koraszülés jelentkezik, az egyébként is betegek még rosszabbul lesznek. Ennek a megelőzésében a higiénia alapvető: kézmosás, zsebkendő használata, mosakodás, felületek tisztítása, fertőtlenítése stb.

A pánik mögött talán a média részéről érkező nyomás is ott van.

Jelenleg úgy tűnik, a minden évben visszatérő, és három-négy évente erősödő influenzajárvány sokkal veszélyesebb (persze a következő napokban kiderülhet az új koronavírusnak olyan tulajdonsága, ami ezt megváltoztatja). Most nem kockáztathatják meg a hatóságok, hogy még egy városban felüsse a fejét ez a vírus, az influenza pedig amúgy minden városban jelen van.

Vannak olyan vészforgatókönyvek, miszerint az emberiség vesztét vírusok fogják okozni. Kutatóorvosként annyit mondhatok, hogy manapság fertőző betegségek következtében egyre kevesebben halnak meg – különösen a fejlettebb országokban.

Az afrikai rossz helyzetnek nagyrészt az egészségügyi hozzáférés borzasztó elégtelensége az oka. Szerintem okosabb a hozzáférésen, az ellátórendszeren javítani, illetve küzdeni a fejlett világ civilizációs betegségei, neurodegeneratív kórképei, pszichés betegségei ellen. Gondoljunk csak bele, ha most valaki azzal kampányolna, hogy nem szabad kísérleti állatokat felhasználni a koronavírus ellenanyaga után kutatva, aligha kapna nyilvánosságot, széles körű támogatást. Ellenben a pszichés zavarok, neurodegeneratív betegségek megértése és kezelése céljából végzett állatkísérletek ellen nagyon sokan felszólalnak. Pedig ezek most sokkal nagyobb veszélyt jelentenek.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/6. számában.