Minikonferencia a pszichoanalitika jegyében Légen
Ferenczi Sándor (1873–1933) orvos, pszichoanalitikus, a budapesti pszichoanalitikus iskola megteremtője születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett minikonferenciát múlt héten pénteken Légen az Aranykert Pszichoterápiás Központ, melynek fő eladója dr. Mészáros Judit kiképző pszichoanalitikus, a Ferenczi Sándor Egyesület elnöke volt.
Bő egy esztendeje nyitotta meg kapuit a légi Benyovszky-kastélyban az Aranykert Pszichoterápiás Központ, amely az egyetlen olyan intézet Szlovákiában, ahol zömében magyar nyelven folyik a léleksegítő tevékenység, vagyis a verbális terápia és a pszichoanalízis. Az alapítók Loránd Sándor (1893–1986) előtt is tisztelegnek, hiszen a központ egyik termét a neves, kassai születésű pszichoanalitikusról nevezték el.
A Ferenczi Sándor születésének 150. évfordulójára megrendezett minikonferenciát Ágh Dávid klinikai szakpszichológus megnyitójáéban egyebek között elmondta:
Az eseményen sikerült ezt a küldetést is megvalósítani, ugyanis a szlovákiai magyar és magyarországi érdeklődőkön kívül a teremben jelen voltak szlovák pszichológusok és pszichoanalitikusok is, akik számára szinkrontolmács biztosította a fordítást.
Ferenczi Sándor (eredeti nevén Fraenkel Sándor) Miskolcon született. Édesapját tizenhat évesen vesztette el. A mai Herman Ottó Múzeum papszeri épületében működő református gimnáziumban tanult kilencéves korától, ahol 1890-ben érettségizett. Miután Bécsben lediplomázott, 1896-ban Budapesten telepedett le. 1898-tól több budapesti katonai kórházban dolgozott idegorvosként. Tíz évre rá találkozott Sigmund Freuddal, s kettejük közt szoros barátság szövődött. A találkozás mindkettőjük munkásságát befolyásolja, hiszen egy élethosszig tartó kapcsolat alakul ki közöttük, 1200 levelet váltottak. Ettől kezdve Ferenczi élete is összefonódott a pszichoanalitikus mozgalommal, s 1913-ban megalapította a Magyar Pszichoanalitikus Egyesületet, melynek az író-kritikus Ignotus Hugó is tagja volt.
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Radó Sándor pszichoanalitikus elérte Kun Bélánál Ferenczi Sándor egyetemi tanári kinevezését. Ferenczi így a pszichoanalízis első egyetemi tanárává vált a világon, melyet Sigmund Freud is örömmel üdvözölt. Az elsősorban baloldali értelmiségieket tömörítő egyesület tevékenységét azonban a Tanácsköztársaság bukása után már nem nézték jó szemmel a Horthy-korszakban és Ferenczit kizárták a Budapesti Királyi orvosegyesületből. A Budapesti Iskola tagjai a kikényszerített emigrációkon keresztül vitték magukkal az újító elméleti és terápiás kezdeményezéseket, melyeknek magjai más kontinenseken, más országokban szökkentek szárba.
Dr. Mészáros Judit előadása előtt megköszönte a meghívást és arra buzdította a jelenlévőket, hogy bátran kérdezzenek, mert ő is, ahogy annak idején Ferenczi is, a dialógus híve. A „Ferenczi-reneszánsz” nem véletlenül bontakozott ki a halálát követően, hangsúlyozta az előadó, s ezt két kiemelkedő ponttal magyarázza. Az egyik Ferenczi és a brit orvos, Ernest Jones kapcsolata. Ferenczi halála után ugyanis Jones aktívan éreztette, hogy Ferenczi elmebeteg lett élete utolsó periódusában. Ez alaposan megmérgezte Ferenczi halála után a légkört, ecsetelte Dr. Mészáros Judit. A másik pont az akkori, addigra felforrósodott politikai helyzet volt, sokan a Ferenczit támogatók közül is a kikényszerített emigráció áldozataivá váltak. A Ferenczi halála és újrafelfedezése között eltelt 50 év, és az újrafelfedezéshez érdekes módon egy új generáció is szükséges volt, szögezte le az előadó.
Fontos összetevő a pszichoterapeuta humanista módszere, tehát az analitikusnak nem kell feltétlenül távolságtartónak lenni a pácienssel szemben, nem kell feltétlenül leküzdenie a viszontáttétel okozta érzelmi kötődést. Úgy vélte továbbá, hogy a páciensek által felidézett gyermekkori, a felnőttek által okozott szexuális bántalmazás rendelkezik valóságalappal és ilyen esetekben ez tekinthető a pszichés megbetegedések traumatikus okának. Lényegében a fiatal Freud is hasonlóan gondolkodott, azonban nem sokkal később arra a megállapításra jutott, hogy a gyermekkorban elszenvedett szexuális bántalmazásokról szóló élmények sokszor csak fantáziák, a pszichoszexuális fejlődés belső konfliktusainak kivetítései. Mikor évtizedekkel később Ferenczi próbálta a meggyőződésével és saját korábbi gondolataival szembesíteni Freudot, az a kapcsolatukban végzetes törést váltott ki.
Érdekességként megemlíthető, hogy Ferenczi páciense volt többek között Füst Milán is, akitől a konferencián is elhangzott a következő idézet:
Az előadás után a minikonferencia vendégei megtekinthették azt a kiállítást, amelyet fiatal szlovákiai magyar képzőművészek munkáiból állítottak össze, továbbá levetítették a Századfordító magyarok című filmet. Az Aranykert Pszichoterápiás Központról itt olvashatnak részletesebben.
