Milyen volt a 2025-ös év, és mit kíván az új évre? Kiss Beátát, Menyhárt Józsefet, Tóbisz Tituszt és Komlós Esztert kérdeztük
Ismert felvidéki személyiségeket kérdeztünk arról, milyennek látták a 2025-ös esztendőt, és mit kívánnának a jövő évre.
A 2025-ös év igazán turbulens időszak volt számomra. Az év első felében az egyetemi oktatói pályafutásomban történt egy komoly változás. Megírtam, leadtam és megvédtem a doktori disszertációmat. A második fontos mérföldkő pedig az volt, hogy szeptemberben a Csemadok elnökévé választottak. Ez látszólag két egymástól távol álló terület, de számomra mégis szorosan összefüggenek. Mind az oktatás, mind pedig kultúra a jövő nemzedékeit és az identitás megőrzését szolgálja.
Az új esztendőtől azt várom, szeretném és remélem, hogy a felvidéki magyar közösség soraiban jöjjön egy kis megnyugvás, mert feszültség és sok nehézség uralja a közbeszédet, a közösség életét.
Az építkezésre és a gyarapításra kellene a hangsúlyt helyezni, de úgy látom, nagyon sok küzdelem vár ránk a közösségi érdekérvényesítés terén, mint amilyen például iskoláink jövője is. Ez nemcsak szakmai kérdés, nem csupán a pedagógusok, a diákok és a szülők ügye, hanem az egész közösségé. Bár kulturális szervezet élén állok, egyben társadalmi szervezet is vagyunk, s bizony a felvidéki magyar társadalmat nagyon erőteljesen érintik az országos történések, amelyek rossz irányba tartanak, ezért meg kell találnunk a módját annak, hogy a magunk érdekeit minden szinten meg tudjuk védeni. És valahol legyen igényünk is erre. Magánéletemben a legnagyobb változás jövőre az lesz, hogy a férjem nyugdíjba vonul, ami eddigi megszokott életünkben mindenképpen új időszak kezdetét jelenti.
2025 számunkra a tanulás éve volt: párom folytatta a megkezdett mentálhigiénés tanulmányait, miközben addiktológiai szakemberként dolgozott a nagykeszi Reménységben. Jázmin lányunk a komáromi Selye János Gimnáziumban, Johanna a nyékvárkonyi Móra Ferenc Alapiskolában folytatta stúdiumait; jómagam sikeres teherautó vezetői vizsgát tettem. Megyei munkásságom független képviselőként jobbára az oktatási szakbizottságban és a megyei tanácsban valósult meg; civil pályám is az oktatás ügyéhez kapcsolt, a tanügyi reform támogató intézkedéseinek megvalósulásán dolgoztam. Családunk szempontjából mindenképp nehéz év volt a 2025-ös esztendő: mindennapjainkat meghatározta apósom hosszan tartó, súlyos betegsége – a Teremtő, sajnos, november végén magához szólította.
2026-tól családom egységének és egészségének megtartását remélem. A mindennapoktól pedig stabilitást, megerősödést és együttműködésre épülő közéletet, az Európát érintő háborús konfliktusok békés lezárását várom.
Szlovákiában pedig elengedhetetlennek tartom, hogy a Beneš-dekrétumok nyomán kialakult méltatlan helyzet emberi és igazságos megoldás felé mozduljon el – ennek sajnos kicsi az esélye, de közös erővel és kiállással sikerülhet!
A 2025-ös évet nagyon eredményesnek tartom, elég, ha csak Eugen Suchoň Örvény (Krútňava) című operájára gondolok, amelyet egész évben játszottunk és alakításomért megkaptam az Irodalmi Alap különdíját. A díjat éppen most, december elején vehettem át. A Bajazzók főszerepét a Miskolci Nemzeti Színházban énekeltem. Az Örvény rendezője, a bolgár Vera Nemirova szeptemberben vitte színre Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjét, amelyben Mister X-et, a tenorfőszerepet játszom. Mindezek mellett folyamatosan koncertezem és 2025-ben már a századik előadáson játszottam el Jean Valjean-t a Nyomorultakban.
Az elkövetkező időszak meghatározó feladata Kalaf szerepe lesz a Turandotban. Mivel elég mély tenor vagyok, több munkám lesz ezzel a szereppel, de remélem, hogy még fejlődőképes a hangom.
Ez a szerep 2026 legnagyobb kihívása, erre gondolok a legtöbbet, de komolyan foglalkoztat egy pozsonyi meghívás is. Január elején kétszer éneklem Sámsont, a Sámson és Delila darabban a Nemzetiben. Ez is nagy kihívás lesz, két nap alatt kétszer előadni.
A 2025-ös évem nagyon jól telt sok kihívással, élménnyel és tele tanulságokkal. Hatalmas öröm volt számomra az U-17-es Európa-bajnokság megnyerése, ami teljesen váratlanul ért mindenkit.
Mint minden évben, ebben is voltak megpróbáltatások, de sikerült túllépni rajtuk. Ezáltal sok lehetőséget kaptam, amit igyekeztem kihasználni, tovább fejlődni és dolgozni.
Hiszek abban, hogy a sok és kemény munkának meglesz a gyümölcse. Az új évre mindenkinek sok boldogságot, egészséget kívánok és a családdal, a szeretteikkel töltött sok időt. Ebben az évben is lesznek nehézségek, de nem szabad megijedni, tovább kell menni az élet minden területén, de a sportban is.
