Milyen érték felett veszélyes a magas vérnyomás?

2017-ben szakmai körökben sokan felfigyeltek rá, hogy megváltozott a magas vérnyomás definíciójára és kezelésére vonatkozó irányelv az American Heart Association és az American College of Cardiology, a két legjelentősebb amerikai szakmai szervezet szerint. 14 éve ez volt az első jelentős változás az ajánlásokban.

Ugyanakkor 2018-ban a Magyar Hypertonia Társaság sajtóközleményében úgy fogalmazott: „az amerikai ajánlásban megfogalmazottakat nem lehet azonnal az európai viszonyokra alkalmazni, azokat az európai populáció tekintetében külön kell vizsgálni.” Az európai szervezetek ezért a korábbi irányelveket felülvizsgálva szintén új ajánlást tettek közzé, de ebben a magas vérnyomás határértékét továbbra is 140/90 Hgmm felett definiálja.

Más szakértők szerint a 130-139/ 85-86 Hgmm magas normális vérnyomásnak tekintendő. Ezt azért érdemes külön hangsúlyozni, mert az amerikai ajánlások valójában csak erre az értékre helyeztek nagyobb hangsúlyt. Vagyis változtattak drasztikusan, hiszen eddig a 140/90 alatti értékeket soroltuk a normál tartományba, de már a tartományon belül is megkülönböztettünk 3 csoportot. Ebben a magas normális csoport az, amelyikre az amerikai kardiológusok ezután nagyobb figyelmet fognak szentelni.

A vérnyomásértékek fokozatai

Az első értékek a szisztolés, a második értékek a diasztolés vérnyomásértékekre vonatkoznak és Hgmm-ben értendők­.

• Optimális vérnyomás: <120 és <80
• Normális vérnyomás: <130 és/vagy <85
• Magas normális vérnyomás: 130-139 és/vagy 85-89
• I. fokozatú enyhe hypertonia: 140-159 és/vagy 90-99
• Alcsoport - határérték hypertonia: 140-149 és/vagy 90-94
• II. fokozatú középsúlyos hypertonia: 160-179 és/vagy 100-109
• III. fokozatú súlyos hypertonia: >=180 és/vagy >=110
• Izolált szisztolés hypertonia: >=140 és <90

Mára annyi változott az irányelvekben, hogy a kardiológusok úgy vélik, hogy nem feltétlenül szükséges 120/80 alá vinni a vérnyomást, mindenkinél egyéni célértéket kell meghatározni, az általános állapotot, egyéb betegségeket, életkort, stb. figyelembe véve.

Így kell helyesen mérni a vérnyomást

• A jól beállított vérnyomást elég heti 2-3-szor mérni, de ha panasz jelentkezik, vagy éppen gyógyszeres beállítás történik, naponta akár 2-3 mérés is hasznos lehet, a kezelőorvossal megbeszélve. Az eredményeket érdemes egy naplóban vezetni, ami nagyon hasznos segítség az orvosnak.
• A mandzsettát a könyökhajlat fölött 1-2 cm-el kell felhelyezni. Ennél jóval nehezebb a csuklós készülék felhelyezése, hiszen itt nagyon fontos a kar pozíciója. Ezek a készülékek ráadásul nagy szórást mutatnak a mért értékekben, nem igazán ajánlottak otthoni kontrollra. 
• A mérés előtt pár percet töltsünk nyugalomban, sőt az előző félórában már ne dohányozzunk (magas vérnyomás esetén ez egyébként is kívánatos), ne kávézzunk, ne végezzünk megerőltető mozgást!
• Mérés közben támasszuk meg a hátat és az alkart! Ha nem támasztjuk meg a hátát, vagy ülve mérünk, a diasztolés vérnyomás kb. 5 Hgmm-rel magasabb lesz, mintha feküdnénk. Viszont ha keresztbe tesszük a lábunkat, az a szisztolés értéket növelheti meg.
• Az első mérés után várjunk egy-másfél percet, és ugyanazon a karon, ugyanabban a pozícióban mérjük meg még egyszer a vérnyomást. Amennyiben a két mért érték között 4 Hgmm-nél nagyobb a különbség, 1-2 perc múlva mérjünk ismét. Mind a három értéket és a pulzusszámot jegyezzük fel.