Miért teremtette a jó Isten a szúnyogot?
Teszi fel tán minden gyermek életében legalább egyszer a jogos kérdést. Nos, nem hiszem, hogy akadna az olvasók között olyan, kinek kellemes élményei fűződnének ehhez az aprósághoz. Bizony a címben feltett kérdést nehéz lenne bölcsen megválaszolni, így ezt meg sem kíséreljük. Foglalkozzunk inkább olyan helyzetekkel, melyeket a szúnyoghoz hasonló szúrós kellemetlenkedők okoznak és válaszaink is vannak.
Méhek, darazsak, kullancsok. Mindennapi “találkozások”, mégis gyakran előfordul, hogy bizonytalanok vagyunk a sérülés ellátását illetően. Lássuk tehát, mi a helyes elsősegélynyújtás csípések esetén!
A szabadban történő játék, kirándulás, túrázás kapcsán gyakrabban szenvedünk el rovarcsípéseket, melyek erőteljes helyi reakciót, ritka esetben súlyos allergiás tüneteket is előidézhetnek.
A csípések a legtöbb esetben helyi kezeléssel elláthatók, de napokkal később sem gyógyuló, kifejezett duzzanat, bőrpír esetén akár antibiotikum adása is szükséges lehet. Ismert, súlyos allergia esetén életmentő, azonnali orvosi ellátás szükséges. Elengedhetetlen, hogy a rovarcsípésre allergiás személynél mindig legyen sürgősségi allergia ellenes gyógyszer (epinefrin önadagoló toll). Ilyen gyermek táboroztatásánál a felügyelőket is tájékoztatni kell.
A méh- vagy darázscsípés során méreganyag kerül a szervezetünkbe. Amennyiben bőrünkben megtaláljuk a fullánkot bizonyosak lehetünk benne, hogy méhcsípéssel van dolgunk. A darázs többször képes csípni, mivel fullánkját vissza tudja húzni. A méh csak egyszer tud csípni, a csípés után a fullánk és a kis „méregzsák” sokszor a bőrünkben marad. Méhcsípés esetén a méreg néhány másodperccel a csípés után szabadul fel, ezért jó, ha a csípést követően mihamarabb sikerül a méhet odébb seperni, a fullánkot eltávolítani.
A fullánkot mindenképp érdemes kiszedni, mert a bőrben maradva gyulladást okozhat (ún. idegentest-reakció). Fontos, hogy a fullánkot/méregzsákot ne két ujjunkkal próbáljuk meg kivenni, mert összenyomva a maradék méreg is a bőrünkbe kerül, ami fokozza majd a tüneteket. Ehelyett pöcköljük ki, vagy valamilyen élesebb tárggyal (csipesz, kés, bankkártya, kettétört kisebb ág éle), húzó mozdulattal távolítsuk el a fullánkot!
A csípés után perceken belül helyileg bőrpír, 1-5 cm-es duzzanat jelentkezik, ami néhány órán belül megszűnik, vagy jelentősen enyhül. Egyes esetekben a duzzanat 1-2 napig is megmaradhat. A csípés helyét lemoshatjuk vízzel, szappannal, fertőtleníteni azonban nem szükséges. A vakarás nem használ a helyzetnek, ezért célszerű a gyerekek körmét rövidre vágni, tisztán tartani. Végtagot ért csípés esetén a testrészt emeljük meg, polcoljuk fel, így kevésbé duzzad meg.
Minél nagyobb a duzzanat, ödéma, annál jobban fáj a csípés helye. Hideg borogatás, óvatos jegelés javasolt, lehetőleg kis nyomást kifejtve. Óránként 10-15 percig érdemes jegelni a területet, de fontos, hogy a jég ne direkten érintkezzen a bőrrel, mert fagyási sérülést okozhat.
A strandon a limonádéból a jégkockákat, otthon a fagyasztóból a fagyott borsót kivéve, vékony textilbe rakva óvatosan fejtsünk ki enyhe nyomó hatást a területre.
Viszketés, duzzanat esetén allergiaellenes gyógyszer, antihisztamin adható.
Kisebb kiszerelésben vény nélkül kapható a patikákban. Fájdalom- és gyulladáscsökkentőként szájon át ibuprofen adható. Helyi duzzanat esetén enyhe szteroidos krém használható, ami képes enyhíteni a panaszokat. A szakmai vélemények a hidrokortizon tartalmú készítményeket ajánlják. Jelentős duzzanat és erős panaszok esetén az orvos receptre írhatja fel.
A gyógyszertárakban, de a drogériákban is sokféle csípés utáni, többnyire gyógynövényeket tartalmazó, hűsítő jellegű krém található. Ezek általában tudományos vizsgálat híján vannak, de érdemes lehet kipróbálni őket. Egyes tapasztalatok szerint a félbevágott paradicsom, citrom is enyhíti a tüneteket a bőrre helyezve, de tudományosan ez sem igazolt. Sajnos még mindig élénken él a kalciummal kapcsolatos tévhit - használata bőrpír, duzzanat esetén felesleges, allergiás reakció esetén egyenesen káros, mivel hatástalan, de a hamis biztonságérzet miatt késhet a hatékony ellátás.
Az emberek néhány százalékánál az átlagosnál sokkal nagyobb bőrpír, gyulladás és 10 cm-nél nagyobb duzzanat alakul ki (ez az ún. „large local reaction”, azaz nagy helyi reakció). Ilyenkor a csípést követően egy-két nap alatt folyamatosan növekedik a duzzanat, tipikusan 48 órával a csípés után a legrosszabb a helyzet, végül a tünetek 3-10 nap alatt fokozatosan megszűnnek.
A nagy helyi reakció kezelésénél tulajdonképpen ugyanazokat a praktikákat érdemes bevetni, mint amelyeket a kisebb tüneteknél ismertettünk. Ezen felül érdemes és szükséges lehet szájon át egyszeri alkalommal szteroidot adni (pl. a metilprednizolont tartalmazó Medrol tabletta, felnőtteknek 40-60 mg összdózis; gyerekeknek 0,5 -1 mg/kg). Esetleg a helyileg alkalmazott, feljebb már említett hidrokortizon tartalmú krém is elegendő lehet.
Az úgynevezett nagy helyi reakciót sokszor tévesen bakteriális felülfertőződésnek gondolják és néha indokolatlanul kap az érintett antibiotikumot. A különbség, hogy míg bakteriális felülfertőződés esetén a csípést követő 3-5. napon fokozódnak erőteljesen a tünetek, azaz a bőrpír, a duzzanat és a fájdalom, addig a nagy helyi reakció a csípést követő 3-5. napon már enyhülőfélben van.
Sürgős orvosi ellátás, vagy mentő hívása szükséges, ha:
- rekedtséget, nehézlégzést, sípoló légzést észlelünk
- a csípés a szájat, nyelvet, torkot érte és az duzzadni, dagadni kezd
- hányinger, hányás, hasmenés jelentkezik
- ájulás, szédülés vagy gyengeségérzés esetén.
Ezek a tünetek súlyos allergiás reakcióra, ún. anafilaxiás rohamra utalnak, amely akár életveszélyes állapotot is jelenthet.
A kullanccsal nem feltétlenül szükséges orvoshoz fordulni, sokkal fontosabb, hogy minél hamarabb távolítsuk el bőrünkből. Ám nem mindegy, hogyan! Ne kenjünk olajat, nyálat, zsírt, alkoholt és semmilyen más anyagot a kullancsra, mert ha oxigénhiánnyal küzd a kullancs, akkor nagyobb eséllyel fertőz meg. Az eltávolításhoz drogériákban, patikában kullancscsipesz is beszerezhető, de némely szemöldökcsipesz is megfelelő. A kullancsot a bőrhöz minél közelebb, közvetlen a bőr felszínénél csípjük meg, majd folyamatosan, egyenletes erővel húzzuk akár 20-30 másodpercig, eközben a csipesz alatt bőrünk kis sátorhoz hasonló alakban megemelkedik. Az esetek többségében a kullancs így elengedi a bőrt és egyben kijön. Húzás közben enyhén csavarhatjuk az óramutató járásával ellentétes irányban.
A kullancs potrohát nem szabad összenyomni, mivel ekkor öklendezi az esetleg fertőzött gyomorváladékot a bőrünkbe. Ha így teszünk, nem kell attól tartanunk, hogy a feje (pontosabban a szájszerve) beszakad. Az se baj, ha a kullancs feje mégis bent marad a bőrben, ez nem okoz különösebb problémát. Mint bármely idegen test, kis reakciót kelt, majd kilökődik, mint egy szálka. Ha pár napon belül mégsem lökődik ki, érdemes eltávolítani, mert gyulladást okozhat, fertőzést viszont már nem. A legfontosabb, hogy miután eltávolítottuk a kullancsot, fertőtlenítsük a helyét. Előfordulhat, hogy a csípés helye pár napig érzékeny, piros marad, de ez a helyi reakció néhány nap alatt eltűnik és nem jelent veszélyt egészségünkre.
A kullancscsípés helyét érdemes néhány hétig megfigyelni. Amennyiben a csípést követő hetekben egyre nagyobbodó piros, kör alakú, kokárdaszerű bőrpírt észlelünk, forduljunk kezelőorvosunkhoz.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/29. számában.
