Mi áll az atópiás dermatitis, azaz az ekcéma hátterében?
Az atópiás dermatitis (ekcéma) megjelenésével, kiváltó okával és kezelésével kapcsolatban számos tévhit kering a köztudatban. Gyakran előfordul, hogy konkrét allergiát feltételeznek a bőrtünet hátterében, pedig ennél sokkal összetettebb dologról van szó. Az ekcéma a bőr tartós (krónikus), ismeretlen eredetű hullámzó lefolyású gyulladása. Jelenleg végleges gyógyulást hozó kezelése nem ismert.
Az atópiás dermatitis a leggyakoribb gyermekkori nem fertőző bőrbetegség, körülbelül a gyermekek 10-30 %-át érinti. A tünetek már 2-3 hónapos korban, de rendszerint egyéves kor előtt jelentkeznek. Az érintettek ötödénél a panaszok átnyúlnak a felnőttkorra is.
Az atópiás dermatitis előfordulása emelkedő mértéket mutat. Ennek hátterében részben talán a megváltozott modern környezeti tényezők lehetnek: a padlószőnyeg, a padlófűtés miatt megemelkedett poratka koncentráció, a műanyag nyílászárók miatt a lakás levegője szárazabb, a házi kedvencek lakásban tartása, dohányzás, táplálkozási változások (az anyatejes táplálás háttérbe szorulása), fokozott stressz és szorongás a gyermekkorban.
Ezek a tényezők azonban önmagukban nem okoznak atópiás dermatitist, de akkor igen, ha a gyermekben ott van az egyéni, genetikailag kódolt hajlam is. A genetika szerepét bizonyítja az is, hogy gyakrabban alakul ki ekcéma azokban a gyermekekben, akiknek a közvetlen hozzátartozói ekcémától, szezonális szénanáthától, asztmától vagy ételallergiától szenvednek.
Az atópiás gyermekek bőrében immunrendszeri eltérések vannak, ún. immunregulációs zavar, mely eredményeként a bőr védekező rendszere károsodik.
A bőr felső, vízvisszatartó, jól záró rétege sérül ilyenkor, ezáltal a bőr vizet veszít, kiszárad, másrészről fokozottan átjárhatóvá válik a külső irritáló anyagok (szappan, kozmetikumok, klóros uszodavíz) és a kórokozók számára. A gyulladás és a kiszáradás viszketést okoz, amit a beteg vakarással csillapít. Ez viszont a bőr apró sérüléseihez, fertőzéshez vezet, amitől az ekcémás gyulladás és a viszketés végül tovább fokozódik.
Egyes légúti vagy étel allergének tovább provokálhatják az immunrendszer kóros működését. Az atópiás gyermekeknél a tehéntej, a tojás, a mogyoró, a búza és a szója okozza leggyakrabban az ételallergiát. Légúti allergének között megemlítendő a háziporatka, a fűfélék, állatszőrök és a penészgomba.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az esetleges ételallergia azonban nem kiváltó oka az atópiás dermatitisnek, hanem csupán a két zavar együttállása. Az ekcémás bőrű gyermek tehát hajlamosabb az allergiákra, de nem törvényszerű, hogy bármire is allergiás. Azt is fontos megemlíteni, hogy a legtöbb esetben felesleges allergiatesztet végezni, és elvárásaink néha túlzottak. A tesztek gyakran adnak álpozitív, vagy álnegatív eredményeket és valós, klinikailag igazolt allergia csak igen kis százalékban van jelen.
A bőrtünetek időközönként fellángolnak, majd visszahúzódnak. A bőr gyulladt, piros, száraz és finom hámlása is gyakran megfigyelhető. A vakarózás eredményeként a bőr tovább sérül, nedvezik, pörk képződik. A bőr sebei másodlagosan felülfertőződhetnek, sárgásbarna varas felrakódások jelentkezhetnek, melyek később akár hegekkel gyógyulhatnak.
A bőrtünetek jellege és helye az életkorral változik. Csecsemőkorban az arcon, száj körül, a testen szétszórt foltokban jelenik meg, kisdedkortól a hajlatok (a könyökhajlat, térdhajlat, a csukló területe) érintettek. A kisgyermekek bőre a felkarok vagy az orca területén gyakran érdes, libabőrös érzetet kelt, a szemek körüli részek kipirosodása, hámlása jelentkezhet. Későbbi életkorban főleg a hajlatok érintettek.
Az atópiás dermatitises gyermek kezelése rendkívül összetett. Fontos, hogy megértsük a betegség okát és természetét, illetve azt, hogy kezelése nem egyszeri folyamat, hanem egy életen át tartó odafigyelés. Tévedés azt gondolni, hogy mindenáron valamilyen kiváltó allergént kell keresni, és amennyiben azt megtaláltuk egy csapásra eltűnik az ekcéma is. Csak az esetek kisebb részében van valódi allergiás komponens, ám ebben az esetben sem gyógyítja meg a bőrt kizárólag a diéta.
Felesleges és káros hosszasan diétáztatni a gyermeket abban a reményben, hogy a bőrtünetei ettől fognak meggyógyulni. Ha három-négy hét alatt nincs terápiás válasz, azaz az adott élelmiszer kihagyása ellenére sem javul látványosan a bőrtünet, a diétát nem javasolt folytatni.
A kezelés célja a tünetek csökkentése, a fellángolások megelőzése és a terápiás kockázatok minimalizálása. A kifejezetten gyulladt bőrtünetek kezelésére gyulladáscsökkentő terápia szükséges, illetve másodlagosan felülfertőződött esetekben akár antibiotikum is szükséges lehet.
Az utóbbi időben észlelhetjük a szülők túlzott és alaptalan félelmét egyes gyulladáscsökkentő szerekkel kapcsolatban. A szteroidok szervezetünkben is megtalálható létfontosságú hormonok. Megfelelő kiszerelésben, adagban és ideig, valamint a test meghatározott területén akár újszülött kortól alkalmazható. Az orvosi javallatot betartva nem kell mellékhatástól tartani.
A nem-szteroid gyulladáscsökkentő készítmények (kalcineurin-gátlók) ugyancsak kezdenek elterjedni a gyermekkori enyhe, vagy középsúlyos atópiás dermatitis kezelésében. Súlyos tünetek jelentkezésekor szisztémás gyulladáscsökkentő kezelés (tabletta, szirup), biológiai terápia, illetve fényterápia is szóba jöhet. Az anti-hisztaminok az allergia ellen használt szerek, segíthetnek a viszketés mérséklésében.
A legfontosabb azonban a rendszeres, napi szintű bőrápolás, azaz a jó minőségű fürdető, illetve testápoló krémek használata. A bőr zsírozása, krémezése néha napi több alkalommal is indokolt.
Ezek alkotják az atópiás dermatitis kezelésének alapját, enélkül hiába minden egyéb kezelés.
Az ideális, modern testápoló készítmény két fő fronton fejti ki hatását:
1. Akut tünetek esetén csökkenti a gyulladást és a viszketést, újraépíti a bőr védelmi vonalát, valamint megelőzi a másodlagos felülfertőződést.
2. Tünetmentes időszakban mérsékli a bőrszárazságot, valamint fenntartja a bőr egyensúlyát.
Mindezek mellett néhány apróságra még érdemes odafigyelni:
• Ajánlott a könnyed, nem túl szoros, jól szellőző pamut ruha viselése.
• Ügyeljünk a helyes fürdési gyakorlatra: rövid, néhány perces langyos vízben fürdés, de inkább zuhanyozás javasolt, illetve a törölközővel a nedvességet felitatni és nem dörzsölni a bőrt.
• A fürdést követően alkalmazzuk haladéktalanul a testápolót, megelőzve a bőr kiszáradását és a viszketést.
• A gyermekek körmét vágjuk rövidre, tartsuk tisztán, hogy kivédjük a bőr sérülését, felülfertőződését.
• Kerüljük a túlzott kimelegedéssel járó sporttevékenységet, klóros vízben való úszás után zuhanyzás és azonnali testápolás javasolt.
• Segíthet a szoba páratartalmának növelése, párologtató használata.
Az ún. atópiás hajlamú betegek fogékonyak hasonló mechanizmus alapján kialakuló allergiás megbetegedésekre, e betegségek pedig az életkor előrehaladtával bizonyos sorrendben követik egymást – ezt hívjuk „atópiás menetelésnek”. Az atópiás dermatitises gyermekek százalékánál 6-12 hónapos kortól ételallergia jelenhet meg, illetve 85 százalékos eséllyel valamilyen környezeti allergénre jelentkezhet fokozott érzékenység. 3-5 éves életkorban szezonális, pollenallergia alakulhat ki, illetve e betegek felénél 5 éves kor felett az asztma is megjelenhet.
A kutatások szerint az atópiás dermatitis megelőzésében fontos szerep jut az első 4-6 hónap alatti kizárólagos szoptatásnak.
A hipoallergén tápszerek megelőző hatása olyan csecsemőknél, ahol van allergiás családtag nem egyértelmű. Az édesanya „preventív” diétája a várandósság vagy a szoptatás alatt nem javasolt, csakúgy, mint a gyakran allergizáló ételek késleltetett bevezetése az első életévben. Ezek egyike sincs összhangban a szakmai irányelvekkel.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/17. számában.
