MG4 Electric: Tisztes hatótávolság, kedvező fogyasztás

 

Szó se róla, meg kell dicsérnünk a kínaiakat: ez egy izgalmas fazonú, ugyanakkor az európai ízlésvilágnak is tökéletesen megfelelő autó. Még akkor is, ha néhány dizájnelemét akár lenyúlásnak is nevezhetnénk (osztott hátsó szárny, egybehúzott hátsó lámpák, ívelt fekete küszöbbetétek, hátsó diffúzor, lásd pl. Honda Civic).

 

Ezzel együtt mégis megvan a maga egyedi, futurisztikus varázsa, ami első ránézésre kiemeli a tucatautók tömegéből. Látványosak például a koppintással nem vádolható részletei és stíluselemei: elöl a hiúzszemű fényszórók, a bumerángra hajazó oldalsó légnyelők, a lökhárító fogazott mintázata, hátul pedig a csapott tető, a lapos szélvédő.

 

De ha igazán objektíven és elfogulatlanul nézzük: azokban a lámpákban és a légterelő formájában is van valami eredeti…  

 

 

… hétcolos digitális műszerfal, 10,5 hüvelykes központi kijelző és a középkonzolból kinyúló, mosógéptárcsás menetmód-választó fogadja a vezetőt. Alatta óriási a tér, amelyet dupla pohártartó és méretes rakodófiók tölt ki (folytatása kb. ugyanekkor méretben a középső kartámla üregében).

 

A volán ebben a kivitelben bőrbevonatú, és hatszögletű formájával látványosan feldobja az enteriőrt. (Erre szükség is van, mert egyébként eléggé spártai, lásd pl. az anyósülés előtti sivár platót.)

 

Nagyobb bajom volt viszont a központi monitor grafikájával: feliratai ugyanis túl aprók, a betűk mérete sokszor a 3 millimétert sem haladja meg. Elolvasásuk normális szemű sofőr számára is gondot okozhat, a gyengébben látókról nem is beszélve. Kár, mert egyébként funkcionálisan rendben van: mutatja a fogyasztás átlagát, az aktuális energia-felhasználást, a tolatóradar képét (kamera nincs) és még sok minden mást.

 

Hatalmas piros pontos érdemel az is, hogy az autó minden verzióban támogatja a V2L (Vehicle to Load) technológiát, tehát egy adapter segítségével szinte bármilyen elektromos eszközt tölthetünk, vagy üzemeltethetünk a fedélzetről.

 

Ami pedig a térkínálatot illeti, a kategóriabeli autók átlaga: elöl tetszőleges hely alakítható ki a kézi vezérlésű fotelekkel, hátul ez már nagyrészt az elül ülők igényeinek függvénye.

 

Ott (mármint hátul) középső kartámla sincs, viszont rövidebb távon öten is elfogadható kényelemben utazhatnak az egybeszabott kanapén. Pláne, hogy a padló is sík, köszönhetően a mindössze 11 cm vastagságú akkutelepnek.

 

A kofferről pedig csak annyit, hogy nem túl öblös, de alapon jól pakolható; bővítésekor azonban jókora fenékküszöb keletkezik.

 

 Mint már említettük, az autót az erősebb kivitelben teszteltük (a gyengébbik változat 170 lóerős, az akkumulátora is kisebb). A közel 8 másodperces százas sprint viszont ezzel a motorral is elmarad az az átlag villanyautókétól, de nagyjából 60 km/h-ig kifejezetten impozáns. Mindehhez a hátsó hajtás is hozzájárul, érezhetően jobb elrugaszkodással. Ennél is nagyobb dicséretet érdemel azonban az elektromos hajtásrendszer menedzselése: a vezető 5 menetmód és 4 energia-visszatermelő szint közül választhat, beleértve ezek tetszőleges kombinációját is! Utóbbiak egyike a motorfék nélküli vitorlázás, a többivel pedig főleg városi forgalomban válthatjuk ki a fékek használatát.

 

A végeredmény egy abszolút korrekt, 16 kWh/100 km körüli átlagfogyasztás, és – ECO üzemmódban, megfelelően megválasztott rekuperációval – tényleg akár 500 kilométeres hatótávolság, lásd a megfelelő ábrát! (Az én 430-as tesztátlagom valamennyi üzemmód átlagos használatából adódott, vegyes forgalomban.)

 

A topmodell standardjának számító 11 kW-os fedélzeti töltő egy szűk éjszaka (6,5 óra) alatt is 10-ről 100%-ra fűti fel az aksit, 140 kW-os egyenáramú gyorstöltővel ez az idő 10-ről 80%-ra kevesebb, mint fél óra. Egy szó mint száz: az MG4 egy reális használatra teljesen megfelelő elektromobil, kellő hatótávolsággal, abszolút elfogadható töltési időkkel, átlagon felüli dinamikai mutatókkal. A kiviteltől függően 32 990–37 490 eurós induló ára pedig legyen egyéni megítélés kérdése…