Mennyire szívós a koronavírus
Az eddig elvégzett kutatásokból már viszonylag nagy pontossággal tudható, hogy a SARS-CoV-2 mennyire tekinthető stabil kórokozónak, azaz mennyi ideig marad élet - és fertőzőképes különböző környezeti körülmények között, illetve egyes felületeken.
A levegőben három óra, a kartonpapíron egy nap túlélésre képes
A COVID-19 múlt év decemberi felbukkanása óta a világ számos kutatólaboratóriuma vizsgálja a rendkívül gyorsan terjedő új humánvírus genetikai jellemzőit, a fertőzés mechanizmusát, valamint azt az ellene való védekezés szempontjából fontos kérdést, hogy a kórokozó mennyire tekinthető stabil vírusnak, azaz milyen az életképessége.
A teszteket az amerikai Országos Egészségügyi Központ laboratóriumaiban végezték el a Princeton Egyetem, valamint a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem szaktudósainak közreműködésével.
Az elvégzett kísérletekkel azt modellezték, hogy a vírussal megfertőződött emberek köhögésével, illetve tüsszentésével levegőbe kerülő COVID-19 kórokozó mennyi ideig képes életben maradni a levegőben, illetve a különböző tárgyak felületén.
A tesztek során orvosi porlasztókészülékek segítségével juttattak vírusmintákat a levegőbe, azt szimulálva, ahogy egy megfertőződött beteg köhögése juttatja a szabadba a kórokozót.
A NIAID szerint a COVID-19 rézfelületen – ami igen gyakran a kilincsek alapanyaga - négy órán át maradhat életképes, de például kartonpapíron ez az időtartam már 24 órára ugrik fel, míg rozsdamentes acélon és műanyagokon a vírus élettartama három napra növekedhet.
A magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom nem kedvez a vírus terjedésének
A kutatócsoport Dr. Neeltje van Doremalen vezetésével a The New England Journal of Medicine szaklapban publikálta a részletes megállapításait. A COVID-19 egyes tárgyak felületén való életképességének megállapításánál nemcsak a tárgyak anyagát, hanem a környezeti feltételeket is tanulmányozták.
A vírus egyes felületeken mutatott aktivitásánál a levegő hőmérsékletét és páratartalmát is mérték. Ami a hőmérsékleti adatokat illeti, megállapították, hogy a COVID-19 vírus életben maradásához a + 4 C fokos hőmérséklet számít a legkedvezőbbnek, amin akár 28 napig is aktív maradhat.
Száraz és magas, + 40 C fok körüli hőmérsékleten viszont hirtelen és szignifikánsan lecsökken a COVID-19 túlélési képessége, ilyen tartományban alig marad aktív vírus. Már a járvány Kínában történt kitörésének kezdetén megfigyelték, hogy a COVID-19 a vírusfertőzöttek fürdőszobai használati tárgyain viszonylag hosszabb ideig, akár néhány napig is stabil maradhat.
Az eddigi vizsgálatok szerint külső környezetben elsősorban a hőmérséklet befolyásolhatja a kórokozó életesélyeit, de mindkét tényezőnek, tehát a hőmérséklet, valamint a relatív páratartalom együttesének is komoly szerepe lehet a COVID-19 aktivitásának alakulásában. Úgy tűnik, hogy a magas hőmérsékletű és az alacsony páratartalmú környezetben a leggyorsabb a vírus inaktiválódása.
Legfontosabb a megelőzés
Egyelőre még nem teljesen egyértelmű, hogy a textíliák felületén mennyi ideig képes megtartani fertőzőképességét a COVID-19 vírus.
A Griffith Egyetem fertőzőbetegség és immunológus szakértője, Nigel McMillian professzor szerint a különösen gyakran használt mobiltelefonok érintőlapján a COVID-19 vírus szintén több napig, akár egy hétig is képes megtartani az aktivitását, ezért különösen fontos a mobiltelefonok érintőképernyőjének (valamint a tabletek képernyőjének, illetve a számítógépek billentyűzetének) rendszeres fertőtlenítése, különösen, ha a készülékeket nyilvános helyen használjuk.
A fertőtlenítés elvégzésére a 60 -70% alkoholt tartalmazó törlőkendők a legalkalmasabbak. Noha az még nem világos egyelőre, hogy a különböző tárgyak felületén megtelepedett vírus az elsődleges átvitelnek számító cseppfertőzéshez képest mekkora szerepet játszik a járvány továbbterjedésében, de a kórokozó relatíve jó túlélőképessége miatt rendkívül fontos a gyakori kézmosás, a használati tárgyaink fertőtlenítése, valamint a társas érintkezések legminimálisabbra csökkentése.
Elter Tamás nyomán
