2025. augusztus 11., 20:05

Mátyás király szobra a kassai dóm déli kapuja felett

 A kassai dóm építésének fő szakasza Zsigmond király uralkodása idejére esik. Mátyás király idején a befejezés és a belső kiképzés kapott új lendületet, ebből a korból származnak a dóm legbecsesebb művészeti emlékei.

 

Mátyás király szobra a kassai dóm déli kapuja felett
Fotó: Görföl Jenő

Iratok, visszaemlékezések tanúsítják, Mátyás tényleg fejedelmi módon támogatta a várost, hogy befejezhesse templomát. A király nevéhez, illetve korához fűződik a híres, kettős (menetű) Királylépcső és a Mátyás-oratórium. Igazságos királyunk építtette fel a székesegyház déli tornyát is, ami viszont csak a templom párkányának a magasságáig készült el. Mátyás korabeli az István mester alkotta 16 méter magas szentségház is. Ezen a faragó tíz évig, 1468-tól 1477-ig dolgozott. Mátyás korában készült el a Mátyás-örökmécses is. Ez eredetileg a Szent Mihály-kápolna körüli temetőben kapott helyet, csak jóval később vitték be a templomba.

Mátyás király szobra a kassai dóm déli kapuja felett
Fotó:  Görföl Jenő
A dóm déli kapuja fölött, a csúcsban látható Mátyás király egész alakos, életnagyságú páncélos szobra, amely 1892-ben készült el. Alkotója a lőcsei születésű Marschalkó János (1818–1877) európai hírű szobrász, aki a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult és az Akadémia Gundel szobrászati díját is elnyerte. Elterjedt róla, hogy ötvenéves korában szégyenében öngyilkos lett. Ő alkotta meg ugyanis a Lánchíd oroszlánjait, amelyek hiányzó nyelvéről elterjedt pletyka még Tóth Béla Magyar anekdotakincs című gyűjteményébe is bekerült.
Mátyás király szobra a kassai dóm déli kapuja felett
Fotó:  Görföl Jenő

Marschalkó azonban magyarázatot adott arra, hogy miért nem látható az oroszlánok nyelve, sőt fogadást is nyert a rosszindulatú gúnyolódókkal szemben. Az öngyilkosságról szóló pletyka persze nem igaz, 1877-ben, 59 évesen halt meg. Magyarország-szerte, és nálunk is több alkotása található. Saját (budapesti) síremlékét is maga tervezte, de ő készítette szüleinek a lőcsei temetőben lévő sírjelét is.

Az írás megjelent a Magyar7 2025/31. számában.

 

Megosztás
Címkék