Magyarságért díj – négy felvidéki díjazottnak
A Magyar Nemzetőrség „Török István” Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetség megalakulásának 15. évfordulójáról emlékeztek meg október 9-én a győri Városháza rendezvénytermében. A szövetség céljai közt szerepel többek közt a hazaszeretetre és magyarságtudatra nevelés és a hagyományőrzés is. A rendezvény első részében Czapáry Martincsevics András nemzetőr altábornagy, elnök-parancsnok a szövetség tizenöt éves tevékenységét ismertette a jelenlévőkkel, majd sor került a „Magyarságért” kitüntetések átadására.
„Szövetségünk kiemelten odafigyel azokra a példát mutató határon túli magyarokra is, akikkel szemben úgy érezzük, hogy elsősorban erkölcsi adósságunk van, és valamilyen módon szeretnénk elismerni az elkötelezettségüket, illetve díjazni az életpályájukat' - fogalmazott Czapáry Martincsevics András a kitüntetések átadása során. Ez is indokolja, hogy az idei kitüntettek közt négy felvidéki volt:
Falath Zsuzsanna, muzeológus, történész, Dunajszky Géza, író, publicista, tanár, Csáky Pál mérnök, politikus, író, Mihályi Molnár László költő, publicista, tanár és ötödikként dr. Hetzmann Róbert jogász, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke vehette át idén a kitüntetést.
Falath Zsuzsanna a felvidéki magyar identitás védelme és a felvidéki magyar megmaradást, a magyar nyelv és kultúra védelmét szolgáló tevékenységéért kapta a kitüntetést. A kitüntetés átadásával a szövetség erkölcsi elégtételt kíván szolgáltatni a magyarságának vállalása és muzeológusi munkája során elszenvedett diszkriminációért.
– emelte ki róla szóló méltatásában Mihályi Molnár László. Egy Magyar Hírlapnak adott interjú miatt a munkahelyen meghurcolták, végül pedig elbocsátották állásából a szlovák szülőktől származó muzeológust, aki szolidaritásból, a huszadik századi történelemben a magyar nemzet ellen a Felvidéken elkövetett bűnök miatt a 2021-es népszámláláskor magyar nemzetiségűnek vallotta magát, mivel szükségét érezte ennek a gesztus értékű jóvátételnek a megtételét azok irányába, akik méltatlanul még mindig az 1945-ös Beneši kollektív bűnösség hamis vádjának bélyegét viselik.
Dunajszky Géza a felvidéki magyar történelem szomorú fejezeteinek a feltárása és azok írásaiban, könyveiben való rögzítése érdekében folytatott kitartó munkájáért kapta a kitüntetést, amely a magyar identitás védelmét és a felvidéki magyar megmaradást, a magyar nyelv és kultúra védelmét szolgálja.
– mondta laudációja során Csáky Pál hozzáfűzve, „mondanom sem kell a felvidéki magyar lét legnehezebb témájának veselkedett neki, s húzták őt azok egyre mélyebbre, egészen a pozsonyi, 1945-ös tömegsírok mélye felé. Ama téma felé, amely feldolgozásának Janics Kálmán volt a megszállott kezdeményezője s Dunajszky Géza a megszállott – mindkét esetben jóértelemben megszállott – kiteljesítője.”
Csáky Pál a magyar identitás védelmét, a felvidéki magyar megmaradást, a magyar nyelv és kultúra védelmét szolgáló tevékenységéért, valamint a felvidéki magyarság képviseletében folytatott eredményes tevékenyégéért kapta a kitüntetést.
Csáky Pál írásaiban rendszeresen visszatérő téma a kisebbségi sorban élő magyarság meghurcolása és megpróbáltatásai, mondta méltatásában Csákyról Dunajszky Géza.
Annak érdekében, hogy megvalósíthassa a szlovákiai magyarságot érintő sérelmes intézkedések megszüntetését, 1986-tól aktívan politizál. Már akkoriban megfogalmazta legfőbb céljait – amelyek közül sajnos nem mindegyik teljesülhetett azóta sem
– a felvidéki magyarságot sújtó kollektív bűnösség elve következményeinek a megszüntetését, a szlovákiai magyarok és intézményeik kártalanítását az elkobzott javaikért, továbbá a kisebbségi jogok alkotmányos garanciáit, különös tekintettel a szabad nyelvhasználatra és az anyanyelven történő oktatásra”. Európai uniós képviselőként egyre inkább a meggyőződése lett, hogy Közép-Európa szerepének és felelősségének erősödnie kell. Erről így vall: „A klasszikus Európa sajnos vesztésre áll, megfojtja a kényelem, a jólét és az ebből fakadó felelőtlenség, amelynek a demográfia csak az egyik, de talán a leginkább érzékelhető pontja” – áll a méltatásban.
Mihályi Molnár László a magyar identitás védelmét, a felvidéki magyar megmaradást, a magyar nyelv és kultúra védelmét szolgáló írói és eredményes kulturális szervezői tevékenységéért kapta a kitüntetést.
Kisszínpadokat rendezett, szervezett, forgatókönyveket írt számukra, kulturális és népművészeti rendezvényeket szintén” – mondta laudációjában Tóth Zoltán rimaszombati költő hozzáfűzve, Mihályi Molnár Lászlót költőként, közíróként, újságíróként is ismerik az egész Kárpát-medencében. Írásait, megnyilvánulásait a felvidéki magyar megmaradás iránti féltő aggódás vezérli, fűzte hozzá méltatásában Tóth Zoltán.
Hozzászólások
Szívből gratulálok!