Magyarok az olimpiákon XIV.: Róma 1960
„Megnyitották a XVII. Nyári Olimpiai Játékokat”, hirdette a Népsport (ma Nemzeti Sport) 1960. augusztus 26-ai számának címlapja. A helyszín az „Örök Város” azaz Róma és annak történelmi kulisszái. Az olaszok már 1908-ban megkapták a rendezési jogot, de Róma akkor átadta Londonnak a lehetőséget. A nyitóünnepségre augusztus 25-én, csütörtökön került sor, 83 ország több mint 5000 sportolója vonult be az olimpiai stadionba.
A megnyitó ünnepségeken az első bevonuló csapat hagyományosan a görög volt, majd őket követték az afgánok és így tovább, az ábécé rendje szerint. Először vettek részt Tunézia, Szudán és San Marino sportolói, de ezen az olimpián indult Brit Nyugat-India is, ami három ország, Jamaica, Barbados illetve Trinidad és Tobago versenyzőiből állt. Az olimpián két bronzot szereztek, nem nehéz kitalálni, hogy a férfi futóik szállították az érmeket.
Az olimpia egyik sztárja Abebe Bikila, az etióp maraton futó volt, de nála is nagyobb népszerűségre tett szert egy 18 éves bokszoló, Cassius Clay. Olimpiai bajnoki címe után profinak állt, ma Muhammad Aliként ismeri a sporttörténelem.
A dán kerékpáros, Knud Enemark Jensen amfetamin hatása alatt versenyzett, elájult, leesett biciklijéről és meghalt. Pedig hol voltak még akkoriban az NDK-ás úszónők?
A négy évvel Melbourne és az ‘56-os események után a magyar színeket 180 sportoló képviselte. Hat arany, nyolc ezüst és hét bronz mutatta, hogy a „magyar sport Trianonja” után is maradtak még klasszisaink. A zászlóvivőnk a kosaras, Simon János volt. „17 óra 20 perc, az alagút bejáratánál feltűnik az „Ungheria” tábla. A zászlóvivő Simon János mögött lassan, nyugodtan vonul be kék kabátjában, krémszínű nadrágban, illetve szoknyában a magyar együttes.”A Hegyi Gyula vezette magyar küldöttség igen jó benyomást tett - folytatta a Népsport riportere.
Most a koronavírusos időkben érdemes átböngészni az interneten szabadon elérhető Népsport korabeli számait, a korszak hangulata kiválóan érződik a sorokból.
Az első aranyat Parti János szerezte, akinek már volt két ezüstje az olimpiákról. Most végre felállhatott a dobogó legfelső fokára, miután kenu egyesben 1000 méteren nyert. A budapesti fiú hokisként, illetve gyorskorcsolyázóként kezdte, majd halmazállapotot váltott és vízre szállt. Sportolói pályája befejezése után edzősködött, tíz éven át szövetségi kapitány is volt, ezalatt kajak-kenusaink 30 aranyat nyertek a nagy világversenyeken.
Öttusában folytatódtak sikereink két arany és egy ezüstéremmel. Aranyat nyert egyéniben Németh Ferenc, és a csapat is, Balczó András, Németh Ferenc és Nagy Imre összetételben. Utóbbi lett a második egyéniben Németh mögött, a negyedik pedig Balczó, így aztán a csapatelsőség nem is lehetett kérdéses. Németh volt az első öttusázó, aki egy olimpián két aranyat nyert. Balczó András, az élő legenda, a világ egyik legjobb öttusázója három olimpiai aranyat nyert öttusában, emellett tízszeres világbajnok. Visszaemlékezve elmondta, hogy 22 évesen csalódásként élte meg az egyéni 4-ik helyet. „Sárlós, fedezésre váró kancát kaptam azonban, amelyiken nem is szabadott volna lovagolni, le is dobott magáról. Három nap múlva jött ki a vállsérülésem fájdalma, Kausz doktor hiába kezelt, segíteni nem nagyon tudott rajtam." Sérült válla a vívásban nem zavarta, a lövészetben viszont igen. Akkoriban ugyanis még öt napig tartottak az öttusa küzdelmei.
Vívásban ismét hoztuk a már megszokott eredményeket, két arany és két ezüst. Hetedszer lett első a férfi kardcsapat. A régi ismerősök Kárpáti, Gerevich (ekkor már 50 éves), Kovács és az újak (Delneky Gábor, Horváth Zoltán, Mendelényi Tamás) is parádésan vívtak. Egyéniben Kárpáti Rudolf ért fel a csúcsra, megvédve négy évvel ezelőtti címét. A csapatdöntőre szeptember 10-én, szombaton került sor, előzőleg már eltakarítottuk az útból a románokat, 9-3-ra. A szombati nap az olaszok legyőzésével kezdődött. Az örök rivális hazaiak nem adták könnyen a bőrüket, hatalmas izgalmak közepette 9-6-ra nyertek a mieink. Alig kilencven perccel később jöttek a lengyelek, akik egy évvel az olimpia előtt a budapesti vb fináléjában megtréfáltak minket. Most sem indult túl jól a dolog, már 3-0-ra is vezettek. Első győzelmünket, az egyéniben második Horváth Zoltán szerezte, aki ezután már minden párbaját megnyerte. Az olaszok ellen nem ment neki, most pedig ő lett a hős, végeredmény 9-7 nekünk. Hat vívó és 22 olimpiai bajnoki cím állhatott fel a dobogóra. A hétszeres bajnok Gerevich, a hatszoros Kovács (ekkor 48 éves) és a szintén hatszoros Kárpáti („csak” 40 éves). Az igazi három testőr!
Hatodik aranyunkat az ökölvívó, a karcsúsága miatt Békának becézett Török Gyula szerezte. Az Amszterdam (1928) óta tartó sorozat nem szakadt meg Rómában sem, újabb olimpiáról hoztunk el bokszaranyat. Ezt a hagyományt Papp Laci után most Béka folytatta.
Az MTK légsúlyú versenyzője Kispesten született. A szövetségi kapitány nem volt túl derülátó a játékok előtt: „Ha jól akarunk szerepelni, fel kell hagyni az „alibi” ökölvívással. A mi bokszosaink sokat „táncolnak” és keveset ütnek. A külföldi bírák azonban fordítva értékelnek: sok ütés, kevés tánc – ezt tartják lényegesnek.” Hát Török nem csak táncolt, de ütött is, a csapott horgokkal jól elpáholta ellenfeleit.
Birkózásban Polyák Imre harmadszor is ezüstérmes lett, ahogyan a női tőrcsapat is és Zsivótzky Gyula kalapácsvető. Mindkét egyéni versenyző és a tőr csapat a következő olimpiákon már felállhatott a dobogó tetejére.
Két csapatsportágban is bronzzal gazdagodtunk. A focisták és a vízilabdázók is a harmadik helyen zártak. Labdarúgásban a 16 csapatot 4 négyes csoportba osztották. A négy csoportelső jutott az elődöntőbe. Az Albert Flórián nevével fémjelzett csapat India, Peru és Franciaország előtt nyerte meg csoportját. Az elődöntőben a dánok kibabráltak velünk, így az olaszok legyőzésével egy bronznak örülhettünk. Vízilabdában címvédőként indult a csapat, de sajnos a középdöntőben 2-1-re kikaptunk a jugoszlávoktól. A négyes döntőben két döntetlen sikeredett az olaszok és szovjetek ellen, mindkét meccs 3-3 lett. Azonos pontszámmal végeztünk a jugókkal, de több lőtt gólunk miatt miénk lett a bronz.
