Koronavírus: Tényleg csak karnyújtásnyira van a nyájimmunitás?
A koronavírus-járvány európai megjelenése után két uralkodó védekezési stratégia jelent meg. Az egyik, elterjedtebb módszer szigorú korlátozásokra, teljes lezárásra és a mindennapi életet korlátok közé szorító intézkedésekre épült, a másik, lehetőség szerint igyekezett szabályozott, de mégis szabad lefolyást biztosítani a betegségnek.
Ez utóbbi "viszonylagos" sikerrel zárult például Svédországban, ugyanakkor Nagy-Britanniában teljes zsákutcát jelentett. A nagyszabású, a társadalom túlnyomó többségének megbetegedését, majd védetté válását feltételező emberkísérletet félúton felfüggesztették, belátva, a csak papíron logikus és jól működő tervbe hiba csúszott. Az eredmény ismert, mire a britek bevezették a kontinens számos országához hasonló szigorú korlátozásokat, a járvány végigsöpört az ország kórházain és idősotthonain, ezrek váltak áldozatául.
Egy, az Euronews-on megjelent elemzés érdekes kérdésekre világít rá a hőn áhított nyájimmunitással kapcsolatban, melynek lényege, hogy a lakosság 60-70%-ának megbetegedése és gyógyulása után a vírus terjedése magától megállna, hiszen nem tudna tovább szaporodni az immunis emberek szervezetében. A jelenség egyébként nem újkeletű felfedezés, járványügyi megfigyelések tucatjai támasztják alá érvényességét, más kérdés, hogy a koronavírus terjedésénél, legalábbis Nagy-Britanniában, nem váltotta be a hozzú fűzött reményeket.
Az Egészségügyi Világszervezet egyik munkatársa, Dr. Michael Ryan igen dühös videóában bírálta a nyájimmunitással kapcsolatos elképzeléseket. Úgy fogalmazott, az emberiség nem egy birkanyáj, veszélyes vizekre téved az, aki matematikai egyenletként próbálja megoldani a járványhelyzetet, kihagyva olyan fontos tényezőket az egyenletből, mint az emberélet és a szenvedés.
A problémával ugyanakkor foglalkozni kell, hiszen amíg a lakosságban nem fejlődik ki megfelelő immunitás, semmi sem garantálja, hogy a mostanihoz hasonló helyzet nem alakul ki egy hónap vagy egy év múlva. A nyájimmunitás előidézes mellett természetes van más módszer is, a vakcina. Az oltásellenesség rohamos erősödése azonban igen sötét jövőt jósol ezzel kapcsolatban, a kép pedig csak még ijesztőbb, ha figyelembe vesszük, a koronavírus aktuális törzse elleni nyájimmunitás kialakulásának megértéséhez rengeteg információnk hiányzik még.
1. Nem tudjuk, a fertőzés után kialakult immunitás meddig tart!
2. Nem tudjuk, a lakosság mekkora hányada fertőzödött meg!
Az elsőről egyelőre alig vannak adatok, a másodikkal kapcsolatban pedig most érkeznek az első valamirevaló információk. A kép nem túl rózsás, bármiylen furán hangzik, túl kevés a fertőzött! Sokkal kevesebb, mint azt korábban gondolták.
Szerdán egy, a spanyol kormány megbízásából készített felmérésből kiderült, az ország lakosságának mindössze 5%-a esett át a fertőzésen, ráadásul óriási szórás volt az egyes tartományok között. Míg a fővárosban, Madridban 11,3, addig délen, keleten és észak-nyugaton alig 2-3 százalék volt ez a mutató. És nem csak vidéken! A nagyvárosokban is alacsony volt a fertőzésszám, Sevillában például 2,3%.
Egy Angliában készült hasonló vizsgálat szerint minden négyszáz emberből csak egy kapta már meg az új típusú koronavírust, könnyen kiszámolható, ez 0,27%. A mintaszám kellően magas volt, a felmérést tízezer háztartásban végezték el, tehát bőven meghaladta az ilyenkor szokásos módszertan által megkövetelt számot.
Franciaországból is befutottak az első adatok. A Pasteur Intézet kutatásai szerint 2,8 millió állampolgár kapta meg a vírust, az ország lakosságának alig 4,4%-a. A legfertőzötteb területeken is, Párizsban és Kelet-Franciaországban, 10% alatt marad a fertőzöttség.
Ez igen messze van a nyájimmunitáshoz szükséges 60-70 százaléktól.
A svéd kormánynak járványügyben tanácsadó orvoscsoport vezetője, Johan Giesecke szerint júniusra elérhető a nyájimmunitáshoz szükséges fertőzésszám Svédországban. Arról azonban már keveset beszélnek, hogy a svéd halálozási ráta háromszorosa a szomszédos Dániáénak, és hétszerese Finnországénak.
Jelen állás szerint tehát marad a vakcina. Azzal pedig két probléma van. A már említett oltásellenesség az egyik, a másik pedig, hogy félő, csak az aktuális éppen uralkodó koronavírus-törzs ellen nyújt majd védettséget. Azt pedig már láttuk, mit okoz, ha megjelenik egy új. Aktuálisan a SARS-CoV-2 névre hallgató.
