Kopog a cipő Selmecbánya macskakövein
Múlt héten szombaton a Selmeci-hegység formás természeti idomaiból szemezgettünk. Javasolni tudom a tisztelt olvasónak, most sem menjünk messzire, maradjunk a régióban, csak most váltsunk át az épített és kulturális örökségek tematikára. Élményputtonyunkat kiszórva egy bűvös helyszínen ragad meg szemünk világa. Szóljon hát ezen írás egy örök felvidéki klasszikusról, a pompás Selmecbányáról.
Ó, te tüneményes Selmecbánya. Ha értenék az óda műfajához, akkor naphosszat mondanám róla a magamét. Számomra az egyetlen felvidéki város, ahol hajlandó vagyok minden évben látogatást tenni. Erre tudok biztatni mindenkit, mert a város fekvése festői, óvárosi magja lebilincselő, a turisták végett folyton pezsgő, éttermei s főleg kávézói magas nívót és elegáns ízlésvilágot kínálnak.
Selmecbányai látogatásunkat kezdjük a város Kálváriájánál. Messziről meglátva az emberi szemnek csalóka magasságból tekint le. Persze szükséges jó pár lépést megtenni, amíg a tetején találjuk magunkat. A Kálvária a Scharfenberg dombon áll és három templom és huszonkét kápolna tartozik hozzá. A Kálváriának összesen tizenhét állomása van, amin bemutatja Krisztus halálra ítélését, és a történetek az Úr sírjával fejeződnek be. Jó pár éve teljes felújításon esett át, így teljes méltóságában fogadja a hívőket és az odalátogatókat.
Az egykor Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosának lüktető ütőereként a Szentháromság tér funkcionált. Itt lehet a legjobb képeket csinálni Selmecbányáról.
Az épületek fantasztikus összhangban követik egymást. Nekünk csak elég az óvárosi macskaköveken koptatni cipőnket és élvezni a genius loci üdítő szellőjét. Múzeumok, antikváriumok, éttermek és kávézók követik egymást. A tértől nyugatra terül el a különleges történelemmel rendelkező Óvár, Selmecbánya egyik fő látványossága.
Aki jóban van a történelemmel és az építészeti stílusokkal, annak tetszeni fog amit majd ott lát. Eredetileg román stílusú bazilikaként épült, majd végül templom lett belőle. Formavilágán a gótika, a barokk és a reneszánsz évei is öregbítettek, viszont a legnagyobb átalakuláson a török idők alatt esett át. Ezen kívül akad itt még egy Leányvár is. Virtuális lábtangónkat folytathassuk nála. A dombra épített, négy sarokbástyás vár több funkciót is betöltött, mivel stratégiailag kiváló helyen volt. Az épületben is van egy kiállítás, ami főleg a török időkből mutat be leleteket.
Pár sorral feljebb írtam, Selmecbánya egykoron bányavárosként lett híres. A legenda szerint már a régi rómaiak is bányásztak itt és Szent István első magyar királyunk is selmeci ezüstből verette dénárjait. A bányászat a város oktatását is nagyban befolyásolta. Itt lett megalapítva a világ első olyan egyeteme, ahol a bányászatot, mint tudományágat oktattak. Tudtad? A 18. század végi Magyarország harmadik legnagyobb városának számított Pozsony és Debrecen után. A Csontváryt is megihletett városban bőven kijut nekünk a nevezetességekből (Evangelikus Lyceum, Szabadtéri Bányamúzeum, Kammerhof, Nagyboldogasszony Plébániatemplom, Szent Katalin-templom, Klopacska, Joerges ház), így ne csodálkozzunk azon, ha a sok nézelődésben és a folyamatos lábtangóban megszomjazik az emberfia.
A Divná Pani kávézó egy unikális helyszín, ahol finoman ötvözték a rusztikus jegyeket a bohém eleganciával. Sarkos-elvonulós könyvtára és átriuma szimplán tetézik a kávézó különlegességét. Hozzáfogható aurát a kolozsvári Bulgakovban tapasztaltam annó. Abszolút topkategóriás hely, őszintén ajánlom minden odacsavargónak.
Ezen rövid írás mondhatni a jéghegy csúcsa, legfeljebb arra jó, hogy a tisztelt olvasó fantáziáját megmozgassa. Innen már csak egy lépés marad hátra: cipőt húzni és mindenki saját szeme világával élvezni az időtálló selmeci szépséget.
