Kínának megvan az első kereskedelmi célra jóváhagyott agy-számítógép chippje
Míg a sajtó nemzetközi sajtó címlapjain ebben a témában főként Elon Musk cégének Neuralink megoldása dominál, azalatt Kína vélhetően csendben átvette a vezetést a szegmensben és NEO nevet viselő chippjével megalkotta az első kereskedelmi célra jóváhagyott agy-számítógép chippet a világon – számolt be több hírforrás, köztük a New York Post is.
Az új technológiák megjelenése kapcsán egyes hírforrások úgy vélekednek, hogy azok a modern műszaki megoldások, amelyek jelenleg leginkább abban a kontextusban jelennek meg a sajtóban, mint például a megbénult embereknek nyújtható segítség lehetőségei, a jövőben egy olyan technológiává nőhetik ki magukat, amelyek a jelenlegi évszázadban a követés és az ellenőrzés legjelentősebb módszereivé válhatnak.
„Az igazi kérdés ugyanis nem az, hogy ezek az agyi chippek segíthetnek e a beteg embereken, hanem az, hogy mi történik akkor, ha ezt a technológiát egészséges emberek esetében alkalmaznák?” – teszik fel a kérdést sajtóközlések.
Ugyanezek a források megjegyzik: míg a jelenleg ismert műszaki megoldások, például a hétköznapi szinten használt mobiltelefonjaink olyan információkat gyűjtenek rólunk, mint minden egyes mozdulatunk, kontaktusaink, vásárlásaink, internetes kereséseink és mások, addig ez az új technológia mindennél mélyebbre mehet az egyéni szféra megismerésében, a legintimebb információkat teheti hozzáférhetővé, egészen az emberi gondolat legmélyéig.
A műszaki fejlődésnek most Kína által elért új mérföldköve vélhetően egy új globális versenyt indított útjára ebben a szegmensben – írták, megjegyezve: a jövőben az, aki az emberi agy chippjeinek infrastruktúrájában vezető szerepet visz, potenciálisan az emberek és a gépek összeköttetésének közegét uralja majd.
Hírforrások közlései szerint rendkívül figyelemreméltó, hogy ezt a vonatkozó lépést Kína hamarabb tudta meglépni, mint az USA, hiszen néhány hónappal korábban az amerikai Neuralink fejlesztést még úttörőnek tekintették a szegmensben. Jelenleg azonban Kínának már egy olyan kommersz felhasználásra is lehetséges rendszere van, amely egyértelmű jelzést küld abba az irányba, hogy a mesterséges intelligencia terén zajló verseny nem ér véget az adatközpontok és az algoritmusok versenyével, hanem az emberi agyig ér el.
