Kínai agyagkatonák, avagy az öröklét őrei
Több mint fél évezredet átfogó kiállítás tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban, ahol az első kínai császár terrakotta hadseregének katonái által a világ egyik legismertebb régészeti leletéből kapunk ízelítőt. A hadtestet mintegy 8000 katona alkotja, ebből most 10 eredeti, életnagyságú példány látható a tárlaton. A Magyar Nemzeti Múzeum 1988-ban már kiállított néhány szobrot és eszközt az 1974-es leletből, a mostani tárlat azonban jóval igényesebb. A kiállításon az agyagkatonákon kívül több mint százötven ókori műtárgyat is bemutatnak.Valamennyi a Senhszi tartomány múzeumaiból érkezett. Többségük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumának, a Han-kori Yangling Császársír Múzeumának és a Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének az anyaga.
1974 márciusában Hszian közelében a földművesek kutat ástak, amikor négyméteres mélységben egy agyagfejre bukkantak. Így kezdődött a több mint 8000 katonát, 520 lovat, 130 harci szekeret és 150 lovast számláló lelet feltárása. Valószínűleg Kr.e. 210–209 körül kerültek a földbe, tehát a lelet mintegy 2200 éves. A katonák magassága 184 és 197 cm közötti, és eredetileg színesre festették őket. Valamennyi egyéni arcvonású, és szabályos hadrendbe állítva temették el őket.
Kína első császára, Csin Si Huang-ti 13 évesen került a hét, egymással hadakozó kínai királyság egyikének a trónjára. A majd négy évtizeden át tartó uralkodása alatt egységes birodalmat teremtett. A Csin-dinasztia kora Kína megerősödését és felemelkedését jelentette. A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodót egy városnyi méretű sírkertben temették el, amelynek 33 éven át tartó építésén mintegy 700 ezren – rabok, vagy a meghódított területek lakói – dolgoztak.
Csin Si Haung-ti központosított birodalma 36 tartományból állt. A civil közigazgatás mellett kiépítette a központosított katonai közigazgatást is. A hatalmat három főkancellár és kilenc minisztere irányította. A császár a birodalom fővárosában felépíttette a meghódított területek híres palotáinak másolatát is. Egységesítette a szekértengelyek méretét, az írást, a súly- és mértékrendszert.
Halálával ugyan véget ért dinasztiájának története, de uralkodásával lerakta a kínai császárság alapjait, temetkezésével pedig hagyományt teremtett a következő dinasztiák uralkodói számára.
A császár célja az volt, hogy a föld alatt is leképezze birodalmát: palotáival, szolgáival, udvarával, állataival és hadseregével együtt. A régészeti leletek alapján mindaz, ami a felszínen a császár körül létezett, ott van a sírokban is. A leletek alapján bepillantást nyerhetünk az első kínai császár korába, mindennapi életébe, hadserege felépítésébe.
A Csin Si Huang-ti halála után következő Han-dinasztia több mint 400 évre megszilárdította a kínai civilizáció alapjait, és a konfucianizmus is ekkor vált az állam eszmei pillérévé. A Han-dinasztia két nagy korszaka a Nyugati és a Keleti Han-kor. A Nyugati Han-kor 200 éve alatt 11 császár váltotta egymást a trónon, ezek Kína határát kiterjesztették nyugat felé, bekapcsolódtak a Selyemút kereskedelmébe, de tengeri úton is kereskedtek.
Az elsőben a Csin állam felemelkedésével és tárgyi emlékeivel ismerkedhetünk meg, a tárlat középső egységében az első kínai császár sírkertjének leleteit tekinthetjük meg, míg a záró rész a Han-dinasztia uralkodásának első évszázadait és az uralkodás megszilárdulását követi nyomon. Ennek az egységnek a középpontjában a Nyugati Han-kor egyik legnevezetesebb császári sírlelete, a Jangling Mauzóleum válogatott tárgyanyaga áll.
Az 50 éves korában elhunyt első kínai császárt városnyi méretű, 50 négyzetkilométeres sírkertben temették el, amely számos sírt foglal magába. A központi részébe a Kínai Birodalom kicsinyített mását is beépítették, azaz létrehozták a császár földi életének kicsinyített mását.
A császársír központi része még napjainkban is érintetlen, de már mintegy 600 sírt feltártak. Az uralkodó a Fekete-hegy lábánál nyugszik, sírja keleti tájolású, egy belső és egy külső fal veszi körül. A körülötte elhelyezkedő sírok három csoportba sorolhatóak: a belső város központjában található a császár föld alatti palotája, a lelkének szánt lakópalotával és a pihenésre, illetve a lakomákra szánt palotaépületekkel. Itt van a császári kocsikat rejtő sír is.
A két fal között helyezték el az istállókat, a külső városba került a fegyverraktár, és az állatok temetője.
Ennél is távolabb találjuk a főváros őrzését szimbolizáló terrakotta hadsereg három árkát, illetve a több száz istállógödröt.
Északon kapott helyet a nagy méretű irat- és vagyonraktár, a ritka madarak kertje, míg nyugaton a cserépégető kemencék és a sírt építők temetője.
Egy német sinológus szerint a testek főbb részeit mintaformával készíthették, míg a fejeket egyedileg, s külön is égették ki. A figurák valóban eltérő arckifejezéssel, önálló hajviselettel rendelkeznek.
Az első régészeti árokban a gyalogsági hadtest 11 párhuzamos folyosóból áll. A széleken kettesével állók az oldalbiztosítók, a többiek a derékhadat alkotják. Ez folyosónként 560 katonát jelent. A középső oszlopokban a harci szekerek állnak hadrendben. A folyosókat 3,2 m magas és 2 m széles falak választották el egymástól.
A második régészeti árok vegyes harci alakulatot rejt, itt kaptak helyet az íjászok. A harmadikban tárták fel a parancsnoki egységet: 68 magasrangú katonát, négy lovat, egy harci kocsit, valamint 34 fegyvert.
A kútásó parasztok 1974-ben elsőként a legnagyobb árkot fedezték fel, amely 230 m hosszú, 62 m széles, és a központi sírhalomtól másfél kilométerre található.
Az uralkodó trónra kerülésének második évében kezdődött a mauzóleumának az építése. Földbe vájt sírjuk négyzet vagy téglalap alakú volt, amelyre boltozatos mennyezet került. A sírkert középpontjában helyezték el az uralkodó sírhelyét, körülötte kaptak helyet családtagjai, rokonai, hivatalnokai, hogy ez is tükrözze a másokhoz fűződő viszonyát.
A Han-sírokra jellemzőek a gyakran egyforma figurák, állatok és használati tárgyak. Jól mutatják a gazdasági fellendülést, a lovaglás elterjedését és a mindennapi élet virágzását. A korszak sírjaiban a négy égtáj mitikus állatai is megjelentek: a sárkány, a tigris, a teknős, a kígyó és a madár.
Az égtájak és az állatok mellett a színeknek is jelentése van: Csin Si Huang-ti korát a fekete, a Han-dinasztiát a vörös – a boldogság színe – határozta meg.
A tárlat május 25-éig várja látogatóit a budapesti Szépművészeti Múzeumban.
Megjelent a Magyar7 2026/18.számában.
