Kilencven éve hunyt el a „komáromi magyarság szellemi életének világítótornya”, Alapy Gyula - KÉPEKKEL
Több fontos jubileumról és megemlékeztek a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületnek a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli részlege Alapy Gyula-termében március 17-én megtartott évzáró közgyűlésén. Kustyán Ilona nyugalmazott gimnáziumi tanárnő Alapy Gyula, a Jókai Egyesület és a Kultúrpalota megálmodója című előadásában, halálának 90. évfordulója alkalmából ismertette e jeles közéleti személyiség érdemeit. A 115 évvel ezelőtt alakult egyesület tavaly, Jókai Mór születésének bicentenáriumi évében pedig az újjáalakításának 25. évfordulóját ünnepelte. Az eseményen jelen volt Keszegh Béla polgármester és Hushegyi János múzeumigazgató is.
Kustyán Ilona hangsúlyozta: Alapy Gyula (1872.X.20 – 1936.I.20.) levéltáros, múzeumigazgató, csehszlovákiai magyar politikus... ifjúkorától egészen a haláláig az itt élő magyarságért, valamint Komárom kulturális-társadalmi életének felvirágoztatásáért végzett áldozatos munkát. Mint hallhattuk: jogi végzettséget szerzett, később megyei főlevéltárossá nevezték ki, miközben őt a paragrafusok világánál jobban érdekelte a történelemkutatás. Ezért bölcsészdoktori oklevelet is szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, valamint verses- és elbeszélés-kötete is megjelent. Egy komáromi tudós - helytörténész, Gyulai Rudolf bencés tanár munkásságát szintén tanulmányozta, aki 1886-ban részt vett a Régészeti Egylet megalapításában, mely az 1900 - 1911 között tevékenykedett Komáromi Múzeum Egyesület elődje volt.
Alapy Gyula kulcsfontosságú szerepet töltött be a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (JKME) megalapításában: 1911-ben az ő kezdeményezésére egyesült a Komárom vármegyei és városi "Muzeum-Egyesület" a Közmívelődési Egyesülettel és a Vármegyei Könyvtárral.
Kidolgozta az ekképp létrejött JKME alapszabályzatát, melyben két fő célként jelölte ki a Kultúrpalota megépítését és Jókai Mór szobrának felállítását. 1918 után pedig az új egyesület vált hivatali ténykedése fő területévé.
A Jókai Egyesület 15 éve című könyvében részletesen ecsetelte a sokrétű egyesületi munkát. Abban egyebek mellett írt a komáromiak körében élő Jókai-tiszteletről, a Kultúrpalota megépítéséről, valamint a neves csillagász, Konkoly-Thege Miklós haláláról és hagyatékáról: a komáromi múzeumnak adományozta képtárát, fegyvergyűjteményét, fényképeit. A kötetből az is kiderült, hogy 1920-ban a Jókai Egyesület 620 taggal működött.
Továbbá Alapy vármegyeszerte a jótékonysági ügyeket is szervezte: például létrehozta a diákmenzát a szegény gyerekek megsegítésére. Kevésbé köztudott tény, hogy a Szent András-templom felújítása, a katolikus temető ravatalozójának és az elesett hősök emlékművének létrehozása is az ő nevéhez fűződik.
A trianoni tragédia után a hazai magyar kisebbség jogaiért folyó küzdelem élharcosává – „a komáromi magyarság szellemi életének világítótornyává” vált. Akkoriban élte virágkorát a JKME. A két világháború között tájainkon három magyar közintézmény működött: a pozsonyi Toldy Kör, a kassai Kazinczy Társaság és a komáromi Jókai Egyesület. E három intézményből alakította meg a Szlovákiai Magyar Kultúregyesületet, mely tevékenységét 1935-től elnökként irányította. Bár két évtizednyi munkálkodás után lemondott a JKME főtitkári posztjáról, de haláláig a helyi múzeum és könyvtár igazgatója maradt.
Kustyán Ilona Alapy írói-újságírói munkájáról is szót ejtett. A már említett jubileumi köteten kívül jelentős forrásmunkájának számít a Jókai és szülőföldje című monográfiája és a Jókai-emlékkönyv. Levéltárosként jelentős geneológiai és heraldikai munkát is végzett, s többedmagával együtt megírta Magyarország címes könyvét, amelyet többkötetesre terveztek, de csak egy kötet jelent meg, Andrássy Gyula külügyminiszter előszavával.
Alapy Gyula 1936. január 20-én hunyt el, s mintegy 2500 gyászoló jelenlétében dr. Szijj Ferenc, Komárom volt polgármestere búcsúztatta őt. A JKME tiszteletére létrehozta az Alapy Alapítványt, minek köszönhetően, 1937-45 között minden évben a nyolcadikos gimnazisták legjobbikát a magyar irodalom terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért 50 koronával jutalmazták. (Ezt a hagyományt szeretnék folytatni a "Selyében".)
Az egyesület 2006-ban a Kultúrpalota főépületének oldalsó falán leplezte le a Tanár Úr domborművét. Életének lényegét legjobban a sírkövére vésett felirat fejezi ki: „Élt az áldozathozatalok örömében”.
Az emlékezés és hála szavai után Keszegh Margit elnök hangsúlyozta: egyesületük az eddigi eredményeken felbuzdulva, folytatja a sokrétű munkát, s továbbra is felvállalja a jeles személyiségek emlékének megőrzését, emléktáblák elhelyezését és rendszeres megkoszorúzását, emlékünnepségek szervezését stb. Felidézte a tavalyi Jókai-emlékév komáromi rendezvényeit, melyekről médiacsaládunk folyamatosan beszámolt, valamint az új tárgyi emlékek (pl.: mini szobrok, járdakövek) elhelyezését, illetve a Jókai-kapu felavatását és a Jókai utca emléktáblával való megjelölését.
Egyúttal megköszönte Keszegh Béla polgármester ez ügyben nyújtott, mindennemű támogatását. Kiemelte dr. Szénássy Zoltán, egyesületük örökös tiszteletbeli elnökének elévülhetetlen érdemeit, aki az ezredfordulón kezdeményezte az újjáalakítást.
Mivel ő tavaly lett volna 100 éves, a tiszteletére emléktáblát helyeztek el a Kultúrpalota hátsó falán, ahonnan az egyesületi székhely ajtaja nyílt. Az 1947-es állami feloszlatása után 2000-ben újjáalakult egyesület 20 éves munkáját egy kötetben is összefoglalták, aminek a 30. évforduló kapcsán lesz folytatása.
Az elnöki beszámolón és zárszón kívül a tavalyi gazdálkodásról szóló és az ellenőrző bizottság beszámolóját, valamint az idei évre vonatkozó terveket is hallhattuk. Mivel a múzeumi főépület átalakítása során megszűnt a korábbi egyesületi székhely, ahelyett odabenn mielőbb szeretnének újat kapni...
Az egyesület elnöke köszönetét fejezte ki valamennyi támogatónak, köztük a Bethlen Gábor Alapnak és Komárom városnak, továbbá a közreműködő intézményeknek, magánszemélynek, akik nélkül ezentúl is aligha valósulhatnának meg a rendezvényeik.
Kerek életjubileuma alkalmából a hála virágcsokrával köszöntötte fel egyik aktív tagjukat, Hajabács Máriát, aki immár a városi nyugdíjasklub elnökeként is tevékenykedik. A határozati javaslatok elfogadása után a jelenlevők megnézték Pézman Zoltánnak a Jókai-emlékév helyi eseményieről készített kisfilmjét.
