Kia Sorento 2.2 CRDi Platinum 2024: Ez tényleg frissítés volt!
A koreai gyártó legnagyobb szabadidő-autója már 22 éves múltra tekinthet vissza. Ez azt jelenti, hogy annak idején az SUV-éra első képviselői közé tartozott, de népszerűsége azóta is töretlen. Jelenleg már a 3. generációja fut az utakon, amely nemrég esett át egy látványos frissítésen. A ráncfelvarrt modell öntöltő hibrid, konnektoros hibrid (PHEV) és dízel erőforrásokkal kapható; mi ezek közül az utóbbit kaptuk meg tesztelésre, a magasabb Platinum szereltségben és hétszemélyes karosszériával.
A látványos frissítés ez esetben nem üres szólam, hanem tényleg radikális újításokat hozott. Elöl például impozánsabb a márkaemblémát is tartalmazó motorháztető, robusztusabb a lökhárító, a fényforrások pedig keskeny LED-csíkokból és az EV9-eshez hasonló függőleges blokkokból állnak.
Közük nincs az előd formáihoz! Az oldalfelületet attraktívabb horpaszok díszítik, viszont én személy szerint a C-oszlop mögötti „cápauszonyt” mellőztem volna az innováció során; nélküle egységesebb lenne az összkép.
A függőleges hátsó lámpákat is változatlanul kissé otrombának találom, bár a felső áthidalás valamivel elfogadhatóbbá tette a kinézetüket. Mutatós viszont a monumentális tetőspoiler, a kupésan megdöntött szélvédő és a masszívabban műanyagozott lökhárító.
A végére pedig annyi, hogy az autó ezen a szinten attraktív mintázatú húszcolos alufelniken áll, rajtuk 255/45-ös gumikkal.
…teljesen új frontpanelt találunk, egybefüggő, 12,3 hüvelykes digitális műszerfallal és központi kijelzővel. Az előbbi egyik hasznos tulajdonsága, hogy irányjelzéskor kivetíti az oldalkamerák képeit, pontos információt adva az autó melletti történésekről. Van viszont egy pici különcsége is: a fordulatszámot kétjegyű tizedes számmal adja meg (1.7 = 1700).
Szokni kell a szellőzőrácsok alatti pult kettős funkcióját is: egyik pozíciója a klímavezérlés, a másik az infotainment rendszer kezelése. A széles, igazi nagyautós középkonzolon kapott helyet az automata váltó „mosógéptárcsája”, mögötte pedig a tereprezsimet is magában foglaló menetmód-választó.
Az ülések ezen a szinten Nappa bőrkárpitozásúak, elöl fűtéssel/szellőztetéssel, hátul „csak” fűtéssel. Itt egyébként egészen elképesztő a helykínálat, egyrészt az autó méreteinek, másrészt az előre-hátra huzigálható osztott foteleknek köszönhetően. Ez a megoldás tette lehetővé egy harmadik üléssor beépítését is, amely azonban – külön légkondival – 1000 eurós opció.
Viszont távolról sem holmi kínpadról van szó, lásd a megfelelő ábrát! Ami pedig a szereltséget illeti, az alsóbb Gold szinten is járó vezetéstámogató és komfortkellékeken túl itt távirányított parkolóasszisztenssel, 360 fokos kamerarendszerrel, masszázsfunkciós sofőrüléssel, HUD-kijelzővel, 12 hangszórós BOSE hifivel és ujjlenyomat-leolvasóval bővül.
Ja, és pár szó a kofferről: a 3. üléssor mögött 179, a második mögött a tologathatóságnak köszönhetően 608–813, maximumra bővítve pedig 1996 literes.
A tesztautó 2,2 literes dízelmotorja 193 lóerős, csúcsnyomatéka ugyancsak tiszteletre méltó 440 newtonméter. Utóbbi már 1750-es fordulatszámtól rendelkezésre áll, magyarán a verda alulról is tisztességesen húz.
A dinamikára sem lehet különösebb panasz: a 201 km/órás végsebesség és a 10 mp alatti százas sprint teljesen elfogadható, egy kéttonnás, magas építésű, összkerékhajtású járgánytól. Ehhez a motorhoz mindkét szinten csak nyolcgangos, kétkuplungos automata váltó jár, az említett 4x4-es technikával kombinálva.
A váltó nagyon finoman, mondhatni észrevétlenül dolgozik, miközben kapcsolásai rugalmasan igazodnak a választott menetmódhoz (Eco, Normal, Sport, Smart). A Terrain rezsim csak a menetszabályozók (ABS, kipörgésgátló) működését variálja a körülményeknek megfelelően. Külön dicséretet érdemel a motorhang szinte tökéletes szűrése: még sztrádai 130-nál is csak finom duruzsolás hallatszik be az utastérbe.
A fogyasztásról pedig csak annyit, hogy bár az átlagom kerek 7 liter volt, végig éreztem, hogy az autó kevesebbet is tudna. Egyébként ki is próbáltam: egy könnyű lábbal, maximális előrelátással levezetett 80 kilométeres útszakaszon 6,5 literes átlagot mutatott a fedélzeti számítógép. Ez pedig a 67 literes tartállyal több mint ezer kilométerre elég!
