Kezdődik a kisfarsang: Szent Mihály-napi hagyományok
A népi kalendárium szeptembert Szent Mihály havának nevezi, a 6. századtól ünneplik ezt a napot. Számos népszokás, hiedelem fűződik Mihály napjához, szeptember 29-éhez.
A hagyomány szerint Szent Mihály arkangyal az Istenhez hűséges angyalok vezére, a lázadó angyalok, azaz a gonosz lelkek elleni harcban.
Szent Mihály győzte le Lucifert és taszította a földre. A Jelenések Könyve szerint a végitéletkor feloldozza a Sátán láncait, és ideiglenesen hagyja, hogy kitombolja magát a földön.
Az arkangyal nevéhez kötődik emellett Énok, az első próféta mennybe emelése, valamint részt vett az egyiptomi hét csapás kivitelezésében is.
A magyar néphagyományban Szent Mihály áll a haldoklók mellett, ő kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés.
A Göncölszekeret eleink Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának.
Szeptember 29-e őszi évnegyedelő nap, Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok.
Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját
A nap az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott.
A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról. A hagyomány szerint Szent György napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba.
Valamikor eddig legelt a Szent György napkor kieresztett marha a pusztán.
A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. Egyes helyeken e reggel a templom körül gyülekeztek a pásztorok. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket. A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot.
A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat, kapják meg a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek.
A cselédfogadás (ez felfogadást jelent) egyik időpontja
A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:
Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták,
Csak főtt krumplival táplálják.
Kisfarsang kezdete - lakodalmak, vásárok, szüret
Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette, a lakodalmak őszi időszaka. Ez az időszak Szent Mihály napjától Katalin napjáig tartott.
Ilyenkor kezdődött a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta.
A legény éppen Szent Mihály napján vitte el a jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni.
Ekkor még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
Szent Mihály napjára már megforr a déli szőlőhegyek - az évi átlagnál korábban szüretelt - szőlőinek bora. Ezért hívták a dél-magyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak.
Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén - Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja.
Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták).
Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, amelyeket a nagyobb városokban tartottak.
A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjjártók, a szűrszabók stb.
Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni
Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák.
– sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
A női munka tilalma is fűződik Szent Mihály napjához
Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
A néphiedelem szerint ezen a napon nem szabad az ágyneműt sem a szabadban szellőztetni.
Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály napra vonatkozóan.
Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél.
Azt mondják:
Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék nem repültek el eddig a napig, akkor hosszú őszre lehet számítani:
Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér.
A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra.
Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
Szent Mihály napján megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak zöme a víz fenekére húzódnak.
Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Szeptember 29. után már nem kell a fűnyírót használnunk, állítólag ekkortól nem nő a fű, mondják is:
A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.
Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” Vagyis, aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.
