Kételkednek a tudósok a járvány korai terjedésében

A Tumori Journal című tudományos szaklapban közölt tanulmány szerint 2019 szeptembere és 2020 márciusa között 959 egészséges jelentkezőn végeztek tüdőrákszűrést, és utólag a vérük vizsgálatából kiderült, hogy 11,6 százalékuknál már ekkor kimutathatók voltak a koronavírus ellen termelt antitestek. Közülük négy ember már október első hetében pozitív tesztet produkált, ami azt jelenti, hogy szeptemberben fertőződhettek meg. Ezek az adatok viszont átírják a járvány terjedéséről alkotott eddigi elméletet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanis úgy véli, hogy az új típusú koronavírus ismeretlen volt, amíg 2019 decemberében először meg nem jelent a kínai Vuhan városában. A szervezet csak március 11-én nyilvánította világjárvánnyá a betegséget.

Hivatalosan az első olaszországi megbetegedést is csak február 21-én jelentették egy lombardiai kisvárosból. Ezek szerint azonban a kór már sokkal hamarabb átterjedhetett a világ más részeibe is, mint eddig a tudósok hitték. A Reuters emlékeztet rá, hogy olasz orvosok márciusban felhívták a figyelmet arra, hogy 2019 utolsó negyedévében szokatlanul magas volt a tüdőgyulladásos és influenzás esetek száma, ami ugyancsak arra utalhatott, hogy a Covid–19 már korábban átterjedt, mint eddig gondolták.

Más kutatók ugyanakkor erős kételkedésüknek adtak hangot. A La Repubblica című olasz lap emlékeztetett rá, hogy a következtetés ellentmond egy korábbi tanulmánynak, amely szerint a vírus múlt év októberében terjedhetett át állatról emberre. Óvatosságra intenek azért is, mert a használt teszt gyakran mutat hamis eredményt.

Antonella Viola orvos Facebook-oldalán például arról írt, hogy a tanulmány semmit nem bizonyít, hiszen a teszteléshez nem validált eszközt használtak, az antitesteket más, már jól ismert koronavírusfajták is okozhatták, és hiányzik az ellenőrzés is, hogy például korábbi években végzett vizsgálatoknál kimutathatók-e ugyanígy az antitestek? Massimo Galli járványügyi szakember pedig azt kérdezi, ha a Covid–19 valóban ennyire régóta jelen van az országban, akkor hogyan lehet, hogy eddig nem okozott járványt? Stefan Margraf német virológus szintén úgy vélte, hogy „valami nem stimmel”, és a szerzők szemére vetette, hogy jelen helyzetben a tanulmány publikálásának semmiféle haszna nincs.

Kétségét fejezte ki Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának kutatója is.

Facebook-oldalán arra figyelmeztetett, hogy sem a módszertan nem meggyőző, sem az alapvetően elvárható megerősítő vizsgálatokat nem végezték el.

A szakember bejegyzésében három fő problémát említ:

1. „A nevezett tanulmány egy nagyon gyenge minősítésű lapban jelent meg, egy ekkora hír amennyiben módszertanilag megfelelő, jók a következtetések és független ellenőrzésen is átmegy, sokkalta nagyobb tudományos szenzáció lenne, egy vezető lapban. Ez lehet az első gyanús jel.”
2. „A módszer egy általuk kifejlesztett Elisa nevű teszt, ez gyakorlatilag antitest-kimutatáson alapul, ám keresztreakció és egyéb attribútumok szempontjából nincs közlés a szerzők részéről. Ez ebben a minőségben, ha én bírálom, nem jelenhetne meg.”
3. „Semmiféle epidemiológiai háttéradat nem támasztja alá azt a megfigyelést, ráadásul a tesztet még gyanúsabbá teszi, hogy az IgM prevalencia jóval magasabb. Itt abszolút keresztreakcióról lehet szó (más koronavírusokkal vagy egyéb ágensekkel – IgM hajlamosabb erre). Ráadásul ez (IgM) az aktív fertőzést/korai fertőzési stádiumot jelent. Ennek egy részét még biztosan meg lehetett volna erősíteni PCR-teszttel. Ez sem történt meg.”