Influenza gyermekkorban – és azon túl
Az influenza – felvidékiesen a „krípka”, a szlovák „chrípka” alapján – vírusos megbetegedés. Az influenzavírus A és B nemzetsége okoz súlyos megbetegedéseket. Az influenzavírusok genetikai állománya rendkívül gyorsan változik, akár egyik szezonról a másikra, ez az oka annak, hogy évről évre járványt okoz decembertől márciusig a Föld északi féltekéjén.
Az influenza cseppfertőzéssel terjed. A vírus a tüsszentés és köhögés során kibocsátott, láthatatlanul apró cseppekkel „utazik”, amelyeket a környezetében lévő emberek belélegezhetnek. Az influenzás ember már a tünetek megjelenése előtt egy nappal fertőzhet, majd leginkább a betegség első 5-7 napján. A kisgyermekek kész vírusbombák, sokkal nagyobb mértékben és hosszabb ideig terjesztik a vírust, mint a felnőttek.
Gyakorta keverjük ezeket a fogalmakat. Mi a különbség? A megfázás tünetei hasonlóak az influenzáéhoz, de általában enyhébbek. Megfázást többszázféle vírus okozhat, mint például az adenovírusok, koronavírusok, RSV, de leggyakrabban a rhinovírusok. Azt, hogy pontosan melyik vírus okozza a megbetegedést, csak laboratóriumi körülmények között (törletmintából) lehet megállapítani, „ránézésre” nem. Az esetek nagy részében nincs is rá szükség, hiszen gyógymódjuk szinte azonos.
A nátha jellemzői:
- fokozatosan, több nap alatt alakul ki a betegség
- hőemelkedés, vagy lázmentes állapot
- torokfájás
- tüsszögés, orrfolyás
- enyhe köhögés követi a náthát
Az influenza jellemzői:
- a betegség hirtelen, általában magas lázzal indul és akár 5-7 napig is eltarthat
- erős ízületi és izomfájdalmak
- fejfájás
- erőltető köhögés
- torokfájás
- elesettség, gyengeség
- kisgyermekeknél akár hányás, hasmenés, hasfájás
Az influenza kezelése elsősorban a tünetek enyhítését, elviselhetőbbé tételét célozza.
A legfrissebb ajánlások szerint a lázat nem szükséges minden esetben csillapítani, még akkor sem feltétlenül, ha az 38 °C fok feletti. Ha a gyermek jól viseli a lázas állapotot, eleven, jól itatható és nincsenek fájdalmai, várhatunk a lázcsillapító beadásával. A legfontosabb mutató a lázcsillapításban a gyermek közérzete, általános állapota. Az egy év alatti gyermekeknél ajánlott a láz gyógyszeres csillapítása, és ennél a korosztálynál láz esetén mindig orvosi tanácsot kell kérni.
Orrdugulás és orrfolyás ellen használhatunk sóoldatos, vagy hatóanyagos, nyálkahártya-lohasztó orrcseppeket.
A sós vizes inhalálás segít feloldani a hurutos váladékot, nedvesen tartja a nyálkahártyát, ezzel pedig csökkenti a kellemetlen irritációt is.
A torokfájást fájdalomcsillapítóval, esetleg helyileg ható érzéstelenítővel (szopogató tabletták) enyhíthetjük.
Éjszakára hasznos lehet megemelni a gyermek felsőtestét, így megkönnyíthetjük a légzést, csökken az orrdugulás.
A C- és a D-vitamin egyaránt támogatja immunrendszerünk működését.
A túlságosan nagy dózisok nem ajánlottak, és leginkább természetes formában ajánlott a bevitelük.
A gyógyulást leghatékonyabban a legegyszerűbb módszerekkel, azaz pihenéssel és sok folyadék fogyasztásával támogathatjuk.
Mivel az influenza vírusos eredetű, antibiotikumra a legtöbb esetben nincs szükség.
Az influenza súlyos lefolyású is lehet, néhány esetben tüdőgyulladást, arc-üreggyulladást, középfülgyulladást, szívizomgyulladást okozhat, vagy a krónikus alapbetegség súlyosbodását. Tanulmányok bizonyítják, hogy a 40 év feletti korosztályban tízszeresére nő a szívinfarktus, valamint nyolcszorosára az agyi érkatasztrófa előfordulása influenza átvészelése után, mint anélkül.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) álláspontja szerint influenza ellen a leghatékonyabb megelőzési mód a védőoltás. A beoltottak is elkaphatják az influenzát, de sokkal enyhébb lefolyású és szövődményektől mentes megbetegedéssel számolhatnak.
Tulajdonképpen mindenkinek. Gyermekeknek 6 hónapos kortól, várandósoknak, 60 év felettieknek, krónikus betegségben, immunrendszeri elégtelenségben szenvedőknek, illetve azoknak, akik velük szoros kapcsolatban állnak, vagy gondoskodnak róluk.
Az oltásnak az egészséges, fiatal emberek esetében is van jelentősége, akik nemcsak saját egészségüket védik és jó eséllyel megőrzik munkaképességüket is, hanem védik a fertőződéstől a környezetükben élő csecsemőket, időseket, törékeny egészségűeket.
Az influenzavakcina fejlesztése folyamatos, hiszen lépést kell tartani az állandóan változó vírussal. Az aktuális vakcinát mindig a várhatóan legtöbb megbetegedést okozó vírustörzsek felhasználásával hozzák létre.
A 9 év alatti gyermekek első alkalommal történő oltásakor 2 adag vakcinát kapnak. Minden ezt követő évben már csak egy adaggal kell számolni.
Gyermekek esetében újdonság az orrspray-influenzavakcina. Ez tű nélkül, orron át adható be a 24 hónapos kort betöltött, de 18 évesnél fiatalabb gyermekeknek és serdülőknek.
Ideális október–december folyamán felvenni az influenza elleni védőoltást, de lehetséges akár az influenzajárvány teljes ideje alatt is. A védettséget biztosító ellenanyagok 10-14 nap múltán alakulnak ki.
Az influenza a legsúlyosabb fertőzést és a legtöbb kórházi kezelést igénylő betegséget, illetve halálesetet az idősek, várandósok, krónikus betegségben szenvedők és az 5 évesnél fiatalabb gyerekek körében okoz. Az oltás nagymértékben csökkenti a magas lázzal, esetleg szövődményekkel járó, kellemetlen betegség esélyét, amelyet szükségtelen elszenvednie a gyermeknek.
Amennyiben elszalasztottuk az oltást ebben a szezonban, a következőnek már tájékozottabban futhatunk neki.
Sokan úgy gondolják, az influenza banális betegség, holott ez nem igaz. Az influenza nagyon gyakori és közel sem veszélytelen betegség, mégis hazánkban a lakosság alig 5 százaléka védekezik ellene védőoltással. Ez a szám mélyen az európai átlag alatt marad, hiszen a legtöbb kontinensbeli országban 30-60 százalékos az átoltottság. Az alacsony átoltottság még kevésbé érthető, ha arra gondolunk, hogy valamennyi egészségügyi biztosító állja az oltás költségét minden korosztály számára.
Megjelent a Magyar7 2023/6.számában.
