2026. szeptember 1., 16:17

Így lesz bőséges a jövő esztendő: Egyed megjósolja - hagyományok, népszokások

Szeptember elseje, Egyed napja, őszkezdő napnak számít, amelyhez számos hiedelem és jóslás kapcsolódik. 

egyed napja
Fotó: biovetomag.hupont.hu

A szeptember elnevezése a latin septem (hét) számnévből ered, mivel a régi római naptárban a hetedik hónap volt. Ezt a nevét akkor is megtartotta, amikor a naptár reformja után a kilencedik hónappá vált.

Régi magyar elnevezése: őszelő, Földanya hava, mérleg hava, Szent Mihály hava - a bőség, a betakarítás és a kemény őszi munkák kezdésének a hónapja volt.

egyed
Fotó:  sokszinuvidek.hu

Szeptember elseje, Egyed napja, a paraszti gazdálkodásban határnapnak számított.

Ki volt Szent Egyed?

Egyed a tizennégy segítőszent egyike, remete volt Provence-ban, majd monostort alapított, amelynek, hasonlóképpen a köréje települt Saint-Gilles városnak is ő lett a névadója.

szent egyed
Szent Egyed
Fotó:  magyarkurir.hu

Szent Egyed legendája

Legendája szerint amikor remeteként egy barlangban lakott, Isten egy szarvastehenet küldött neki, hogy tejével táplálja őt. Wamba vizigót király egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de Szent Egyed a testével fogta föl a nyílvesszőt. A király ezután Egyednek ajándékozta a remeteség területét, ahol ő megalapította kolostorát. 

egyed
Fotó:  katima.hu

Egyedet (népnyelven Ögyedet) a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védőszentjeként, a jószág patrónusaként tisztelték. Patrónusuknak tekintették a pásztorok, bár főképpen a koldusok, a nyomorékok és a leprások védőszentje volt.

Egyed-napi hiedelmek, jóslatok

A naphoz számos hiedelem, jóslás kapcsolódik. Egyed időjárás- és termésjósló nap. 

Termésjóslat: búza és rozs vetése

E napon kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését. A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát bő termésre számíthatnak.

Hangony (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) barkó népe (palócok egy csoportja)is úgy tartotta, a búza vetését Egyed napján kell megkezdeni. 

búza vetése
Fotó:  mek.oszk.hu

Szőlővel kapcsolatban hiedelmek

Egyes vidékeken a szőlővel kapcsolatosan is kialakultak hiedelmek, például gonoszelhárító varázscselekmény: virradat előtt a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, négy sarkán összekötötte a gallyakat, hogy a gonosz elől elzárja.

szőlő
Fotó:  Pixabay

Egyed napján megkezdődik a szőlőőrzés, mint Szlavóniában mondják, a pudárkodás.

A régi hegyközségi szabályzatok előírták, hogy Egyed napja után szüretig tilos a szőlőben szekérrel, abroncsos edénnyel közlekedni, így védekeztek a már érésben lévő szőlő tolvajai ellen.

Régen úgy tartották, ha szép az idő ezen a napon, akkor az ősz is kellemes, a bor jó ízű, ízletes, „itatós” lesz.

Egy másik regula szerint 

Egyed, ha fenn hordót görget, jól terem jövőre a földed".
bor
Fotó:  Pixabay

Állattartás: disznó hízóra fogásának napja

Egyed napján fogták a hagyománytisztelő szegedi, hódmezővásárhelyi, gyöngyöspatai, kunszigeti gazdasszonyok hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarták vágni.

disznó
Fotó:  prove.hu

Egyed napja fontos napnak számított Bácskában, Bánátban, Szlavóniában, Baranyában. Ez volt régen a disznók, a mangalica fajtájúak „hízóba fogásának” napja. A csürhét sem hajtották ki többé a legelőre, a hízásra kiszemelt süldőket kukoricára fogták.

Csanádpalotai (Csongrád-Csanád megye) regula: ha elmúlt Egyed, a jószág már ehet.

E napra az apátfalviak (Csongrád-Csanád megye) annyi ételt adtak a jószágnak, hogy még hagyjon is ott belőle.

A középkori egyházban köménymagot szenteltek Egyed nevében a jószág betegsége, megrontása ellen.

egyed
Fotó:  gyogyszernelkul.com

Fő pásztorok szolgálatba állása

Fontos szerepet játszott a pásztorok életében Egyed napja. Egyes erdélyi református magyar szórványokban még a múlt században is ezen a napon, a jószágoltalmazó Egyed ünnepén álltak szolgálatba a fő pásztorok és ettől kezdve hat hétig nem vettek tisztát magukra, és minden pénteket megböjtölték.

Szent Mihály havának első napján léptek szolgálatba a juhászok, a kondások és a szőlőpásztorok.

pásztor
Fotó:  bacskiskun.hu
Időjárással kapcsolatos hiedelmek, jóslatok

Számos nap van az évben, aminek időjárása a népi hagyomány szerint megjósolja az előttünk álló időszak csapadékosságát vagy szárazságát.

Szeptember elsejéhez is kapcsolódnak időjárásjósló mondások: eleink úgy tartották, ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz, gyenge lesz a tél és bő lesz a kukoricatermés.

kukorica
Fotó:  arcanum.hu

A kapolyiak (Somogy megye) szerint az Egyed-napi eső negyvennapos csapadékot jelent.

A lábodiak (Somogy megye) kalendáriumi hagyománya szerint, ha Egyed napján szép az idő, utána négy napig még jó idő várható, és ha az ég is dörög ezen a napon, a jövő évre bőséget várhatsz.

vihar
Fotó:  Wikipedia

Orosziban (Veszprém megye) is így mondogatták: ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz.

Egyed csendes esőjéből a göcsejiek valamikor azt tanácsolták a kétökrös gazdáknak, hogy vásároljanak még két igavonó jószágot, mert a nagy sár miatt, a fölázott földeken majd csak így tudják elvetni a búza magját, és behordani a termést.

 

ökör
Fotó:  Pixabay

Orosziban és Kallósdon (Zala megye) is emlegetik az ökörrel való példázatot.

Bábolnán (Komárom-Esztergom megye) eleink úgy hitték, amilyen az Egyed nap, olyan lesz az egész hónap, Zalában a regulát inkább Kisasszony napjához fűzik.

Mesztegnyőn (Somogy megye) egy vallásos szokást is feljegyeztek: a szoptató anyák a templomba mentek, Egyed közbenjárását kérték, hogy pici gyerekük egészséges legyen.

csecsemő
Fotó:  Fortepan

A túrós csusza nevenapja

Tréfás találós kérdés is kötődik ehhez a naphoz: mikor van a túrós csusza nevenapja?

túrós csusza
Fotó:  Wikipedia

A név és az „egyed” (vagyis edd meg) felszólítás hasonlósága miatt a népnyelv tréfásan a túrós csusza névnapjává tette ezt a dátumot.

Megosztás
Címkék