Így lesz bőséges a jövő esztendő: Egyed megjósolja - hagyományok, népszokások
Szeptember elseje, Egyed napja, őszkezdő napnak számít, amelyhez számos hiedelem és jóslás kapcsolódik.
A szeptember elnevezése a latin septem (hét) számnévből ered, mivel a régi római naptárban a hetedik hónap volt. Ezt a nevét akkor is megtartotta, amikor a naptár reformja után a kilencedik hónappá vált.
Régi magyar elnevezése: őszelő, Földanya hava, mérleg hava, Szent Mihály hava - a bőség, a betakarítás és a kemény őszi munkák kezdésének a hónapja volt.
Szeptember elseje, Egyed napja, a paraszti gazdálkodásban határnapnak számított.
Ki volt Szent Egyed?
Egyed a tizennégy segítőszent egyike, remete volt Provence-ban, majd monostort alapított, amelynek, hasonlóképpen a köréje települt Saint-Gilles városnak is ő lett a névadója.
Szent Egyed legendája
Legendája szerint amikor remeteként egy barlangban lakott, Isten egy szarvastehenet küldött neki, hogy tejével táplálja őt. Wamba vizigót király egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de Szent Egyed a testével fogta föl a nyílvesszőt. A király ezután Egyednek ajándékozta a remeteség területét, ahol ő megalapította kolostorát.
Egyedet (népnyelven Ögyedet) a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védőszentjeként, a jószág patrónusaként tisztelték. Patrónusuknak tekintették a pásztorok, bár főképpen a koldusok, a nyomorékok és a leprások védőszentje volt.
A naphoz számos hiedelem, jóslás kapcsolódik. Egyed időjárás- és termésjósló nap.
Termésjóslat: búza és rozs vetése
E napon kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését. A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát bő termésre számíthatnak.
Hangony (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) barkó népe (palócok egy csoportja)is úgy tartotta, a búza vetését Egyed napján kell megkezdeni.
Szőlővel kapcsolatban hiedelmek
Egyes vidékeken a szőlővel kapcsolatosan is kialakultak hiedelmek, például gonoszelhárító varázscselekmény: virradat előtt a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, négy sarkán összekötötte a gallyakat, hogy a gonosz elől elzárja.
Egyed napján megkezdődik a szőlőőrzés, mint Szlavóniában mondják, a pudárkodás.
A régi hegyközségi szabályzatok előírták, hogy Egyed napja után szüretig tilos a szőlőben szekérrel, abroncsos edénnyel közlekedni, így védekeztek a már érésben lévő szőlő tolvajai ellen.
Régen úgy tartották, ha szép az idő ezen a napon, akkor az ősz is kellemes, a bor jó ízű, ízletes, „itatós” lesz.
Egy másik regula szerint
Állattartás: disznó hízóra fogásának napja
Egyed napján fogták a hagyománytisztelő szegedi, hódmezővásárhelyi, gyöngyöspatai, kunszigeti gazdasszonyok hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarták vágni.
Egyed napja fontos napnak számított Bácskában, Bánátban, Szlavóniában, Baranyában. Ez volt régen a disznók, a mangalica fajtájúak „hízóba fogásának” napja. A csürhét sem hajtották ki többé a legelőre, a hízásra kiszemelt süldőket kukoricára fogták.
Csanádpalotai (Csongrád-Csanád megye) regula: ha elmúlt Egyed, a jószág már ehet.
E napra az apátfalviak (Csongrád-Csanád megye) annyi ételt adtak a jószágnak, hogy még hagyjon is ott belőle.
A középkori egyházban köménymagot szenteltek Egyed nevében a jószág betegsége, megrontása ellen.
Fő pásztorok szolgálatba állása
Fontos szerepet játszott a pásztorok életében Egyed napja. Egyes erdélyi református magyar szórványokban még a múlt században is ezen a napon, a jószágoltalmazó Egyed ünnepén álltak szolgálatba a fő pásztorok és ettől kezdve hat hétig nem vettek tisztát magukra, és minden pénteket megböjtölték.
Szent Mihály havának első napján léptek szolgálatba a juhászok, a kondások és a szőlőpásztorok.
Számos nap van az évben, aminek időjárása a népi hagyomány szerint megjósolja az előttünk álló időszak csapadékosságát vagy szárazságát.
Szeptember elsejéhez is kapcsolódnak időjárásjósló mondások: eleink úgy tartották, ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz, gyenge lesz a tél és bő lesz a kukoricatermés.
A kapolyiak (Somogy megye) szerint az Egyed-napi eső negyvennapos csapadékot jelent.
A lábodiak (Somogy megye) kalendáriumi hagyománya szerint, ha Egyed napján szép az idő, utána négy napig még jó idő várható, és ha az ég is dörög ezen a napon, a jövő évre bőséget várhatsz.
Orosziban (Veszprém megye) is így mondogatták: ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz.
Egyed csendes esőjéből a göcsejiek valamikor azt tanácsolták a kétökrös gazdáknak, hogy vásároljanak még két igavonó jószágot, mert a nagy sár miatt, a fölázott földeken majd csak így tudják elvetni a búza magját, és behordani a termést.
Orosziban és Kallósdon (Zala megye) is emlegetik az ökörrel való példázatot.
Bábolnán (Komárom-Esztergom megye) eleink úgy hitték, amilyen az Egyed nap, olyan lesz az egész hónap, Zalában a regulát inkább Kisasszony napjához fűzik.
Mesztegnyőn (Somogy megye) egy vallásos szokást is feljegyeztek: a szoptató anyák a templomba mentek, Egyed közbenjárását kérték, hogy pici gyerekük egészséges legyen.
A túrós csusza nevenapja
Tréfás találós kérdés is kötődik ehhez a naphoz: mikor van a túrós csusza nevenapja?
A név és az „egyed” (vagyis edd meg) felszólítás hasonlósága miatt a népnyelv tréfásan a túrós csusza névnapjává tette ezt a dátumot.