Így lehet szerencsés és gazdag a jövő évben - szilveszteri és újévi hiedelmek, babonák, népszokások
Eleink úgy hitték, mindaz, amit az év első napján teszünk, rányomja bélyegét az elkövetkező hónapokra, és ismétlődik egész évben. A néphit szerint szilveszter és az új év első napja szorosan összefügg, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak.
A hiedelem szerint amilyen az első nap, olyan lesz a többi is. Az év első napján átélt érzelmek és hangulatok meghatározóak lehetnek a következő évre nézve.
Eleink ezért csupa jó dolgot tettek ezen a napon, vidámsággal, bőséggel vették körül magukat, mert úgy tartották, hogy ez szerencsét és boldogságot hoz az új esztendőben. Megfogadták a dologtiltó hiedelmeket, és olyan ételeket tettek az asztalra, amelyek a hagyományok szerint gazdagságot hoznak az új esztendőben.
Szilveszterkor – akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain – a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak. A szilveszteri szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak.
A babonák nemcsak azt diktálják, hogy mit kell tenni, hanem azt is, hogy mi az, amit kerülni kell az év utolsó napján, hogy ne vonzzuk be a balszerencsét.
Újév napján ne veszekedjünk, ne bánkódjunk, ne szomorkodjunk!
Tartózkodjunk a viszálykodástól, perpatvartól, mert különben az egész évet veszekedéssel fogjuk tölteni.
Ne bánkódjon és ne legyen szomorú ezen a napon, mert tudja, amit tesz ilyenkor, abban gyakran lesz része az újévben is! Ugyanez igaz a sírásra is, mivel azt tartják, hogy aki szilveszterkor sír, az egész évben szomorúsággal fog szembenézni.
Ne hívjunk orvost!
Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
Sokan elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhozkötöttség nyűgét vonják magukra.
Semmit se vigyünk ki a házból!
Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”, vagyis akkor egész éven át minden kimegy onnan.
Ne adjunk, s ne kérjünk semmit köcsön!
Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Ha nem kéri, nem kapja vissza a kölcsönkért dolgot január elsején, abban az esetben jövőre minden kimegy a házból.
Adósságot nem szabad átvinni az új esztendőre!
Az újévet nem jó tartozással, adóssággal kezdeni, ezeket még az újév előtt ki kell egyenlíteni.
Békülés
Az újév küszöbén eleink még a haragosaikkal is kibékültek, hogy tisztán léphessenek az új esztendőbe.
Ne vásároljunk drága holmit!
Aki az első nap kiadásokba veri magát, annak bizony egész évben számolnia kell a plusz költségekkel.
A hagyomány szerint szilveszterkor nem szabad új ruhát vásárolni, mivel ez a következő évben anyagi veszteséget hozhat.
Tilos mosni!
Ezen a két napon tilos mosni, mert elviszi a szerencsét!
Tilos teregetni!
Tilos teregetni, mert az „kiterítést”, halálozást jelent a családban!
Tilos az ágynemű cseréje!
A karácsonykor felhúzott ágyneműt egészen újév napjáig nem szabad lecserélni, ugyanis a hiedelmek szerint, aki nem így tesz, annak a családjában elhalálozik valaki.
Tilos takarítani, szemetet kivinni!
Szilveszter és újév napján tilos takarítani a hiedelem szerint, mert a söprögetéssel a szerencsét is kitessékeli az ember, ha pedig kiviszi a szemetet, vele együtt szerencséjét is a kukába dobja.
Vigyázzunk, ne legyen rendetlenség!
Takarítani, szemetet kidobni, a felesleges dolgoktól megszabadulni, mosni, teregetni ugyan ezen a napon tilos, mégis fontos, hogy újév első napján rend legyen körülöttünk, hiszen a rendetlenség ezen a napon fokozottan vonzza magához a káoszt és a szerencsétlenséget.
Vigyázzon a tűzzel, ollóval!
Nem szerencsés dolog újév napján hagyni, hogy a tűz kialudjon, és ollót használni, mert aki ezt teszi, elvágja a szerencséjét.
Tilos a varrás, seprés, vasalás!
Varrással bevarrjuk a tyúk fenekét. A seprés elviszi a szerencsét, a vasalás pedig kilapítja.
Tilos hajat mosni szilveszterkor!
Egyes hiedelmek szerint, ha szilveszter napján valaki megmossa a haját, akkor az év során kerülni fogja a jólét.
Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása.
Kerülendő ételek
Csirke
Ne egyen baromfit szilveszterkor, mert azok hátrafelé kaparnak, elkaparják a szerencséjét.
Pulyka
Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.
Hal
Halat sem ajánlatos enni, a hallal általában elúszik a szerencse, kivéve a folyók mentén élőknél, mert eleink szerint ott „ahány pikkely, annyi pénz”.
Ha valaki nem folyó mellett él, de mégis halat enne, akkor legalább arra figyeljen, hogy a farkánál kezdje enni, mert a hal így nem tud elúszni a szerencséjével együtt.
Rák
A rákról köztudott, hogy hátrafelé megy, így aztán aki rákot eszik, annak a dolgai az új évben rossz irányba haladnak, ha egyáltalán mozdulnak valamerre.
Szerencsehozó ételek
A jó évkezdésnek velejárói a jó italok és a bőséges étkezés.
Fogyasszunk malacsültet!
A szilveszteri babonák szerint egyen malacot újévkor, hogy szerencsés és gazdag legyen! A ropogósra sütött malac nemcsak finom, hanem minden szempontból szerencsés évet vetít előre, ugyanis a malac előtúrja a szerencsét.
Egye a fülét, a farkát, a körmét és a csülkeit, mert ezek hozzák meg a szerencséjét. A rántott szeletet hagyja máskorra, mert szilveszterre csakis malacsült illik!
Együnk lencsét!
Étkezésnél részesítsük előnyben a szemes terményeket (lencse, rizs, köles).
Aki lencsét eszik, annak egész évben tele lesz a pénztárcája, de vigyázat, újév napján első étkezésként kell fogyasztani a lencsét! Biztos, ami biztos, éjfélkor szórjon lencsét a szeretteire, sőt tegyen a zsebébe is egy maroknyi lencsét, mert a sok apró mag pénzbőséget jelent az elkövetkezendő évben.
Aki nem szereti a lencsét, egyen babot, rizst, vagy kölest.
Együnk édeset!
A néphit szerint aki újév napján édeset eszik, annak egész éve édes lesz.
Nyújtsunk rétest!
A hiedelmek szerint nemcsak a rétest lehet hosszúra nyújtani, hanem a boldogságot és az életet is. Minél több töltelék van a rétesben, annál boldogabbak leszünk az új esztendőben. Érdemes tehát betervezni az újévköszöntő menübe a rétest is, minél többfélét, annál jobb!
Szegjünk kenyeret!
Az egyik legősibb szokás, az egész kenyér megszegése, hogy a következő évben mindig legyen kenyér a család asztalán.
Együnk gyümölcsöt!
Egy másik hiedelem szerint, ha valakinek saját üzlete van, tanácsos január 1-én valamilyen gyümölcsöt fogyasztania. Így ugyanis gyümölcsöző lehet a vállalkozása is.
Alma fogyasztása esetén számoljuk meg a magvakat: ahány mag, annyi siker üti a markunkat.
Fogyasszunk savanyú káposztát!
A német közösségekből elterjedt babona szerint, aki az új év első napján savanyú káposztát fogyaszt, arra annyi boldogság és gazdagság vár, mint amilyen a káposzta sok, hosszú darabja.
Bőségesen lássuk el az állatokat!
Újév napján ne sajnáljuk az ételt és az italt az állatoktól, hiszen akkor egész évben gazdag lesz az ellátás.
A hagyományok szerint ha a kutyák megtömik a bendőjüket, akkor a gazdára gazdagság vár az egész évben.
Töltsük teli a konyhai tartókat!
Szerencsét hoz, ha megtöltjük a kávétartót, cukortartót, sótartót, bors tartót, lisztes edényt. Ha ezek tele vannak, egész évben bőségben élünk, de ha üresek, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.
Töltsük teli a kamrát, zsebeket!
Újév napján az üres zsebek, szekrények vagy polcok látványa a következő évre szegénységet vetítenek előre, ezért a kamrát, zsebeket meg kell tölteni, a pénztárcákat tele kell rakni pénzzel, hogy az év során ez legyen a jellemző.
Süssünk érmét pogácsába - szerencsepogácsa
Sok családban szokás volt szilveszter napján szerencsepogácsát sütni.
A szerencsepogácsa úgy készült, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét tettek. A babonák szerint annak, aki megtalálja az érmét, bőséges lesz az újéve. Figyeljünk rá azonban, hogy a pogácsáknak éjfél előtt el kell fogyniuk, különben az ellenkezőjére fordul a jóslat.
Ne faljunk fel mindent szilveszterkor!
Ha nem faljuk fel az összes, szilveszterre készített ételt, akkor nem szenvedünk hiányt az új évben sem. Tartalékoljunk egy kicsit!
Maradjon maradék a tányéron!
Jó, ha a tányérunkat még akkor sem töröljük fényesre, ha nagyon ízlett az étel, mert a tányéron hagyott maradék hozzásegít minket ahhoz, hogy a következő évben is mindig legyen valami a tányérunkon.
Szilveszter napján ásson el egy pénzérmét!
A babona szerint segíthet, ha az ember 31-én elás egy pénzérmét, majd 1-én kiássa azt. Így az év során mindig lehet bevétele.
Mosakodjon hideg vízben!
Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani. Úgy hitték, így egész évben frissek, egészségesek lesznek.
Az aranyvíz szerencsét hoz
Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
Húzzuk meg a malac farkát!
Éjfélkor szokás volt meghúzni a malac farkát, hogy bőség és szerencse kísérje az újesztendőt. Amilyen hosszan visított a malac, olyan hosszú volt a jó hírünk a következő évben.
Szilveszter éjszakai álom
Eleink úgy hitték, a szilveszter éjjelén látott álom beteljesedik, így nem ajánlatos a hajnalig tartó mulatozás, időt kell hagyni a jövőmondó álom eljövetelének is.
Fontos az első újévi látogató
Ha ekkor rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat éri a ház népét.
Szerencsehozó babona az is, ha újév napján férfi érkezik a házhoz, akkor az szerencsét hoz. Sajnos egy nő épp ellenkezőleg, ő ugyanis nem hozza, hanem elviszi a szerencsét.
Ha hiszünk a babonának, akkor nagy felelőtlenség egy nő részéről ezen a napon a szomszédba átmenni. Számíthatott is megrovásra, aki ezt merte tenni. A látogatásnak azonban az állattartással kapcsolatban is volt jelentősége. Ugyanis első férfi látogató esetén hím állatszaporulatra, nő esetén nőstény állatokra számítottak a következő esztendőben.
Szilveszter és újév napjához sok mágikus és elhárító praktika, halál-és időjósló szokás kapcsolódott.
Gonoszűző zajcsapás
Szilveszter éjjelén azért kell minél nagyobb zajt csapni, hogy elűzzük az ártó szellemeket és a betegségeket, de azért legyük tekintettel négylábú kedvenceinkre is.
A szilveszteri gonoszűző zajcsapás Erdély falvaiban is szokás volt. Magyarlapádon a serdülő fiúk kolompokkal, csengőkkel, ostorokkal, bádogdarabokkal lármáztak az éjféli harangszókor. Kicserélték az utcakapukat, a patakon át pallóként rakták, a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek, hogy azzal jelezzék az eladó lányt.
Éjféli lövöldözés
Almásmálon (egykori Szlonok-Doboka vm.) éjfélkor lövöldöztek, tülköltek.
Szilveszteri tűzgyújtás
Az év utolsó napján szokásban volt tüzeket fellobbantani, amitől mágikus hatást vártak.
Tüzeskerék-engedés
Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. A szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.
Harsogtatás
Az erdélyi Gyimesbükkön a fiúgyerekek szilveszter délutánján indulnak el, 2-6 fős csoportokban. Általában 10-18 éves korukig járnak harsogtatni.
Az egyik szereplő neve a"pap", aki a ház előtt mondja el a történetet Szent Szilveszterről. Ezután minden jót kíván a ház lakóinak. A házba betérve már együtt éneklik el a "Jó estét, jó estét kedves házigazdánk..." kezdetű dalt. A harsogtatás további szereplőinek fontos eszköze az ostor, amelyet kenderszöszből, 8-10-12-es fonattal készítenek.
Kongatás
Hajdúdorogon a pásztorfiúk kongatással kergették az óesztendőt. Az udvarokban engedélykérés után a dudás fújta az „Óh szép Jézus...” kezdetű éneket, mialatt a többiek karikás ostorral pattogtatva, csengővel, kolomppal és egyéb lármázó eszközökkel szaladgáltak. A háziaktól pénzt vagy kalácsot kaptak.
Néha epikus eredetmondákat is fűznek e szokáshoz: Hajdúszoboszlón azt mesélték, hogy az évbezáró lármázás a török háborúk idejére megy vissza. A szoboszlói asszonyok szilveszterkor összeverték a tepsiket, meghúzták a harangot, s az így keletkezett zajjal megrémítették, elűzték a törököket. Azóta is minden év utolsó estéjén hasonló zajkeltéssel búcsúznak az évtől.
Hejgetés, hégetés, urálás
Az egyik legkülönlegesebb újévköszöntő népszokás mai napig él a moldvai csángók körében. A hejgetés, hégetés vagy urálás a regöléssel, illetve egyes farsangi játékokkal rokon bőségvarázsló, adománykérő népszokás. Fő célja a gabona, a kenyér tehát a termékenység mágikus, rituális biztosítása az elkövetkező esztendőre.
A hégető vagy uráló a szöveget mondja és a "bikát" szólaltatja meg. A bika fadézsából készül, melynek száját vékony báránybőrrel lekötik, s közepére egy lyukat fúrnak, s azon át vezetnek ki egy lószőrköteget. A hangszert a lába között tartja a földön az uráló és megnedvesített kezét húzogatja a lószőrön, amely dörmögő, bikát utánzó hangot ad. A csoporthoz tartozhat a medvealakoskodó és a gazdája (cigánynak öltözve), vőlegény, menyasszony, ostorosok.
Lujzikalagoron (Bákó megye) a hejgető legények ostorpattogtatással, kürtöléssel, csengettyűszóval, nagy zenebonával mennek. Mikor egy lányos házhoz elérkeznek, megkérdezik:"Szabad-e, gazda, urálni dobval, csengettyűkvel, s bikával?" Megállnak az udvaron és az uráló elkezdi hangosan recitálni a köszöntő szövegét..
Kecskealakoskodás
Lujzikalagorban fiúk 7-8 fős csoportokban hangszerekkel lármázva medve-, kecskealakkal járják a lányos házakat, ősi mondókákat mondanak a búza, gabona növekedéséről, kenyérsütésről. Ennek a célja a mágikus termékenység-biztosítás.
Nyájfordítás
A nyájfordítás célja az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.
Óévtemetés - éjféli éneklés
Szilveszter napjához kapcsolódik az óévtemetés - a szokás Erdélyből terjedt el. A legények este felmentek a templom tornyába, éjfélkor meghúzták a harangokat, és templomi énekeket, zsoltárokat énekeltek.
Szilveszteri kántálás
Szokás volt a szilveszteri kántálás. A felnőttek, legények körében élő hagyományból a két világháború között már a gyerekek s végül a cigányok adománykérő szokása lett. A szilveszteri kántálást másnap az újévköszöntés követte:
Felsőtárkányban a fiatal házasokat is köszöntötték:
Göndör hajú kisbabát!”
Az óév kiengedése – ajtók kitárása
Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. Ugyanis ha nem távozik, az újév nem tud bejönni.
Szerencse szülöttei
Aki szilveszter és újév között születik, abból nagy úr lesz, tartották eleink.
Haláljóslás
Az élet velejárója az elmúlás. Eleink a szilvesztert alkalmas időnek tartották a haláljóslásra is.
Aki hálaadásról hazamenet elesett az úton, meghalt még abban az évben – hitték Jászdózsán. Jósoltak kulcsforgatással, például a bukovinai magyarok. Tettek egy kulcsot a szent könyvbe, újesztendő előtt való estén, belékötötték, s azt forgatták az ujjaikon, s ahányat fordult a kulcs, azt mondták, annyi évet él.
A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!). Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját.
Férjjósló, jövőbelátó praktikák
Újév napján sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leány, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben. Úgy tartották, aki férjhez akar menni, az ügyeljen arra, hogy egy csinos ifjú férfi kívánjon neki elsőnek boldog újesztendőt. Ha nő kíván, az szerencsétlenséget hoz, ha meg idős férfi, akkor ebben az évben sem megy férjhez, ha pedig nős ember, akkor nős férfi szeretője lehet.
Egyes helyeken a kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot, kiteszi az udvarra, és akiét a kutya elviszi az éjszaka, az még abban az esztendőben férjhez megy.
Gombócfőzés
Eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfőzés. Szilveszter éjjelén házilag gyúrt 13 gombócokból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tettek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres volt, abban az évben a lány nem számíthatott komoly kérőre.
Ha a gombócos trükkel nem jutottunk eredményre, más módon is megtudhatjuk, ki lesz az életünk párja. Csupán annyit kell tennünk, hogy egy tükröt és egy fésűt teszünk a párnánk alá - akiről ezután álmodunk, az lesz a jövendőbelink.
A bukovinai magyarok úgy vélték, újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan lesz a férjük neve.
Szilveszteri ólomöntés
Szokás az ólomöntés, vagy – ez az egészségre kevésbé veszélyes, ám ugyanolyan hatékony módszer – a faggyúöntés, gyertyaöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagy viaszt. Mindkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel. Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti előre.
Ha nem tudunk ólmot önteni, szilveszter éjszaka próbálkozhatunk nyers tojással, amit forrásban levő vízbe kell önteni. A jövőt a csorgatott tojás sárgája alakjából tudjuk kihámozni.
Megfordított párna
Azt tartja a hagyomány, aki szilveszter éjszakáján megfordítja a párnáját a feje alatt, meglátja a jövendőbelijét álmában.
Disznóröfögés
Nem a jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.
Csókváltás
Tartotta magát a hiedelem, ha a szerelmesek, házasulandók megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk.
A néphit szerint akitől újév napján csókot kapunk, az egész évben szeretni fog bennünket.
Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédű, kedves emberré váljon, hogy sok édességet ehessen az esztendőben, na meg persze a praktikus paraszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy ez a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő.
Kakasles
Aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, abból az irányból várhatja a szerelmét, amerre a kakas nézett.
Távoli szerelmesek pezsgője
Egymástól távol lévő szerelmesek a pezsgőnyitás után loccsantsanak ki egy kis nedűt a földre, így biztosan együtt maradnak. Ez azért is hasznos, mert a kiöntött pezsgő azt szimbolizálja, hogy „dől a lé”, tehát sok pénz áll a házhoz.
Újévi csínytevések
Vénlánycsúfolás
A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak.
Az idősebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legények. A kilincshez kecskét kötöttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót. Ennél elterjedtebb szokás volt, hogy a kertkapukat és az ajtókat kicseréltél egymással – esetleg elrejtették, gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját.
Időjóslás
A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Eleink élete attól függött, hogy milyen termés várható a következő évben.
A néphit szerint a szilveszteri időjárás is a várható termésről árulkodik.
Ha az év utolsó éjjelén eső esik, az újév reggele pedig verőfényes, nem várható jó termés. Ellenben ha az időjárás szilveszter éjjel és újév napján egyforma, bő termés várható.
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani. A népi időjósok szerint a szilveszteri északi szél hideget, a déli enyhe telet jelez. Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.
Ha az esztendő utolsó napján szép, tiszta idő volt, Berettyóújfalun úgy tartották:
Hagyma-kalendárium
A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra.
A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.
