2025. október 27., 13:40

Így beszéljünk a gyerekekkel a halálról

Nincs ideális életkor arra, hogy mikor kezdjünk a gyermekekkel a halálról beszélni.

temető illusztráció
Illusztrációs felvétel
Fotó: Pexels

A legfontosabb, hogy közvetlenül és fölösleges eufemizálás nélkül kommunikáljunk. Ugyanilyen lényeges, hogy nyitottak legyünk és elérhetőek a gyermek kérdései számára — ezt a Mentális Egészségért Liga (LDZ) közölte a TASR-rel.

A gyermekek már korai életkorban találkozhatnak a halállal, például egy háziállat elvesztése révén vagy olyan természeti ciklusok megfigyelésén keresztül, amelyekre felfigyelhetnek (például az ősszel lehulló levelek). Ezért ajánlott a halálról az életkoruknak és megértési szintjüknek megfelelően beszélni, hogy segítsük egészséges viszonyuk kialakulását e jelenséggel”

— hangsúlyozták a szakértők.

Általánosságban elmondható, hogy körülbelül három–négy éves korban a gyerekek elkezdik megérteni az élet és a halál alapvető fogalmait, bár még nem feltétlenül értik meg azok elkerülhetetlenségét. Ebben az életkorban érdemes egyszerű, rövid magyarázatokkal kezdeni, felesleges részletek mellőzésével. Ahogy nőnek – különösen hat–nyolc éves kor körül – a gyerekek már képesek felfogni az állandóság és a végesség fogalmát, ezért kérdéseikre nyíltabban, ám érzékenyen lehet válaszolni.

Az LDZ kiemelte, hogy a közeli családtag haláláról való kommunikáció a gyermekek számára nagyon megterhelő és érzékeny téma. A szülők leginkább úgy tudnak segíteni, ha őszinték, türelmesek, és a magyarázatokat a gyermek életkorához és érzelmi fejlettségéhez igazítják.

A gyerekek gyakran többet észlelnek, mint ahogyan a felnőttek gondolják, ezért teret kell adni érzéseik, kérdéseik és félelmeik kifejezésére. A legfontosabb a közvetlenség és a fölösleges eufemizmusok mellőzése. Az olyan világos, egyenes kifejezések alkalmazása, mint például: »nagypapa meghalt« a »elment« vagy »elaludt« helyett, segít elkerülni a félreértést. A gyerekek ugyanis a metaforákat szó szerint is érthetik, ami félelemhez vagy annak nem értéséhez vezethet, hogy miért nem tér vissza a meghalt személy. Ugyanakkor fontos elmagyarázni nekik, hogy a halál nem a gyermek vagy bárki más hibája, és hogy a halál az élet természetes része”

– magyarázta a liga.

Javasolt megnyugtatni a gyermeket afelől is, hogy minden érzése – legyen az szomorúság, düh vagy félelem – teljesen rendben van. Támogathatjuk őt azzal is, hogy megosztjuk saját érzéseinket, és bevalljuk, hogy számunkra is nehéz a gyász, ugyanakkor ez átmeneti állapot.

Ha a gyermek igényli, bátoríthatjuk kreatív búcsúformákra, például rajz készítésére, búcsúlevél írására, vagy a gyászszertartáson való részvételre”

– tették hozzá a szakértők.

Ugyanilyen fontos, hogy a szülők érzelmileg elérhetőek maradjanak, és figyeljék, nem mutat-e a gyermek tartós nehézségekre utaló jeleket. Amennyiben ilyenek jelentkeznek, hasznos lehet szakember segítségét kérni.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék