Ifjan, hittel, tettel! – 1960–70-es évekbeli kordokumentumok
A komáromi Pro Arte Danubií Polgári Társulás magyar kormánytámogatással jelentette meg az Ifjan, hittel, tettel! című könyvet, amely a losonci Korunk Ifjúsági Klub történetén keresztül mutatja be a felvidéki magyar ifjúsági klubmozgalom kibontakozását.
A szerzők, Bíró Béláné Jakab Rózsa tanárnő, Farkas Veronika művészettörténész, a Limes Galéria alapítója és Hahn Józsefné Duray Éva tanárnő ismertették a Magyar Ifjúsági Szövetség (MISZ) megalakulásához vezető folyamatokat, illetve az általuk 1966–70 között vezetett Korunk Ifjúsági Klub tevékenységét. Felidézték a kiadvány megjelenésekor már nagybeteg, majd 2022. december 30-án elhunyt Duray Miklós munkáját, amelyet a klubmozgalom érdekében végzett.
– olvasható a könyv bevezető üzenete, mottója, amelyet a szerzők együtt választottak.
A felvidéki magyarság számára irányjelzőnek szánt gondolatsort Duray Miklós 1979–81-ben írt Kutyaszorító – Önéletrajz és beszélgetések önmagammal című művéből kölcsönözték, amelynek titokban terjesztett egyik példányát gimnazista korom óta féltve őrzöm.
Csoóri Sándor költő bevezetőjében ezt írta: „Ezt a könyvet maga az elviselhetetlen sors íratta egy Csehszlovákiában született, s máig ott élő magyar értelmiségivel, Duray Miklóssal... Duray könyve a romló folyamatok emberi dokumentumait közli. A görcsös kapaszkodást a megmaradásért”.
Akárcsak azt, úgy a Farkas Veronikától kapott Ifjan, hittel, tettel! című kötetet is nagy érdeklődéssel vettem kezembe, s az átnyújtásakor leszögezte: nekem, mint a rendszerváltás után újjászervezett MISZ volt országos titkárának ismernem kell az elődszervezettel kapcsolatos hiteles részleteket.
– Az 1957-ben Prágában létrehozott Ady Endre Diákkör hatására az első szlovákiai klubként, 1964. február 21-én alakult meg a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar hallgatóinak a közreműködésével a József Attila Ifjúsági Klub, a JAIK, melynek Duray Miklós előbb alelnöke, majd 1965–68 között elnöke volt, és 1970-ig részt vett az irányításában.
Többedmagával együtt sziszifuszi munkát végzett a JAIK és a Csemadok pozsonyi helyi szervezete kapcsolatának legálissá tételéért, majd a felvidéki magyar ifjúság önálló szövetségbe szervezéséért és a MISZ állami elismertetéséért.
A MISZ önállósulásának reménye 1969 novemberében foszlott szét, amikor a belügyminisztérium így döntött: „a nemzetiségi ifjúság maradéktalanul megtalálja helyét a fennálló ifjúsági szervezetben, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szervezetben (CSISZ)...”.
Farkas Veronika hangsúlyozta, a ‘60-as évek fiatal értelmisége tudatosította, hogy mennyire fontos egymás megismerése, a folyamatos együttműködés s ekképp a felvidéki magyarság erősítése. Minderre kellő szándék mutatkozott, s 1965–66-ban újabb ifi klubok jöttek létre Nyitrán, Kassán, Komáromban és Losoncon. Azok megalakulásához hozzájárultak a különböző helyszíneken megrendezett nyári ifjúsági találkozók. 1966-ban már egy tucat ifi klub működött, többnyire a Csemadok alapszervezetek mellett.
Az 1966. február 15-i előkészítő összejövetelünkön meghatároztuk a fő céljainkat: a helyi fiatalok, illetve a magyar tagozattal is rendelkező építőipari és pedagógiai szakközépiskola, valamint a füleki gimnázium losonci diákjainak az összefogását, szabadidejük tartalommal való megtöltését. Az alakuló összejövetelünk március 5-én, csaknem száz fiatal részvételével folyt le. Majd a klub másik két „motorjával”, Duray Évával és Jakab Rózsával együtt heti rendszerességgel, különböző témákban tartottunk előadásokat, beszélgetéseket jeles személyiségekkel.
Az önművelésen kívül a hagyományápolásra is nagy hangsúlyt helyeztünk, az egyes évfordulók alkalmából emlékműsorokat mutattunk be. Az irodalmi színpad vezetője Varga Ervin tanár volt, és sikeres összeállításainkkal a Jókai Napokra is eljutottunk. A klubunk kezdeményezésére, a helyi csemadokosokkal együtt először 1966. október 7-től 9-ig rendeztük meg a Madách Napokat, amelynek fénypontja Szabó Gyula grafikai kiállítása volt, amit egy hét alatt mintegy ezren láttak. Annak keretében szerveztük meg hét ifi klub találkozóját is, amelynek a krónikájába az azóta már elhunyt Kiss Mihály (komáromi PIK) ezt írta: „Legyetek továbbra is nemzetiségi kultúránk fáklyavivői, élharcosai!” – fejtette ki az egykori lelkes klubvezető.
Később, a Madách Napok keretében megtartott klubtalálkozókon erősítették az együttműködésüket, egyre több klub képviseltette magát. 1967. november 11-én és 12-én, a prágai Ady Endre Diákkör megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett nagytalálkozón a klubmunka egybehangolására javaslatot terjesztettek elő, amelyet Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós dolgozott ki.
1968. április 6-án pedig Pozsonyban tartották a hazai magyar fiatalok első országos értekezletét, ahol határozat született egy önálló magyar ifjúsági szervezet, a Magyar Ifjúsági Szövetség létrehozásáról.
Az ígéretesen induló kezdeményezésnek azonban véget vetett 1968 augusztusában az orosz megszállás, majd 1969 novemberében a belügyminisztérium úgy döntött, hogy a MISZ nem működhet tovább.
Bár a ‘70-es évek elején pár rendezvény még megvalósult, a klubmozgalom aktív szervezőit évekre félreállították. Hatása azonban nem múlt el, hiszen a hajdani fiatal értelmiségiek a ´89-es események kibontakoztatásából is oroszlánrészt vállaltak...
A sok fényképet, dokumentumot, személyes visszaemlékezést, régi klubkrónikai bejegyzést, cikkmásolatot és rövid szlovák nyelvű összefoglalót is tartalmazó, A4-es méretű kiadvány beszerezhető a Limes Galériában és a Korunk három hajdani főszervezőjénél. Tartalmas időutazásra fel...!
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/2. számában.
