A józanság, a magyarság mint érték és az öregcserkész példamutatása – megjelent a Magyar7 idei, második száma
A tavalyi évet itt, a lapunk hasábjain a Böjte Csabával készült interjú alapozta meg. A Jóisten nem visz minket olyan zsákutcába, ahonnan ne lehetne kikeveredni, mindig ad másik utat. Azt kell nekünk megkeresnünk, együtt! – mondta Csaba testvér. Majd az év ívének végén, advent ünnepváró csendjében Erdő Péter bíborost kérdeztük, hitről, hovatartozásról, dolgainkról. Mi, magyarok hajlamosak vagyunk a borúlátásra, az önsajnálatra, ugyanakkor ott bujkál bennünk egy sajátos küldetéstudat is. Ez nagyon fontos, mert ha egy közösségnek van közös küldetése, feladata, mások javára is, nem csak a saját hasznára, az éltető erő tud lenni – hangzottak a biztató szavak. Az év elejének első interjúját pedig Vadkerty Katalin történésztől kértük, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy élettapasztalatával, bölcsességével fogalmazza meg önmagunk sikerreceptjét.
A válasz meglepően egyszerű: az alapértékeket kellene megőrizni. A mai napig tudatosan megőriztem a belém nevelt magyarságomat, emberségemet, segítőkészségemet. Nemcsak a családban, az egész magyar közösségben – mondta Kató néni. Nos, ebben a keretben gondolkodik a Magyar7 szerkesztősége, írja főszerkesztőnk, Molnár Judit Józanságra ítélve című vezércikkében.
A kihívások éve című politikai összefoglalójában azt írja Kolek Zsolt, hogy 2023 Magyarország és a magyar kormány számára is a kihívások évének ígérkezik. A sok közül kiemelném azt, amit a magyar miniszterelnök hangsúlyozott: Közép-Európa újra ütközőzóna lehet. „A jelenlegi átalakuló geopolitikai térben a korábbiaknál is fontosabb lenne a közép-európai régió államainak szoros szövetsége. Ahogy arra Orbán Viktor is többször utalt, az ukrajnai háború miatt ismételten fenyegető lehetőséggé vált, hogy az 1991-et megelőző állapotokhoz hasonlóan Közép-Európa újra a Kelet és a Nyugat ütközőzónájává váljon.”
Washingtonban magasról tesznek Közép-Európára, láttuk ezt ezerszer, Putyint nem érdekli Magyarország, 90 ezer négyzetkilomérnyi síkság az neki, semmi más, Zelenszkijnek pedig oly´ mindegy, hogy magával rántja-e Európát a pokolba, ha Ukrajnának a háború kiterjedése az érdeke. Éppen ezért, ha magyarként beszélünk a háborúról, egyetlen kérdést kell csak feltennünk! Mi a magyar nemzet érdeke? Mert nekünk elsődleges Budapest, nem Washington, nem Kijev és nem Moszkva! Pomichal Krisztián külpolitikai jegyzetének címe: Nem Washington, nem Moszkva, nem Kijev.
Az önálló Szlovákia megalakulásának 30. évfordulója alkalmából 28 közéleti személyiség, köztük két felvidéki magyar is állami kitüntetésben részesült. Az egyikük, a napokban a 92. életévét betöltött Takács András néptánckutató, koreográfus, aki a Pribina-kereszt I. fokozatát vehette át a köztársasági elnöktől a Szlovák Köztársaság kulturális fejlődéséhez való kiemelkedő hozzájárulásáért, különösen a folklór területén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele az élet megpróbáltatásairól, a néptánc iránti örök vonzalmáról, a közösség iránti kötelességről és alázatról. Dunajszky Éva készítette az interjút, amelynek címe: Vajon mikor érjük meg, hogy a magyarságunk is érték legyen?
Talán nem véletlen, hogy a lakosság fele rosszabb évre számít, mint tavaly. A munkahelyek számában egyelőre nem érződik a gazdasági válság hatása, de több elemző recessziót vár, igaz a nemzeti bank szerint elkerülhető. Ennek eshetőségét ma még nehéz megjósolni, de a pénztárcánkra gyakorolt áttételes hatása részben már most is érezhető. Piac rovatunkban Rajkovics Péter ismerteti a további, pénztárcánkat érintő változásokat.
A környezetszennyezés nem ismer határokat. A szél a szennyeződést átfújja a másik országba, attól függően, milyen az uralkodó szélirány. Ahogy azt hetilapunk november végi számában megírtuk, a tornai cementgyár tervezett modernizálása, s ezzel az ott elégetett hulladék mennyiségének rendkívüli növekedése miatt tiltakozó akciót indított néhány helyi önkéntes aktivista. Egyelőre nincs még szakvélemény, amely alapján a környezetvédelmi tárca kialakítaná az álláspontját. Most azonban fordulat állt be az ügybe, mert a magyarországi szaktárca is beszáll az ügybe, írja Somogyi Szilárd.
Végre egy hasznos kiáltvány, írja Kocur László, a sok haszontalan után. Az amerikai Ryan Michlert szenvedélyesen foglalkoztatják a 21. századi férfiidentitás kérdései. Írt is róla egy kiáltványt! Könyvét útmutatónak szánja a férfiasság helyreállításához „egy olyan kultúrában, amely fáradhatatlanul dolgozik annak felszámolásán”.
A képzőművészet iránt fogékony közönség tavaly is dúskálhatott a budapesti Szépművészeti Múzeum kínálatában. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: Hieronymus Bosch és Henri Matisse után tavaly októberben El Greco alkotásai költöztek ideiglenesen a múzeumba. Domenikosz Theotokopulosz, közismert nevén El Greco (A Görög) életművének első átfogó tárlata októberben nyílt Budapesten, és február közepéig tekinthető meg. Ehhez csinál kedvet Zsebik Ildikó virtuális tárlatvezetése A Görög címmel.
Egy hős vezérkari tiszt Létz József a főszereplője Babucs Zoltán hadtörténész legújabb írásának. Nyolcvan esztendeje, 1943. január 12-én Uriv mellett kezdődött a szovjet 40. hadsereg azon támadása, amely a szívós ellenállást kifejtő magyar királyi 2. honvéd hadsereget kivetette Don menti védőállásaiból. Az expedíciós hadsereg állományába több felvidéki csapattest is tartozott, de kerültek felvidékiek a soproni 7. könnyű hadosztályba is, amelynek vezérkari főnöke Létz József vezérkari százados volt.
Az ünnepek alatt a karácsonyfa minden otthon éke. Sokan már december elején feldíszítik fájukat, hogy minél tovább gyönyörködhessenek benne. A hagyomány szerint a karácsonyfa leszedésének ideje vízkereszt napja. Írásunkban a nógrádi településeken jártunk utána annak, hogyan oldják meg az önkormányzatok a kidobott fenyőfák elszállítását és megsemmisítését. Agócs Szvorák Emese: Karácsonyfa – ünnepek után.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a rozsnyói Rákóczi Magyar Ház Polgári Társulás megemlékezést tartott Rozsnyó főterén, a költőóriás emléktáblájánál. Az ünnepségről Fábián Gergely tudósított.
A komáromi Pro Arte Danubií Polgári Társulás magyar kormánytámogatással jelentette meg az Ifjan, hittel, tettel! című könyvet, amely a losonci Korunk Ifjúsági Klub történetén keresztül mutatja be a felvidéki magyar ifjúsági klubmozgalom kibontakozását. A szerzők, Bíró Béláné Jakab Rózsa tanárnő, Farkas Veronika művészettörténész, a Limes Galéria alapítója és Hahn Józsefné Duray Éva tanárnő ismertették a Magyar Ifjúsági Szövetség (MISZ) megalakulásához vezető folyamatokat, illetve az általuk 1966–70 között vezetett Korunk Ifjúsági Klub tevékenységét. Felidézték a kiadvány megjelenésekor már nagybeteg, majd 2022. december 30-án elhunyt Duray Miklós munkáját, amelyet a klubmozgalom érdekében végzett. Nagy-Miskó Ildikó: Ifjan, hittel, tettel! – 1960–70-es évekbeli kordokumentumok.
A borsi Rákóczi-kastéllyal szemben, a tavaly tavasszal felújított, igényekhez mérten átalakított családi ház tágas, fényes irodáiban dolgozik júniustól a Teleki László Alapítvány hatfős felvidéki csapata. A nagyságos fejedelem szülőházának felújítását követő második, teljes évad sikeréhez ők is hozzájárultak. Molnár Gabriella Nagy Zsuzsanna muzeológussal, szakmai igazgatóval beszélgetett a felújított kastély látogatottságáról, illetve a hozzá kapcsolódó rendezvényekről.
2022 decemberében jelent meg Csáky Károly helytörténész honismereti olvasókönyve, az Ipolyság, a mi városunk. A város múltjáról szóló átfogó kiadvány megjelentetésének az igénye már korábban megfogalmazódott. Az Ipolyság, a mi városunk című könyvről olvashatják Kaszmán Zoltán írását.
EdKa: Pékség és kisbolt után bisztró a címe Lacza Gergely írásának. Egy testvérpár, Králik Kati és Tóth Edit családi vállalkozást üzemeltet fél évtizede Dunaszerdahelyen. Először pékséget és kisboltot nyitottak a Kukučín utcában, pár hete pedig már egy bisztró is várja az arra betérőket Hegyétén, a 63-as főút mentén. Ez a különleges reggeliző hely garantáltan adalékmentes kézműves termékekkel várja a vendégeket.
Gálik Ervin tájainkon jól ismert ipolyszalkai ultrafutót a versenyeken mostanában keresztlánya kíséri kerékpáron. Dudek Beáta maga is kiváló sportoló, magyar bajnok ökölvívó. Ervin állítja, a jó kísérő jelentős mértékben hozzájárul a futó sikeréhez. Most az Ultrabalatonra és az Ultra Tisza-tó versenyre készülnek. Ez utóbbin Ervin már negyedszer áll rajthoz. Beát 2020-ban kérte fel, legyen a kísérője ezen a 130 kilométeres távon. A különös párosról olvashatnak Bokor Klára tollából.
Orvosi rovatunkban azúttal a vénás trombózisokról ír Domonkos Andor kutatóorvos.
Hazajáró csapata ezúttal egy igen különleges helyre, a Szörényi-havasok legjáratlanabb vidékeire kalauzolja el olvasóinkat.
A káposzta és a palacsinta házasságáról és a gesztenyés puszedli készítéséről szól az Íz-világ, Szabó B. Csilla tollából.
Vass Gyula a Renault Megane E-Tech Iconicot, a jobb elektromobilok egyikét tesztelte.
Szurkoló rovatunkban a férfi kézilabda világbajnokság résztvevőiről és esélyeseiről írt Rajkovics György. Svédország és Lengyelország ad otthont a küzdelmeknek. Január 11-től 29-ig harminckét válogatott, köztük a magyar részvételével kilenc városban zajlik a torna. A legnagyobb esélyes a kétszeres címvédő Dánia, Magyarország az első hétben szeretne végezni.
Szlovákiának nincs túl sok kiemelkedő sportcsillaga, így amikor lassan húsz éve Veronika Zuzulová egyre jobb eredményeket ért el műlesiklásban, egyből óriási figyelmet kapott a híradásokban, tegyük hozzá, megérdemelten. Most Petra Vlhová a sztár, akinek az idei rajt nem jól sikerült. Rajkovics Péter: Kinek kevés a dobogó?
