Hűsítő étkezés kánikula idején
Ugyan nehezen adta magát az idei nyár, de végül csak beköszöntött a kánikula. A gyermeki lelkesedéssel várt napsütés pár nap eltelte után azonban rendkívül megterhelő lehet a szervezet számára. A túlélésben nemcsak a strand, de a hűsítő ételek is sokat segíthetnek.
Nyáron, csakúgy, mint a többi évszakban, nagyon fontos, mit eszünk és mit iszunk. A cél, hogy megőrizzük az egészségünket és az energiánkat, ehhez azonban az étkezés és az életmód terén is harmóniába kell kerülnünk a nyár nyújtotta kínálattal.
Szerencsére szervezetünk mindig tudja, mire van éppen szüksége, hallgatnunk kellene rá!
A nyár derekán már kevésbé kívánjuk a kalóriában gazdag, nehéz ételeket, ami nem véletlen, hiszen ilyenkor 15%-kal csökken az energiaszükségletünk. Sőt, a zsíros, fűszeres ételek emésztési nehézségeket, rossz közérzetet, fokozott izzadást és melegérzetet okozhatnak.
Étkezzünk tehát naponta több alkalommal, miközben az ételeink nagy részét könnyű, friss, lédús ételek és italok alkossák.
Az étrendünk álljon zöldség- és gyümölcssalátákból, főzelékekből, hideg és langyos levesekből, grillezett sovány húsokból, alkoholmentes koktélokból, gyümölcsös és túrós desszertekből, illetve müzlikből. Ezenkívül egy jól összeállított étrenddel még a bőrünk védelméről is gondoskodhatunk. Ne felejtsük el, ha útra kelünk, mindig legyen nálunk szomjoltó és valamilyen könnyű rágcsálnivaló, mint például megtisztított zöldség vagy gyümölcs. A nyers ételeknél fokozottan ügyeljünk a higiéniára, a romlékony élelmiszerek esetében pedig azok megfelelő hűtésére.
Vannak élelmiszerek, amelyek frissítő hatásúak a szervezetünkre, de vannak olyanok is, amelyek emésztése során még több hő termelődik a testünkben.
Ezért fő táplálékunk legyen mindenféle színes zöldség és gyümölcs. Hűsítésre közülük legalkalmasabbak a zöldsaláták, az uborka, a paradicsom, a tök, a cukkini, az alma, a görög- és a sárgadinnye, a bogyós gyümölcsök, a gránátalma, a citrom és a zöldcitrom. Szemet gyönyörködtető és gyomrot kímélő változatossággal készíthetjük el őket. Előnyt élvez az, akinek konyhakertje ellátja az egész családot, de a piacok standjai is bő kínálatot biztosítanak.
A tejtermékek közül a joghurt, a kefir, az aludttej és a túró jelenthet jó választást reggelihez, kisétkezéshez és desszertek készítéséhez.
Ha a gabonákat vesszük elő, akkor árpa, rozs, köles vagy tönkölybúza kerüljön az asztalunkra. Készítsünk belőlük salátát, zöldséges kását, vagy gabonaitalt és turmixot. Mellőzzük a zsírok és az olajok bőséges használatát, viszont egy kevés hidegen sajtolt olíva- vagy búzacsíraolaj az egészségünkre válhat.
Bánjunk csínján az ánizzsal, a fahéjjal, a szegfűszeggel, a kardamommal, a tormával, az erős paprikával, a macskagyökérrel, a zsályával, a hajdinával, a zabbal és a szezámmaggal.
Télen pontosan melegítő hatásuk miatt kedveljük őket, de nyáron, a tűző napon akár rosszullétet is okozhatnak ezek a fűszerek. Inkább kerüljük vagy mérsékeljük a fogyasztásukat.
Naponta átlagosan 2,5 liter folyadékot veszít a szervezetünk. Forróságban és fizikai aktivitás hatására ez az érték növekedhet.
Ezért is fontos, hogy legalább 2- 2,5 liter folyadékot igyunk naponta. Erre a legkiválóbb az ásványvíz, a csapvíz, de a változatosság kedvéért szánjunk egy kis időt a cukormentes gyümölcsteák, frissen facsart gyümölcs- és zöldséglevek, valamint turmixok elkészítésére. Gyógyteák közül frissítőleg hat a bodzavirág, a borsmenta, a fodormenta, a cirtomfű, esetleg a levendula. A folyadékpótlás további egyharmadát (kb. 7 deci) ételeinkkel vihetjük be, ezért szerepeljen minél gyakrabban a heti menünkben valamilyen könnyű leves, lédús zöldség és gyümölcs, valamint sovány tejtermék. Ezek hivatottak az ásványianyag-veszteséget utánpótolni.
Felesleges folyadékveszteséget okozhatunk azzal, ha vízhajtó élelmiszereket iktatunk be nagyobb mennyiségben az étrendünkbe.
Kerüljük az energiaitalokat, és csökkentsük a serkentő hatású teák és a kávé napi mennyiségét. Tartsuk szem előtt, hogy az alkoholtartalmú italok szintén vízhajtó hatásúak, a cukrozott üdítőitalok pedig fokozzák a szomjúságérzetet. A jégbe hűtött italok csak rövid távú felfrissülést jelentenek, hiszen hatásukra a szervezet hőt termel, így még melegebbnek érezzük a levegőt.
Barnulhatunk egészségesen, ha közben belsőleg, vitaminpótlással is gondoskodunk a megfelelő védelemről. Ezt pedig nem mással, mint a bőr védekezőképességét támogató béta-karotinnal tehetjük meg.
A barnuláshoz különösen fontos a béta-karotin, amely az A-vitamin elővitaminja, és főként a növényi táplálékok bővelkednek benne, közülük is elsősorban a sárga színben pompázó zöldségek és gyümölcsök. A sárga színt adó pigment a bőr hámrétegében lerakódva nemcsak a káros anyagokat képes közömbösíteni, de fizikai szűrőként védi a bőrt a nap UV-sugarainak káros hatásaival szemben, segítve a bőr szép, egyenletes barnulását. Nem kell feltétlenül a patikába rohannunk étrendkiegészítő kapszulákért, a természet bőséggel ellát bennünket ezzel a vitaminnal.
A most érő sárgabarack és a hozzá párosuló sárgadinnye a legmegfelelőbb forrásai a béta-karotinnak.
Ezenfelül sok vizet, vízben oldódó rostokat, C-vitamint, káliumot, vasat is tartalmaznak. Segítenek a bakteriális és vírusos fertőzések leküzdésében, nem elhanyagolható a méregtelenítő tulajdonságuk sem, valamint a sejtképzésben is szerepet játszanak. Fogyasszuk őket elsősorban nyersen, salátákba keverve, de levesként, hűsítő fagylaltként, joghurt formájában, sütemények vagy dzsemek alapanyagaként is igazi ínyencség válhat belőlük. A sárgabarackot keverhetjük gabonás zöldségételekbe, így igazán egzotikus közép-ázsiai ízvilágú harapnivalót kapunk. A sárgadinnye érlelt pármai sonkával tálalva a terített asztal igazi éke lehet.
Megjelent a Magyar7 2020/28. számában.
