Honda Jazz 1.3 i.VTEC Elegance: A Nagy Túlélő
A közelmúltban morfondírozgattam afölött, hogy a kis kompakt egyterűek családja szép lassan kihalóban van. Nincs már Opel Meriva, Nissan Note, Renault Modus, Škoda Roomster, Ford B-Max, és még folytathatnánk a sort. Van viszont egy Nagy Túlélő is ebben a kategóriában: a Honda Jazz, amelynek jelenleg a 4. generációja rója utolsó kilométereit a világ útjain.
Ennek ellenére érdemesnek tartottuk még egy gyors tesztelésre.
Az egyterűs alapforma ennél az autónál pengés vonalakkal társul. Mégpedig olykor a szó szoros értelmében, hiszen pl. a fényszórókba vagy az oldalfelület éleibe tényleg könnyű belelátni egy-egy kardpengét…
A hátsó részt az egzotikus formájú lámpák dobják fel, de a méretes tetőspoiler is jól fest a domború szélvédő felett. Elegance csúcsszereltségű autók ezeken kívül olyan vizuális többleteket vonultatott fel a többi kivitelhez képest, mint a füstüveg hátsó ablakok és a cápauszony alakú tetőantenna.
Ezt a fejezetet okvetlenül az autó immár legendássá vált variálhatóságával kell kezdenünk. A Jazzben jelentek meg ugyanis először az úgynevezett „mágikus” hátsó ülések; a támlákhoz ragasztható ülőlapok egészen atipikus formájú holmik szállítását is lehetővé teszik.
Ja, tegyük hozzá: anélkül, hogy a kofferből egy gyufásdoboznyi helyet elhasználtunk volna. Ugyanakkor a koffer szinten kifejezetten tágas a kocsi méreteihez képest; ezen kívül könnyen hozzáférhető, jól pakolható, bővítésekor pedig sík padló keletkezik.
Egyéb szempontból azonban az utastér kissé vegyes benyomásokat kelt az emberben.
Mert nagyon jók például az autó ülései, főleg az elülsők: kiváló oldaltartást adnak, és minden szereltségi szinten fűthetők. Hátul pedig – ismét csak a kocsi méreteihez viszonyítva – meglepően nagy lábtér alakítható ki.
Hi-tech kellék a gazdaságos vagy pazarló vezetés azonnali kijelzése, kék vagy zöld fénysávok formájában. A szereltséggel sincs gond: intelligens tempomat, önfékezésre képes ráfutásgátló, holttérfigyelő, sávelhagyás-jelző, táblafelismerő rendszer, elülső-hátsó parkolóradar, tolatókamera, automata légkondi USB- és HDMI-port.
(A navigáció már feláras volt, 600 euróba kerül.) Az infotainment rendszer kezelését azonban – legalábbis magán a középkonzolon -- egyetlen nyomógomb sem könnyíti meg, itt még a rádió potmétere is egy ikon.
Tény, hogy a volánon akadnak gombok, amelyekkel vezérelhetünk néhány alapfunkciót, de a rendszer egészében bonyolult, és nehézkesen kezelhető. Hogy mégis pozitívan zárhatjuk ezt a fejezetet, az a beltér általános esztétikájának és megmunkálási színvonalának köszönhető...
A Jazz 4 egy nem túl izmos és hasonlóan szerény nyomatékú benzines szívómotorral búcsúzik a hazai piacon. A precíz Honda-technika, a motor karakterisztikájával együtt mégis kellemes, friss tempójú autózást tesz lehetővé a mindössze 1170 kg önsúlyú verdával. Főleg a szó hagyományos értelmében: a csúcsteljesítményhez ugyanis hat-, a maximális nyomaték eléréséghez pedig ötezerig kell kipörgetnünk a kis négyhengerest. Magyarán: érezzük, hogy egy igazi, klasszikus benzines autót vezetünk!
Mindehhez társul még a feszes futómű és a kellő visszajelzéseket adó, pontos kormány. Az intelligens szelepvezérlésnek köszönhetően ugyanakkor a rugalmassággal sincs különösebb gond: a váltásnoszogató nyíl olykor már 50 km/óra környékén kéri a végfokozatot, bár tény, hogy a hatgangos (és hihetetlenül pontos kapcsolású) kézi váltó lépcsőfokai igen rövidek. Ami pedig a fogyasztást illeti, a gyári NEDC- érték itt is felejtős, a hatliteres tesztátlag azonban abszolút elfogadható…
Hengerűrtartalom: 1318 cm3
Teljesítmény: 75 kW (102 LE)@6000
Nyomaték: 123 Nm@5000
Sebességváltó: hatfokozatú kézi
Legnagyobb sebesség: 190 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 11,3 s
Gyári átlagfogyasztás: 5,2 l/100 km
Tesztfogyasztás: 6 l/100 km
CO2-kibocsátás: 118 g/km
H/Sz/M: 4028x1694x1669 mm
Csomagtér: 354–1314 l
Üzemanyagtartály: 40 l
A modellcsalád induló ára: 13 290 €
A tesztelt típus induló ára: 16 690 €
