Hollókő – a világörökség része
A 340 lelket számláló nógrádi települést az UNESCO 1987-ben – a világ első falujaként – a világörökség részévé nyilvánította. Az indoklás szerint a falu sikeresen megőrizte a 17–18. században kialakult hagyományos településformáját és tradicionális építészetét, s mára sem vált szabadtéri múzeummá, hanem megmaradt élő, lakott településnek.
Közép-Európa legjobb állapotban megőrzött népi építészeti stílusát tükrözi a település Ófalu része, ahová nem szabad autóval behajtani. Az egyutcás falutípust képviseli, amely a templomnál, az utca közepén kettéválik. A település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába, amelyek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak faoszlopos, deszkamellvédes tornáccal.
A falu határában egy méretes holló jelzi Hollókő közeledtét. Amióta a világörökség része, évi 80 ezer látogatót fogad. Az Ófalu közepén egy fatornyos, zsindelytetős katolikus templom áll, amelyet a 19. század végén közadakozásból emeltek, körülötte apró telkeken sorakoznak a palóc parasztházak, amelyek az 1909-es tűzvész után kapták meg mai formájukat. Egyikben-másikban kézművesműhely, múzeum, bemutatóház működik, ki lehet próbálni a fazekasság és a szövés mesterségét, sőt a parasztházak némelyikében szálláslehetőséget is kínálnak.
A falu fölé magasodó Hollókő vára a 13. században épült. Nevéhez egy különleges legenda fűződik. A környék földesurának, Kacsics Andrásnak egykoron annyira megtetszett egy szép leány, hogy bezáratta a várába, nehogy másnak is megakadjon rajta a szeme. Csakhogy a leány dajkája boszorkány volt, aki szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadítsa a lányt. Az ördögfiak esténként holló képében elhordták az épülő vár köveit mindaddig, amíg a várúr szabadon nem engedte a leányt.
Hollókő vára Csák Máté és Károly Róbert tulajdona is volt egykoron, ám a szatmári béke után I. Lipót leromboltatta. A 20. században részlegesen felújították, 1996 óta látogatható. A vár hűvös falai között látható a vár első urát és családját bemutató panoptikum, van itt fegyverterem, bejárható a várkapitányi lakrész, a kőtár és a multimédiás terem is.
A húsvétolás hagyományára évente mintegy 15 ezer ember kíváncsi, de szép számmal látogatják a bornapokat, a pünkösdöt, a szüreti felvonulást és a vallási ünnepeket egyaránt. A hétvégi piacok és a palóc ízek is népszerűek. Kapható itt palócleves, sztrapacska, tócsni, kemencében sült kenyérlángos, házi húzott rétes, tejes pite, görhe, hogy csak a legismertebbeket említsük.
Hollókőn nyolc parasztház ad otthont különböző kiállításoknak és gyűjteményeknek. Van sajt- és tejház, palóc tánc- és játszóház, palóc babamúzeum, megtekinthető az oskolamester háza, van guzsalyas és képesház, kézműves nyomdaműhely és postamúzeum is.
A településnek izgalmas sajátossága a népviselete. Ezeket ünnepek alkalmával nemcsak az idősek öltik magukra, hanem a fiatalok is. A férfiakra szűk fekete nadrág, gyolcsing és csizma kerül, derekukra szalag, a fejükre fekete pörgekalap, a nők megszámlálhatatlan alsószoknyát (akár 15-20 darabot) a szoknyák fölé gazdagon hímzett selyem köténykét, felül csipke ingvállt és rojtokkal szegélyezett vállkendőt viselnek. A lakkos csizma teszi teljessé a hagyományos viseletet, amit a látogatók fel is próbálhatnak, sőt a guzsalyas házban meg is vásárolhatják.
Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy viszonylag sok ház eladó a faluban. Az itt élők elmondták, ha kihalnak az öregek, a fiatalok hétvégi házként használják vagy eladják. Nem is akármennyiért! Egy parasztház ára felújítás után elérheti a 80 millió forintot is. Bár a településnek van egy négycsillagos, 70 szobás wellness-szállodája is, mindig akadnak olyanok, akik szeretnék kipróbálni a parasztházat. Egy szobáért akár 40 ezer forintot is elkérnek, közel annyit, mint a szállodában, ahol ehhez az árhoz még félpanziós ellátás is jár.
A vármúzeum mellett falumúzeum is van Hollókőn, mégpedig a település legöregebb, kő alapokra épült vályogházában. Az épület három helyiségből áll, valamint egy utcáról nyíló pincéből. Egy kisgyermekes, az öreg szülőkkel együtt élő fiatal házaspár otthonát mutatja be a 20. század elejéről.
A települést a 141 hektáros Hollókői Tájvédelmi Körzet veszi körül. Gazdag és különleges vad-, madár- és növényvilágával ideális helyszíne a túráknak. A Vártúra tanösvény 1,2 km hosszú, kényelmes sétaút, amely a vár érintésével mutatja be az említett tájvédelmi körzet értékeit.
A 4,5 km hosszú Vár-alja tanösvény a Cserhát jellemző élőhelyeit ismerteti meg a látogatókkal. A Hollókő tanösvény az Ófaluból Rimócra vezető út mellett halad, a Kertek-alja tanösvény a Hollókői-patak völgyébe vezet fapallókon, lépcsősorokon keresztül.
