Hogyan nem kell csinálni - az elmúlt évek legemlékezetesebb vállalkozási bukásai
Menő vállalkozónak lenni, a világ egyik legmenőbb cégét birtokolni sokak álma. Persze vannak, akiknek ez sikerül, de az igazság az, hogy a legtöbb erre vágyakozónak soha nem fog.
Úgy legalábbis biztosan nem, ahogyan az elmúlt években hatalmas botrányt kavaró vállalkozások tulajdonosai próbálták. A tervük, hogy miként vállalkozzanak ugyan megvolt, a lelkiismeret vagy a józan ész azonban hiányzott. Egyvalamire azonban mégis jók voltak ezek a próbálkozások, arra, hogy példát mutassanak, hogyan nem szabad csinálni.
1. A Theranos cég alapítója, a 2000-ben mindössze 19 éves Elizabeth Holmes elhitette a befektetőkkel, hogy a startupja egy teljesen új, a vérvizsgálatot forradalmasító módszert fejlesztett ki. A cég befektetőinek ez az ötlet 9 milliárd dollárjába került. Az Edison nevet viselő innovációnak Elizabeth Holmes azt a képességet tulajdonította, miszerint elég megszúrni az ember ujjbegyét, és egy csepp vérből azonosít majd számos betegséget és fertőzést.A valóságban azonban hagyományos eljárással vizsgálták a vérmintákat, aztán meghamisították az eredményeket. A céget a Wall Street Journal leplezte le 2016-ban. Holmesnak félmillió dollár büntetést kellett fizetnie és tíz évre eltiltották bármely amerikai tőzsdei cég vezetésétől.
2. A Juicero internetkapcsolattal működő gyümölcsprése jó ötletnek indult, azonban a fejlesztő társaság hamar csődbe ment. A meglehetősen drága, 400 eurós gépet gyümölcsfacsarásra tervezték, de nem ám hagyományos módon, ugyanis a gép mellé a fogyasztónak még zacskózott gyümölcs csomagokat is vásárolnia kellett volna. A Bloomberg tesztelése azonban során kiderült, hogy gyorsabb kézzel elvégezni a munkát, mint a gépet használni. Végül a készítők maguk is bevallották, hogy a gép teljesen felesleges, hiszen a zacskóból kézzel is ki lehet facsarni a gyümölcslevet.
3. A Codie robot, amely egy egyetemisták által 2015-ben összerakott, közösségi finanszírozáson alapuló startup oktatási segédeszköze lett volna, az egyik legjobb példája annak, hogy jó ötlettel is lehet nagyot bukni. A körülbelül 130 eurós robot funkciója a tervek szerint az lett volna, hogy szórakoztatóan tanítsa a programozás alapjait az általános iskolásoknak. A robothoz tartozó, programozást tanító alkalmazás viszont csak csökkentett funkciókészlettel működött. Csupán előre-hátra mozgásra és jobbra-balra fordulásra volt képes, és a hivatalos honlapon hirdetett programozási funkciók egyike sem működött.
4. A Honest Company-t Jessica Alba színésznő alalította 2011-ben, hogy természetes alternatívákból készült tisztítószereket és piperecikkeket kínáljon a vevőknek. A cég promóciós anyagai szerint a termékek nem tartalmaznak szintetikus vegyi anyagokat. A termékek tesztelése során azonban kiderült, hogy mégis, ráadásul a tisztítószerek összetevői közé olyan vegyi anyag is került, ami kifejezetten mérgező. A társaság ugyan tagadta ezeket a megállapításokat, de később beleegyeztek abba, hogy megváltoztatják a termékek címkézésének módját, és 7,3 millió dollárt is kifizettek az ügy elsimításáért.
