Hogyan hódították meg a kiszemelt férfit dédanyáink, nagyanyáink? Bálint-napi szerelmi praktikák
A magyar néphitben Bálint napjához a hosszú tél után a tavaszvárás gondolatát kötötték. A népszokások egy része kapcsolódott a szerelemhez, de voltak egyéb, például mezőgazdasággal, időjárással kapcsolatosak is. Ma már sajnos február 14-re egyre többen csak Valentin-napként gondolnak, szinte teljesen feledésbe merültek a Bálint-naphoz kötődő népszokások és hiedelmek.
A Bálint a latin Valentinus családnévből származó férfinév. A latin valens kifejezés jelentése erős, egészséges.
A Római Birodalomban a katonák csak a szolgálati idejük leteltével házasodhattak meg. Bálint püspök ezért titokban adta össze őket, és a friss házasokat megajándékozta egy-egy virággal a saját kertjéből. Amikor a császár tudomást szerzett az esetről, bebörtönöztette Bálint püspököt.
Római Szent Bálint vértanút a császár sikertelenül próbálta hittagadásra bírni, ezért átadta főtisztjének, hogy végeztesse ki. Bálint meggyógyította a főtiszt vak leányát, mire az háza népével megtért. A császár mindegyiküket kivégeztette. Kivégzésének napján búcsúüzenetet írt a meggyógyult lánynak, amit így írt alá: „A te Bálintod". Hogy a legendából mi igaz, mi sem, nem tudni, ám az bizonyos, hogy Szent Bálint napján a szerelmesek megajándékozzák egymást.
Szent Bálint a szerelmesek, jegyesek, ifjú házasok, továbbá a lelkibetegek és az epilepsziások védőszentje volt, a nap megünneplését Gelasius pápa rendelte el 496-ban.
Bálint-naphoz számos néphagyomány és megfigyelés kötődik. Ugyanakkor számos szerelmi praktika is kapcsolódik ehhez a naphoz.
A szokások jelentős része a párválasztással kapcsolatos, amelyek a fiatal lányoknak segítettek abban, hogy megtalálják, meghódítsák, vagy megtartsák szerelmüket, életük párját.
Ez a nap leginkább a férjfogásról szólt, így ehhez kapcsolódik a legtöbb szokás is.
Szerelmi praktikák a kiszemelt férfi meghódítására
A fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmüket szerelmi praktikákat, boszorkányságokat vettetek be ezen a napon.
Ha ez valamiért mégsem működött volna, akkor a kiszemelt férfi lábnyomát kellett kiszedni hóból, vagy sárból és el kellett ásni a küszöb alá. Ezután már csak a házba kellett csalni az illetőt, aki a küszöbön átlépve, a népi hagyomány szerint, még abban az évben megkérte a lány kezét.
A legbiztosabb módja, hogy a legény átlépje a küszöböt, ha az eladó sorban levő leány megkínálja a kiszemelt legényt a házban sütött finomságok valamelyikével. Az ételeket persze szintén felhasználták szerelmi varázslásokra.
A farsangi pogácsákba sütött szerelemre ösztönző varázsszerek voltak hivatottak a legény szerelmét lángra lobbantani, ha a küszöb alá ásott lábnyom nem vált volna be.
Abban is hittek, hogy a macska is segíthet a szerelem fellobbantásában, ugyanis ha a lányos házhoz érkező legény lábához dörgölőzik a derék négylábú, azt jelenti, hogy a legény abba a házba fog nősülni.
Az örök szerelem kulcsa
Az a szokás is elterjedt, ha valaki kilenc kútról hoz vizet, és azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatja, akkor az illető mindig szeretni fogja.
Eleink úgy tartották, ha egy pár egymás haja szálát belesüti a tésztába, és ezt Bálint-napon közösen elfogyasztják, örökké szeretni fogják egymást holtig tartó hűséggel.
Ki lesz a párom?
A néphit szerint, ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket, mert a szellemek megjelenítették annak alakját.
A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az volt a célja, hogy a hajadonok álmukban megtudják ki lesz a jövendőbeli párjuk.
Bálint-napon az elsőként látott madárból is következtetéseket vontak le. Úgy tartották, ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon boldog lesz.
Ha azonban egy tengelice repül át felette, tehetős férfi felesége lesz, viszont kevésbé boldog házasságban fog élni.
A babona szerint mókust látni ezen a napon nem számít jó jelnek: annyit jelent, hogy az ember jövendőbeli párja igencsak zsugori lesz.
A hajadonok abban is hittek, meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.
Amit nem volt ajánlatos tenni Bálint-napkor
Úgy tartották, naplemente után nem szabad sepergetni a lánynak, mert nem megy férjhez.
A reggeli szerelmes csók ellenben szerencsét hoz, de ezen a napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni.
Hány gyermek születik?
A későbbi gyermekáldást is ezen a napon lehetett megjósolni.
A párnak félbe kellett vágni egy almát, és ahány magját meg tudták számolni, annyi gyereket várhattak.
Bálint-napi termésjóslás
Eleink a Bálint-napi időjárásból következtettek, milyen lesz a termés abban az évben.
A népi időjóslás szerint, ha ezen a napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés abban az esztendőben.
A délvidéki Topolyán a szeles időt nem szerették a háziasszonyok, mert ez azt jelentette, egész évben kevés tojás lesz.
A férfiak attól féltek, hogy Bálint napján esik az eső, mert a hagyomány szerint, ha esős az időjárás, akkor a kukoricán kívül másból nem lesz jó a termés.
Terményvarázslás
Napkelte előtt termésbővítő szertartásként a szőlőtermesztők megkerülték a szőlőt, és megmetszették a föld négy sarkán a tőkéket.
A cserszegtomaji (Zala vármegye) gazdák is Bálint-napkor, még napfelkelte előtt megkerülték a birtokot, hogy a tolvaj madarakat távol tartsák a szőlőtől.
A gazdasszonyok Bálint napján ültették a kotlóstyúkokat: fészket készítettek, tojásokat raktak alá, hogy azokat kiköltse, de csakis páratlan számú tojás kerülhetett a kotlós alá, mert így szerencsés a fészekalj.
Muravidéken a fákra termékenységvarázsló céllal perecet, aprósüteményeket aggattak és a gyerekek együtt ünnepeltek, ujjongtak a madarakkal.
Gyümölcsfa csemetéket is ültettek ezen a napon. Úgy tartották, az ekkor ültetett facsemete bizonyosan megered.
Ezen a napon elkezdték metszeni a gyümölcsfákat és a szőlőt, párosítani az állatokat.
Madarak menyegzője
A horvát néphit szerint a madarak ilyenkor tartják a menyegzőjüket, ezért a dunántúli horvátok Bálintot tréfásan a verebek védőszentjének is nevezik.
Balmazújvárosban (Hajdú-Bihar vármegye) és Debrecenben i úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek.
A rábaközi Szil faluban mondogatják, hogy Bálint a verebek védőszentje, mert már nekik is kezd az időjárás kedvezni.
Böjtöléstől a hóban mosdásig
A mohácsi sokácok ezen a napon böjtöltek: csak egyszer ettek vagy zsír nélkül főztek, a templomban imádkoztak, gyóntak-áldoztak.
Hőgyész (Tolna vármegye) kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltalamazza meg őket a leeséstől.
Az elekiek (Békés vármegye) Bálint napján nem ültetnek aprójószágot.
A Felvidéken egyes településeken Bálint-napon az emberek megmosdottak a hóban, hogy egész évben egészségesek maradjanak.
Úgy tartották, ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó idő lesz.
A bácskai Feketicsen abban hittek, ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani.
Tavaszvárás
Ez a nap a tavasz közeledtét jelzi. A hangonyiak (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve.
Ma már a magyar nyelvterületen is az angolszász hagyományokat követve a párok együtt töltik ezt a napot, és ajándékokkal lepik meg egymást.
Február 19-e Zsuzsanna napja. Hagyományaink szerint ezen a napon megtudhatjuk, mikor köszönt be idén a tavasz.
