Zsuzsanna napján a pacsirták jósolják meg, mikor köszönt be végre a tavasz - hagyományok, népszokások
Február 19-e Zsuzsanna napja. Hagyományaink szerint ma megtudhatjuk, mikor köszönt be idén a tavasz.
A Zsuzsanna az ókori Egyiptomból eredő név, mely héber közvetítéssel került át más nyelvekbe. A héberben már női névként volt használatos, sósánná formában, aminek jelentése liliom.
A 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig az egyik leggyakoribb női név volt tájainkon.
Zsuzsanna ótestamentumi nőalak, akit hamis vád alapján házasságtöréssel gyanúsítottak.
Az Ószövetségben, Dániel könyvében, olvashatjuk Zsuzsanna történetét.
A történet szerint Zsuzsanna a Joakim nevű befolyásos zsidó felesége volt Babilonban. Szépséges nő volt a zsidó asszonyok között, de ugyanakkor erkölcsös és istenfélő, akit férje házának két gyakori vendége, a nép két véne megkívánt. Egy délután a kertjében, fürdőzés közben meglepve őt, kényszeríteni akarták, hogy háljon velük. Mivel asszony ellenállt, a két vén megvádolta, hogy egy ifjúval látták szerelmeskedni.
Az akkori zsidó jogszokás azt mondta ki, ha legalább két ember ugyanazt állítja, az már elegendő bizonyíték. Zsuzsannát ezért halálra ítélték, de ő Istenhez fohászkodott, kérve őt, hogy igazolja ártatlanságát.
Isten elküldte ezért Dánielt, aki nem hagyta, hogy kihallgatás nélkül elítéljék az ártatlan asszonyt. Utasítást adott arra, hogy a két bírót válasszák szét, hogy külön hallgassa ki őket. Dániel ügyes keresztkérdésekkel rábizonyította a vádlókra hazugságukat. A két vén másképp vallott arról, hogy hol látták együtt Zsuzsannát az ifjúval (a mézgafa, illetve a tölgyfa alatt), s így fény derűlt az igazságra.
A nép dicsérte az ifjú bölcsességét, és a rágalmazókat kövezte meg.
Zsuzsanna története nemcsak költőket, írókat, hanem képzőművészeket, festőket ihletett meg.
A reneszánsz és a barokk kor festői igen kedvelték a kertjében fürdőző szépséges Zsuzsanna témáját. A legtöbb festményen a jelenetet úgy ábrázolják, hogy a két merénylő vagy a bokrok közül leselkedik, vagy már rárontottak az erényes asszonyra, és dulakodnak vele.
Ritkább ábrázolási forma, amikor a hamisan megvádolt asszony a bírái előtt áll, illetve Dániel bebizonyította a vétlen nő ártatlanságát.
A kertjében fürdő Zsuzsannát a katolikusok a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelték. Ezért ábrázolták almával is.
A néphagyomány számos dolgot fűz a Zsuzsanna-naphoz, amiből régen leginkább az időjárásra vagy a termésre következtettek. Zsuzsanna napjáról azt tartják, hogy elviszi a havat, és megszólaltatja a pacsirtákat, de ha mégsem, akkor Mátyás végzi el helyette ezt a feladatot.
Népi megfigyelések
Főleg időjárási megfigyelések fűződnek a naphoz.
A pásztorok (juhászok, csikósok, kanászok, gulyások) úgy tartották, hogy Zsuzsanna rápisil a hóra, és az elolvad. A mondás szerint: "Zsuzsánna elpisálja a havat".
A Bács megyei Topolyán kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért.
A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik.
A néphit szerint, ha a pacsirta magasan repül az égen Zsuzsanna napján, akkor az a meleg idő közeledését jelzi.
Ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél.
Ha a pacsirta énekel is, akkor pedig a jó idő már olyan közel van, hogy a pacsirta annak üdvözlésére fakad dalra.
A szentmártonkátaiak (Pest megye) szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája”, akkor a hideg idő még tovább tart.
Zsuzsanna és a pacsirta összetartozásának hiedelmei többnyire a mezei pacsirtára vonatkoznak.
Egészen elfeledtem már.
Dalolj, tavasznak hírmondója te,
Dalolj, te kedves kis madár.
(Petőfi Sándor: Pacsirtaszót hallok megint)
Földművelés
Ha Zsuzsanna napján enyhe idő volt, felkészültek a föld megművelésére, megjavították a szerszámokat, hiszen nemsokára szükség volt rájuk.
Jó idő esetén ilyenkor indulnak meg a kinti munkálatok a háztáji gazdaságokban.
Úgy tartották, a trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés a szántás-vetésre.
Egyes gazdák szerint csak Zsuzsanna-naptól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy.
Zsuzsanna-játék
A 19. században a reformátusok körében gyakori szokás volt eljátszani a házasságtöréssel vádolt Zsuzsanna történetét.
Zsuzsanna-játékot lejegyeztek Magyarittebén (Bánság) is, ahol a nagyböjtben házról házra járva adták elő a helybeli református gyerekek az 1870-es években.
Ebben a darabban szerepelt Zsuzsanna, Zsuzsanna férje, a két öregember, akik fürdés közben meglesték és hamisan bevádolták, hogy egy fiatalemberrel enyeleg, valamint a „bíró”, a „hajdú” és a „község”. A bányászok körében voltak a legnépszerűbbek ezek a játékok.