Harc a számokkal – diszkalkulia

Amikor egy kisiskolásnak nehezen megy a számolás, arra gondolunk, hogy rendben, nem lesz belőle matematikai zseni. Kezdetben nem is fordítunk rá kellő figyelmet, pedig előfordulhat, hogy a tanulási zavarok egyik ritkább, ám kicsit sem elhanyagolható formája lehet az oka: a diszkalkulia.

Mit jelent a kifejezés?

Azt, hogy gond van a számtani műveletek elsajátításával. A diszkalkuliás tanulónál nehezen alakulnak ki a számfogalmak, hiányzik az erre való ösztönös képessége, problémái vannak a számokkal kapcsolatos állítások és eljárások megtanulásával. A tanköteles korosztálynál 5-6%-ra becsülik a diszkalkulia előfordulását a szakemberek.

A diszkalkulia nem hirtelen, meglepetésszerűen alakul ki, az első jelek már 6 éves kor körül megfigyelhetők. A szülő azt tapasztalja, hogy gyermeke nem tud, vagy csak hibásan képes számlálni, nem érzi a mennyiségek közti különbségeket.

Kisiskolás korban aztán sok a hiba a megoldásokban. A gyerek lassan írja a leckét, kedvetlen, hosszú unszolásra kezd neki a házi feladatnak vagy éppen dühös, agresszív lesz. A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érinti. Úgy tekintünk rá, mint a matematikai teljesítményben bekövetkező zavarra, amely a neurológiai struktúrát, illetve idegrendszeri funkciót érintő eltérés örökletes vagy szerzett sérülés eredményeként keletkezik. F. Gönci Rita megállapítja, hogy a diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt.

Fontos hangsúlyozni, hogy a korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését.

A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tarthatják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig is rejtve maradhat. A diszkalkulia jelei már az iskolakezdés előtt megmutatkozhatnak, de erőteljesen az iskolában jelentkeznek. Ugyanakkor vannak olyan gyerekek, akiknek nehézséget okoz a matematika, de mégsem diszkalkuliások.

A diszkalkulia a felnőtteknél

Ez a zavar a felnőtteknél is okozhat problémákat. Nem igazán tudnak ugyanis időben „visszafelé” számolni, vagyis azt meghatározni, hogy valami mennyi időt vesz igénybe vagy mikor kell elindulniuk ahhoz, hogy valahova időre odaérjenek. Ezért krónikus késés lehet rájuk jellemző, vagy éppen ellenkezőleg, állandóan korán érkeznek.

Nehezükre esik megállapítani, hogy két szám közül melyik a nagyobb (így például egy üzletben az árak megkülönböztetése is bonyolult lehet a számukra). Nem képesek anyagi tervezésre, költségvetés készítésére, még a legalapvetőbb szinten sem, például nem tudják megbecsülni, hogy egy bevásárlás mennyibe kerülhet. Nehézséget okoz nekik a jobb és a bal irányok megkülönböztetése, a navigáció, a távolságok felmérése. Rosszul vagy sehogy sem tudnak eligazodni elforgatott térképeken. Nehezen értik és jegyzik meg a matematikai szabályokat, képleteket, sorozatokat. Nehezen jegyzik meg a számolást igénylő, vagy bonyolult pontozást használó játékok szabályait, gondjuk van a tánclépések elsajátításával is.

A diszkalkulia kezelése

Az iskolák és az oktatási rendszerek csak a mérhető teljesítményt, az írást, az olvasást, a számolást tudják értékelni, az attól eltérő tehetséget nem. Ha nem ismerik fel, és nem kezelik a diszkalkuliát, a gyerek önértékelése nagy károkat szenved: lustának, vagy butának tartja magát, szorong, esetleg agresszív lesz, akár matematikafóbia is kialakulhat nála.

Fontos, hogy a szülő azonnal gyógypedagógushoz forduljon, mihelyt a diszkalkulia tüneteit észleli. Ilyen lehet például, ha a gyermek kerüli a számokkal kapcsolatos játékokat, ha gyakran téveszti össze a jobb kezét a ballal, ha a legtöbb esetben szükségét érzi összeadás, kivonás, szorzás, osztás alkalmával a keze vagy bármilyen más segédeszköz használatának.

Ha egy eredmény kiszámolása az általánosnál hosszabb időt vesz igénybe és nem feltétlenül azért, mert nem érti a számolási módszert, gyanakodhat a szülő, de a diszkalkuliás gyermeket nem szabad elkönyvelni olyannak, aki nem viszi majd semmire.

A diszkalkulia nem betegség és nem fogyatékosság, hanem az információfeldolgozás egy módja. Az önértékelés javítására dicsérni, biztatni kell a gyereket, és sikerélményhez juttatni. A szülő keresse meg azokat a területeket, melyeken a gyermek kiemelkedőt tud alkotni, és hagyja, hogy kibontakoztassa képességeit. A gyakorlás legyen változatos, érdekes és szemléletes, gyakori pihenőkkel. A nem tanulási célú közös játékok mellett a gyermek sikerélményhez juttatása is elősegíti fejlődését.

A matematika legközelebbi „rokonai” a ritmus és a mozgás, ezzel indíthatjuk a fejlesztést.

A ritmus, a mozgás, a finommotorika, az egyensúly, a tér és idő észlelése különösen fontos. A fülben található vesztibuláris rendszernek az egyik fontos része az egyensúlyi szerv. Ha a fület és az egyensúlyi szervet, azaz a vesztibuláris idegrendszert egyszerre több irányból, több módon stimuláljuk, akkor az kihat a mozgásra, a testtartásra, a beszédre, a ritmusra, az észlelésre, a térérzékelésre és egyéb készségekre. Ezzel megalapozzuk a számolást. Így az általunk alkalmazott módszer egy időben fejleszti a figyelmet, emlékezetet, észlelést, beszédet, logikai gondolkodást, javítja a gyermek saját testén, térben, időben, síkban történő eligazodást.

Szerencsére az agy „alkalmazkodik”, azaz az egészséges területek képesek átvenni a sérült részek feladatait. Ennek köszönhetően a diszkalkuliások is képesek matematikát tanulni. Mindig lesznek olyan részek, amelyekkel nehezebben boldogulnak, de sok gyakorlással javítható a helyzet. A diszkalkulia nem múlik el, de kezelhető!

Lapajánló