Ha ma esik, tényleg negyven napig zúdul ránk az égi áldás? Medárd-napi szokások és hiedelmek
Június 8-a, Medárd napja, az egyik legismertebb időjárásjósló nap.
Szent Medárd 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, frank nemesember és római anya gyermekeként. 33 évesen szentelték pappá, ő térítette meg a flandriaiakat. A hunok és a vandálok pusztítása miatt székhelyét áttette Noviomagusba, a mai Noyons-ba, ahol püspökké szentelték.
Állítólag ő adta fel a apácafátylat Szent Radegunda frank királynének, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545 június nyolcadikán halt meg.
Medárd a gabonaaratás, a szüreti munka, a munkások, napszámosok, méhészek védőszentje.
Jó termésért, esőért, a szőlőért, foglyok szabadulásáért fohászkodnak hozzá, láz, fogfájás ellen kérik oltalmát, sőt a gyermekáldásra vágyók is őhozzá fohászkodtak.
A legismertebb hiedelem szerint, ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esni fog, vagy ahogy népiesen mondják:
Fordítva is igaz: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik.
Medárdus napja ha tiszta, nem jő a rossz idő vissza.“
Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Az egyik legenda szerint még gyermek volt, amikor a szakadó esőtől egy kiterjesztett szárnyú sas óvta meg. Szent Medárd legendáriumában találunk arra is utalást,
amikor egy hangoskodó, mulatozó társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire, a társaságot 40 napos esővel "csitított" le a nap névadó szentje.
Művészeti alkotásokon feje fölött kiterjesztett szárnyú sasmadárral ábrázolják, ami megvédi az esőcseppektől, s emellett sokszor ábrázolják nevetés közben, ahogy kivillannak a fogai. Ezért fogfájás esetén is hozzá lehet fordulni.
Kínálkozik tudományos magyarázat is
E jelenségnek természettudományos okai vannak.
Júniusra a szárazföld belső területei már jól fölmelegednek, a meleg levegő fölszáll, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat.
De hogy jön mindehhez a VI. században élt Szent Medárd püspök?
Csupán az emléknapja révén. Személyesen semmi köze az időjósláshoz, az e nap környékén tapasztaltakat viszont évszázadok igazolták, s a megfigyelést már a késő középkorban följegyezték. Aztán egyik évben bevált, a másikban nem.
A néphit szerint egyáltalán nem mindegy, hogy milyen idő van Medárd napján. Elődeinknél éppen ezért többféle népszokás alakult ki, amellyel az időjárást szerették volna befolyásolni. Ezt a hiedelmet a néphagyomány apáról fiúra továbbadta.
Algyőn régen Szent Medárd ünnepét időjárás-varázslásra használták. Ha esőt kívántak a földek,
Algyő öregasszonyai e napon egy kifejlett kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjék.
Voltak helyek, ahol a várva várt esőt azzal is próbálták elősegíteni, hogy különféle mondókákat énekeltek. Így például az „Ess eső ess...“ kezdetűt, de a legbiztosabb módszer az volt, ha aznap kakast főztek ebédre.
Ha meghallgatásra talált a kérés, de túl sok eső esett, a mondóka ekképpen módosult:"Süss fel nap, Isten tányérkája, Kertek alatt kislibáim megfagynak."
Jelnek tekintették, hogy biztos esni fog, ha sok béka jött elő, ha a tyúkok a porban fürödtek, vagy ha a vakond magasan túrt.
A szőlőtermő vidékeken is megemlékeztek erről a napról. Göcsej vidékén azt mondták, ha esik az eső, akkor a fű szépen kihajt, bőséges szőlőtermés várható, de a bor minősége rossz lesz.
Topolyán, a Bácskában úgy vélték, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik az eső, akkor savanyú.
Eleki németek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz, és akkor is negyven napig esett. Így tartja Pincehely magyar népe is.
Baranyában és a Mura-vidéken pedig azt tartották, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés.
A néphagyomány szerint Medárd napja a len és a káposzta vetésének napja.
Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön.
Egyes vidékeken a szőlő és szilvatermésre is következtetnek a Medárd-napi időből. Ha napján meleg, napos az idő, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.
Medárd napja egészségvarázsló napnak is számított, legalábbis, ami az állatok gondozását illeti, mivel ezen a napon a folyó- vagy tóvízben megitatott lovak nem lettek rühesek.
Ilyenkor tóban, folyóban óvatosan fürödjünk.
Jászdózsán úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk, s ezért e napon inkább ne fürödjünk szabadvízben.
Több vidéken, például a volt délvidéki magyarok között is, a legutolsó fagyos napként tartották számon június nyolcadikát, Medárdot pedig az utolsó fagyosszentként emlegették.
Minderről a következő kis rigmussal emlékeztek meg:
