Ha az otthon veszélyesebb a koronavírusnál
A koronavírus-járvány megfékezésének érdekében különösen fontos a karantén betartása és az, hogy otthon maradjunk. Sokak számára azonban az otthon korántsem jelent biztonságos helyet.

Ezek hatására a nők ki vannak téve a párkapcsolati és szexuális erőszak veszélyének, ahogy az emberkereskedelem és a rabszolgaság veszélyeinek is, magyarázza Barbora Burajová, a koordinációs és módszertani központ a nemi alapú és családon belüli erőszak ellen (KMC) főmenedzsere.
Szakemberek figyelmeztetnek, hogy a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás a családon belüli erőszak felerősödéséhez vezethet.
Mária Víteková, a bántalmazott nők számára fenntartott segélyvonal (Národná linka pre ženy zažívajúce násilie) igazgatója ennek kapcsán kifejtette, hogy amikor Szlovákiában bevezették az otthoni karantént, a segélyvonalukon lecsökkent azon nők hívásainak a száma, akik családon belüli erőszak áldozatai. Ugyanakkor az ún. harmadik személyek kezdték a telefonvonalat keresni, tehát olyan emberek, akik környezetében bántalmazott nő él.
Jelenleg ugyanis azok a nők, akik egy háztartásban vannak összezárva az erőszakos személlyel, nem tudnak a segélyvonalhoz fordulni anélkül, hogy ez számukra ne jelentsen veszélyforrást.
A jelenlegi intézkedések ugyanis megfosztották a bántalmazott nőket sok lehetőségtől, hogy segítséget kérjenek. A járvány idején, amikor folyamatosan össze vannak zárva egy házban a bántalmazóval, sokszor biztonságosabb írni, mint telefonálni, mondja Víteková.
A különböző válságok és természeti katasztrófák alatt megemelkedik az erőszak és a bántalmazások száma is.
Mindezt felerősítik az olyan további tényezők, mint az anyagi gondok vagy a létbizonytalanság. A kialakult válságok mélyítik a már létező egyenlőtlenségeket, a párkapcsolati erőszak éppen ezek eredménye, állítja Burajová. Arra nincsenek pontos adatok, hogy Szlovákiában milyen mértékben nőtt a családon belüli erőszakos esetek száma a kijárási korlátozások idején, de feltételezhető, hogy növekedni fog, állítja Burajová.
Az emberek sok esetben tévesen úgy vélekednek a bántalmazott nőkről, hogy passzív elszenvedői az erőszaknak. Ugyanakkor többen vannak köztük olyanok, akik aktívan keresik a lehetőséget arra, hogy saját és a gyermekeik számára biztonságot és védelmet biztosítsanak. Ezek a lépések azonban a nyilvánosság számára kevésbé láthatók.
A különbségek a nők és férfiak között jelentősek a párkapcsolati erőszak esetében is. Míg a szlovákiai nők leginkább a partnerüktől szenvednek el bántalmazást, addig a férfiak esetében más családtag az elkövetője a családon belüli erőszaknak. A felmérés szerint a párkapcsolati erőszak a férfiak esetében a családon belüli erőszak 36%-át tette ki, a nők esetében ez az arány 73%.
Vajon a járvány idején „bátoríthatja” a bántalmazókat, hogy az országban különböző fennakadások vannak az egyes intézményekben, és kevésbé tarthatnak a felelősségre vonástól?
Víteková ezzel nem ért egyet. Kiemeli, hogy a rendőrség a járvány idején ugyanazokkal a hatáskörökkel rendelkezik, mint azelőtt. Továbbra is alkalmazható a bántalmazó kitiltása a lakásból, és a bántalmazott nő feljelentést tehet a rendőrségen. A bántalmazók ugyanakkor az áldozatok megfé-lemlítésére használhatják fel a járvány által kialakult helyzetet.
Jelenleg gondot okozhat a bántalmazott nő számára ideiglenes otthont találni, mivel az e célra létrehozott menedékházak a járvány miatt nem akarnak új klienseket fogadni. Víteková ezzel kapcsolatban ismertette, hogy ilyen esetben a helyi vagy városi hivatalhoz lehet fordulni az egyszeri pénzügyi hozzájárulás érdekében. A KMC igyekszik megszólítani a kompetens intézményeket, hogy a járvány idején szállást biztosítsanak a bántalmazott nők számára olyan hotelekben/panziókban, amelyek jelenleg zárva tartanak.
Burajová szerint
a menedékházak működtetése nem könnyű feladat a koronavírus-járvány idején.
A rendőrségnek jogában áll tíz napra kitiltani a lakásból a bántalmazót. A kitiltás ideje meghosszabbítható, ha a családi erőszak áldozata a bíróságnál távoltartási parancsot kezdeményez, és kéri a bántalmazó kitiltását a lakásból/házból. Így a nő időt nyer ahhoz, hogy biztonságban megoldást találjon saját maga és gyermekei számára.
Gyakori tévhit, hogy ha a nőnek tényleg rossz lenne, hogy verik, akkor nem maradna. A nők azonban gyakran szégyellik, hogy erőszak áldozatai lettek. Meggyőződésük, hogy kudarcot vallottak a kapcsolatban, ha nem rendezett a családi életük.
Ehhez a nőkkel szembeni társadalmi elvárás is hozzájárul, amely szerint a nők feladata a harmonikus családi környezet kialakítása.
Szintén tévhit, hogy a bántalmazás csak a problémás, rossz anyagi és szociális körülmények között élő családokban fordulhat elő. A családon belüli erőszak a társadalmi helyzettől, az iskolai végzettségtől és az anyagi helyzettől függetlenül fordulhat elő. Ezen faktorok azonban kihatással lehetnek arra, milyen mértékben válik láthatóvá az erőszak a környezet számára is.
A bántalmazás ugyanakkor azokat a gyerekeket és fiatalkorúakat is érinti, akiknek az otthoni agresszió elől szintén nincs hová menekülniük.
A KMC a bántalmazott nők gyermekeinek is igyekszik segítséget nyújtani. Ezek a gyerekek sok esetben éppen az iskolában tudtak regenerálódni, és támogatásra találni a barátoknál és a tanároknál. A járvány idején elvesztették ezt a lehetőséget, és jelenleg napi 24 órában veszélyes környezetben kell tartózkodniuk.
Megjelent a Magyar7 2020/15. számában.