Gyermekpszichológussal a koronavírusról
Országszerte egyre inkább kezd elharapózni a koronavírus-pánik. A felnőtt, produktív generáció rettenetes információtömeghez jut a világháló és a közösségi oldalak segítségével, az idősebbek inkább hallomás útján vagy a nyomtatott sajtóból tájékozódnak. De mi a helyzet a legkisebbekkel? Mit mondjunk és hogyan az óvodás- és kisiskolás korú gyermekeinknek a rettegett vírusról? A gyermekpszichológus válaszol.
A koronavírussal kapcsolatban percről percre változik a nemzetközi helyzet, ezzel együtt azzal is tisztában kell lenni, hogy a sajtóból kiáradó információkat, híreket és álhíreket okosan, hideg fejjel kell leválogatni egymásról. Erre a felnőtt generáció tudatos rétege képes is. A lassan, de biztosan ijesztővé alakuló helyzet bizonytalanságot és félelmet szül még azokban is, akik kezdetben szembenevették a vírust, vagy struccpolitikát folytattak. Napról napra újabb dilemmákat okozó jelenségekkel találkozunk: az országban nincs elég szájmaszk, fertőtlenítőről már csak álmodni lehet, megkezdődött a pánikszerű vásárlás, az oktatási intézmények többsége hirtelen bezárt, az árak emelkednek, a külföldről hazatérni akarók karanténba kerülnek. Mindez természetesen kikezdi az emberi lélek és ész épségét.
A produktív generáció ideges és feszült és ez a hangulat begyűrűzik az óvodások és kisiskolások világába is. Az otthonokban megjelentek a számukra eddig ismeretlen szavak: koronavírus, fertőzés, karantén – korlátozottá vált a mozgástér és a közösségben való játék. Szakembereket kérdeztünk arról, mit és miként mondjunk a legkisebbeknek a koronavírusról?
Eliaš Bosák Tünde, gyermekpszichológus szerint valószínű, hogy a gyerekek nagy többsége már hallott a koronavírusról, hiszen az óvodák és az iskolák többsége is zárva van. A kicsik észlelik, hogy valami zajlik a környezetükben. Ami fontos az az, hogy ha kérdez a gyerek, kezdeményez, beszélgetni szeretne a témáról akkor a szülő mindig adja meg neki ezt a lehetőséget és hallgassa meg, beszéljen vele. Kortól függően rövid és érthető választ adjon, amely magában foglalja a praktikus tanácsokat is. Ezzel elkerülhetők vagy legalább mérsékelhetők a félelmek és a szorongások, amelyek a gyerekeknél ilyen vagy hasonló bizonytalan helyzetben könnyen felerősödhetnek.
– magyarázza a szakember.
A szülők nyugodtan, tömören és érthetően beszéljenek arról, hogy mennyire fontos az immunrendszer erősítése, mert általában azok betegedhetnek meg, akik nagyon le vannak gyengülve. Megmagyarázhatjuk a cseppfertőzést és hogy mit tehetnek maguk a gyerekek a megbetegedés ellen, miért fontos betartani a higiéniai szokásokat. Továbbá felhívhatják gyermekeik figyelmét arra, hogy próbáljanak tudatosabban odafigyelni bizonyos szokásaikra és mellőzni azokat, mint például az arcuk piszkálása, körömrágás, ceruzarágás. Gyakrabban tisztítsák az elektronikai készülékeket is.
„Nagyon fontos a szülők tudatossága is, hiszen a gyerekek figyelik a szülők reakcióit, nézeteit, véleményüket és ezeket átveszik tőlük. A szülők példát mutatnak ezért igyekezzenek nyugodtan, higgadtan reagálni a körülményekre. Figyeljenek oda, hogy a gyerekek jelenlétében, miről, hogyan beszélnek és hogy reagálnak. Legyenek fegyelmezettek, kövessék a tanácsokat, útmutatásokat és lehetőleg hivatalos forrásokból gyűjtsék az információkat. Ezen kívül mindannyian figyeljünk a hatóságok útmutatásaira” – emelte ki határozottan a gyermekpszichológus.
Andrikovics Tünde, a felsőszeli magyar óvoda igazgatója elmondta portálunknak, az óvodákban természetesen szigorították a reggeli szűréseket és arra tanítgatják a gyerekeket, hogyan kell ügyelni a másikra. Elmondása szerint a kicsi már egymást figyelmeztetgetik a kézmosásra, a papírzsebkendő használatára.
Az óvónő úgy tapasztalta, a gyerekek tudnak a koronavírusról, hiszen otthon is hallanak információkat, de nem jellemző még erre a korosztályra, hogy csipkelődnének egymással a vírus miatt. Az óvónők minden esetre sokat beszélgetnek a kicsikkel a helyes higiéniai szokásokról és azok betartásának fontosságáról, nem tartják célszerűnek megingatni a gyermekek biztonságba vetett hitét.
