Geotermikus energia, gáz, vagy pokróc – mit bír el a pénztárcánk?
Hideg van a templomban, a padsorokban összébb húzódnak az idős nénik. A lelkész lehelete is látszik, közeleg a tél, fehér párába burkolóznak a szavak. A templomban nem ritka a hideg, azonban mindenki tudja, spórolni kell itt is, otthon is, mert az árak magasak, az energia pedig egyre drágább. A templomban Isten szava melegít, de mi a helyzet a háztartásokban?
A fűtés témája november elején nagyon is aktuális. A tartós hideg beköszöntével mindenki érzi a rezsiárak, az energiatakarékosság és a mindennapi megélhetés nyomását. A munkahelyeken sokat beszélgetnek az emberek arról, ki miként fűt otthon, és mindenki retteg a már szinte szitokszónak számító „ráfizetés” kifejezéstől, aggódva várják az elszámolási számlát.
A nyugdíjasok már szinte zsigerből húzzák össze magukon a kardigánt – a társadalom pedig a nadrágszíjat.
Julis néni otthon fával fűt, mint mondja, a veje vágja össze a fát, és segít bekészíteni télre. A néni igazából nem is tudja, mennyibe kerül a fa köbmétere, azzal azonban tisztában van, hogy a friss, idei fa nem ég jól, azt ki kell szárítani, leghamarabb jövőre lesz jó begyújtani vele.
A templomba rétegesen felöltözve jár, meséli, volt már olyan is, hogy annyira hideg volt a templomban, hogy az istentiszteletet inkább a lelkészlakban tartották meg, bár, ahogy a régiek mondták, Isten házában még senki nem fagyott meg.
– A mi templomunkban – amiként templomaink nagy részében Szlovákiában – nincs fűtés, így ez nem ró ránk külön anyagi terheket. Ha fűtetlen templomba megyünk, fontos a réteges öltözködés és a hangszálaink védelme. Viszont az egyházi létesítmények hatékony, környezettudatos energetikai fenntartása fontos, és a jövőben meg kell találnunk ezeket a megoldásokat, hiszen nemcsak a templomok tartoznak hozzánk, hanem az egyházi ingatlanok is, és ezekre – a vállalkozásokhoz hasonlóan – energetikai számlákat vagyunk kénytelenek fizetni – magyarázza Nagy Olivér, az alsószeli evangélikus gyülekezet lelkésze. Hozzáteszi, Szlovákiában az egyházak – az Európai Unióban egyedüliként – nem jogosultak szinte semmilyen uniós támogatás igénylésére, s ezen mindenképpen változtatni kellene.
– Az energiaszámlák fizetése komoly kihívás az egyházi ingatlanok esetében, hálásak vagyunk a hívőknek ezek fenntartásáért, hiszen a közhiedelem és minden csúsztatás ellenére elmondhatom, erre semmilyen állami és egyéb forrás nem érkezik. Tudom, hogy hideg van télvíz idején a templomban, de hiszem, hogy egy szerető és elfogadó hitközösség minden szívet és lelket megmelenget.
Sok idős embernél a fűtés már nem komfort, hanem stratégia. Kiszámolják, mikor érdemes begyújtani, melyik szoba maradjon hidegen. Erzsi néni éveken át egy hatalmas házban élt egyedül – az alsó szintet alakíttatta át úgy, hogy csak a konyhát kelljen fűteni, így funkcionált a konyha egy kis sarka fürdőszobaként, egy másik sarka hálószobaként. A nagy ház fűtésrendszerét fokozatosan ették meg az évek, mígnem Erzsi néni úgy döntött, ideje eladni és egy kis lakást venni a városban, Galántán.
A fűtéssel a mai napig takarékosan bánik, s ugyan melegebb van a panellakásban, mint a nagy házban volt, az idős nő az évek múltával egyre jobban fázik, így esténként pokrócba burkolózva nézi a televíziót.
Az energiaszámlákat egyedül fizeti, az elszámolást mindig rettegve várja – de felsóhajt, a legutóbb szerencsére nem fizetett rá a vízre és a fűtésre sem. A villanyárammal is takarékoskodik, csak akkor gyújtja meg a villanyt, ha már nagyon besötétedett, a zuhanyozásnál pedig lavórban fogja fel a vizet, azzal takarít. A konyhában és a hálószobában levette a fűtést, a radiátor csak a nappaliban melegít.
– Az évek megtanítottak spórolni, de azért keserves ez, hogy így kell kuporgatni – mondja.
Galánta egy másik lakótelepén, az északin jobban állnak a lakosok fűtés terén. A lakótelepet ugyanis geotermikus energiával fűtik.
A Galantaterm Kft. az elsők között volt Szlovákiában, amelyet kifejezetten a geotermikus energia hasznosítására alapítottak, lakások fűtése és használati meleg víz előállítása céljából a központi hőellátás rendszerén keresztül. Az energia két geotermikus kútból származik, amelyek mélysége 2101 és 2102 méter. A kutakból 77–78 °C hőmérsékletű víz tör fel. A vizet közvetett módon hasznosítják, mivel fizikai és kémiai tulajdonságai miatt lerakódásokat és korróziót okozna a csővezetékekben. Ezért elsődleges hőhordozó közegként szolgál, amely hőcserélőkön keresztül adja át energiáját a fűtési rendszerben keringő másodlagos (kezelt) víznek. A hőenergiát lépcsőzetesen hasznosítják.
A galántai geotermikus rendszer számítógépes vezérlésű, amely folyamatosan rögzíti a legfontosabb paramétereket – például az átfolyási sebességet, a víz hőmérsékletét és a nyomást. A rendszer nyitott, az elhasznált geotermikus vizet a királyfai víztározóba vezetik vissza.
– A szivattyúkat fotovoltaikus rendszerrel működtetik, ez is energiatakarékos mód. Érdekes ez a geotermikus fűtés, lényegesen másként működik, mint a hagyományos, talán kevésbé nyújt nagyon meleg hőérzést – de én fázós típus vagyok – és amikor megengedjük a csapokat, olyan bugyborékoló hangok hallatszanak a csövekből, bent a lakótömb épületében is vannak szivattyúk – mondja Pali, aki albérletben lakik egy északi lakótelepi lakásban.
A szomszédos lakóházban 40 négyzetméteres lakás tulajdonosa Eszter, mint mondja, neki nagyon jó fekvésű lakása van – állandóan odasüt a nap, így alig kell fűteni. A geotermikus fűtésért évente 300 eurót fizet, de vissza szokott kapni ebből az összegből.
Nyilvánvalóan a geotermikus fűtésrendszer igencsak energia- és költségtakarékos, viszont a furatok és a rendszer kialakítása egész vagyont emészt fel – családi házak esetében nehezen megoldható – hiszen egy méter furat alapára minimum 80 euróra rúg. Ezt megerősíti Horváth Péter, a fiatal fűtésszerelő is, aki elárulja, egy-egy geotermikus fűtésrendszer kialakítása akár 30 ezer euró is lehet a családi házak esetében.
– Nehéz megmondani, melyik rendszer beépítése a legjobb, hiszen nem tudjuk, hogyan változnak majd a technológiák és az árak a jövőben. Én a gázban bízom a legjobban, a saját házunkba is gázkazánt szereltem.
A fiatalabb generációk már az építkezés során a legújabb technológiával védekeznek a hideg ellen. A harmincas éveiben járó Tamás és Zsófi új házat épített a Galántai járás egyik falujában.
– Nem akartunk többé kiszolgáltatottak lenni a gáz- és villanyáraknak – mondja Zsófi. A tetőn napelemek, a kertben hőszivattyú. A rendszer drága volt, de hosszú távon spórolnak vele.
– Nem kell tűzifát venni, nem kell kazánt pucolni. Csak figyelni, mennyi energiát használunk.
Az új építésű házaknál a fűtésrendszert meg lehet oldani hőszivattyúval, szinte mindenki a talajfűtést választja, de nagyon kevesen használják fűtésre a klímaberendezéseket. A 2025-ös statisztikák szerint idén gázzal fűteni a legdrágább alternatíva, a tavalyi fűtésszámláknál viszont azok fizettek a legtöbbet, akik villanyfűtést használnak.
– A hőszivattyú hosszú távon visszahozhatja az árát, de azzal tisztában kell lenni, hogy a rendszer beszerelése 7-15 ezer euró között mozog. Márkafüggő. Gázkazánt kapunk 1500 és 3000 euró között, a villanykazán 1000 eurónál kezdődik. A geotermikus fűtés hatékony lehet, de például a vezekényi óvoda esetében most alakíttatta át az önkormányzat a geotermikust gázfűtésre – magyarázza Péter, a szakember.
– Ennek az az oka, hogy a geotermikus rendszert az iskola épülete alatt alakították ki, az óvodánk távolabb van az iskolától, mire odaért a meleg víz, hatalmas hőveszteséget tapasztaltunk. Az önkormányzat úgy döntött, ott tudunk spórolni, ha külön fűtésrendszert építünk be az óvodába – tette hozzá a falu polgármestere, Zupko Tamás.
Miközben az új építésű házaknál egyre divatosabbak az új technológiák, az idősebb falusiak úgy vélik, a fával való tüzelés és a fakazán vagy a kandalló, a cserépkályha melege az örök megoldás. Ennek is vannak azonban hátrányai.
– Nekünk van egy nagyon szép cserépkályhánk, de már nem nagyon fűtünk vele, mert egyrészt sokat kell dolgozni a fával, füstöl, porol, ki kell takarítani a kályhát, olyankor száll a hamu, jobb nekünk már a sima gázfűtés – de óvatosan kezeljük, amikor nem vagyunk otthon, akkor kikapcsoljuk a termosztátot – magyarázza a vágai Marika.
A régi típusú fatüzelésű szén- és fakazánokat az Európai Unióban már betiltották a káros szennyező anyagok kibocsátása miatt.
– Azt nem lehet ellenőrizni, ki, mit rak rá a tűzre, milyen fával, és mi mindennel fűt. Ahol van gáz, mindenképpen javasolom a gázkazán beszereltetését. A hőszivattyúk ára többnyire vissza is tartja a vásárlót, ha nincs állami támogatás – tudom meg Kovács Mirótól, egy kazánokat forgalmazó cég üzletvezetőjétől. Hozzáteszi, a piac egyébként pang, az emberek többségénél nincs pénz most az újabb fajta fűtésrendszerek kialakítására.
Megjelent a Magyar7 2025/45. számában.
