Formás apszisok Zárából
Nyakunkon a nyár és az emberek többsége ebben az időszakban veszi a sátorfáját, hogy kiszakadjon a szürke hétköznapjaiból és lelépjen családostul. Nálunk a leginkább kedvelt úti cél, könnyű és mondhatni gyors megközelítése miatt, továbbra is a horvátok Adriai-tenger partszakasza. Ennek apropóján döntöttem úgy, ezen szombati írásom szóljon egy csipetnyi mediterrán, azon belül dalmáciai benyomásról. Majd mindenki eldöntheti, nekiindul e vagy marad otthon a négy fal között.
Na de merre, ha Dalmáciáról van szó? Nem fogom túlkombinálni, maradok most egy helyszínnél. Ha a dalmáciai részeket szeretnénk bejárni, jobb ha az ősi fővárosban, azaz a napfényes Zára (Zadar) városánál kezdjük. Gazdag történelmi örökség, a római emlékektől a középkori, román és gótikus épületeken át egészen a kortárs művészeti alkotásokig, ami ott vár és a gasztronómia sem piskóta errefelé. Mi annó egy horvát-bosnyák-dalmát körút keretén belül ejtettünk ott két éjszakát. A tengerparti henyélés és a vízben való lebegés közepette azért adóztunk a kultúrának és koptattuk a macskaköveket óvárosi magjában.
Az élénk, vibráló hangulatú város utcái harmonikusan ötvözik az évszázadok történelmét a mai, modern nagyváros mindennapjaival, amelyhez hozzáadódik a nyári főszezon igen jelentős turistaáradata. Ezzel a bizonyos áradattal az ottlétünkkor sem lehetett panasz. Hömpölygő embertömeg lepte el az óvárosi részeket, mi pedig próbáltunk nem agyvérzést kapni a nem európai turista hordától. Az egyik ilyen fószert éppenséggel a Szent Donát-templomnál teremtettem le. A templom előtti téren még az ókorból megmaradt épített maradványok állt és azok egyikén ugrált. Szolgáljon indoklásul, hogy nyilván az illető sem nézte volna jó szemmel, ha az ő országában ennyire barbár módján viselkedtem volna.
Egyébként Zadar jelképének számító Szent Donát-templom a maga huszonhét méteres magasságával a legnagyobb középkori templomok közé tartozik. A IX. század elején, korai bizánci stílusban emelt, körkörös, szabályos nyolcszög alaprajzú templom falában észrevehetjük a beépített római faragványokat is. A Szent Donát-templom mellett áll a város katedrálisa, a Szent Anasztázia-székesegyház, a dalmáciai román építészet gyöngyszeme. A háromhajós, impresszív belső tér oldalkápolnáiban XIII. századi falfestményeket láthatunk, a főoltár felett gótikus cibórium áll, a szentély két oldalát gyönyörűen faragott gótikus stílusú kanonok széksorok díszítik. A bal oldali mellékhajó végén egyszerű márványszarkofág őrzi a névadó Szent Anasztázia csontjait, melyeket még Donát püspök hozott Konstantinápolyból a városba.
Aki szereti a középkori templomok misztikus hangulatát, annak Zára nettó kincsesbánya. Az egyiknek magyar vonatkozása is van. A Fórum terén, a Szent Donát-templommal szemben áll a Szent Mária-templom. Alapítása még a XI. századig vezethető vissza, de az épület belseje és homlokzata több évszázad, főként a barokk stílusjegyeit hordozza magán. Tiszta román stílusú tornya a legrégebbi dalmáciai harangtorony, még 1105-ben az első magyar-horvát király, Könyves Kálmán emeltette.
A történelem folyamán a velenceiek szintén letették névjegyüket a város arculatán. Míg a római időkben a Fórum, addig a dózsék korszakában a Népek tere volt a városi élet központja. A tér oldalában a hatalmas díszes épület, a Pedrini palota áll. Ma a Városháza lakik benne. Mellette az óratorony épülete magasodik. Az óratoronnyal szemben a Loggia látható. Egykoron itt lakott Zára kormányzója.
Kétségkívül, a legérdekesebb zárai látnivalók, a sétány északi végén találhatók. Elhagyván a Szent Donát templomot és a Fórumot, érdekes lépcsőket veszünk észre, melyek a tengerbe tartanak. A lépcsők mögött lyukakat találunk, ahonnan különböző zörejek hallatszanak. Ez a híres zárai Tengeri orgona. A lépcsők mintegy hetven méter hosszan tartanak a tengerbe. A Tengeri orgonánál egyszerre találkozik az emberi képzelőerő, a művészet, a kivitelezés és a természet ereje.
Zára méltán ott van vén kontinensünk legszebb helyei között. Ha valaki tényleg el szeretne merülni Dalmácia történelmében, akkor ahogy írtam fentebb, kezdje el itt a kutakodást. Földrajzilag is a régió északi részén terül el. Innen aztán tovább lehet gurulni Trogiron át, egészen Dubrovnikig. Verőfényes nyarat mindenkinek!
