„Fenyőfáinkat formázzuk, azért egyediek”
Ledinszki László „személyesen" ismer minden fenyőfát, amelyet keszegfalvai házuk udvarában árul, családja dél-somogyi birtokán ugyanis csemetekoruktól gondozza őket. Akik tőle vásárolják meg otthonuk karácsonyi ékét, biztosak lehetnek benne, hogy etikus termelésből származó fenyőt vesznek, és nem egy épületfának használt fenyő csúcsrészét sózzák rájuk karácsonyfaként.
A Felvidékre nősülő Ledinszki László magyarországi családja eleinte klasszikus kapásnövényeket termesztett 10 hektáros családi birtokán. Ezek azonban a rendszerváltást követően, amikor a felvásárlási rendszer az addig ismert formájában megszűnt, az országot pedig elborították az olcsó import mezőgazdasági termékek, eladhatatlanná váltak. Számos magyarországi kistermelő ekkor „letette a kapát", mások új utakat kerestek.
– A régiónkban sokan álltak át fenyőfatermesztésre, így az én szüleim is megpróbálkoztak vele. Abban az időben a fenyőnek nagyon jó ára volt. A facsemetéket Vas megyéből vásároltuk. Eleinte luc- és ezüstfenyőt telepítettünk, és felvásárolóknak, viszonteladóknak adtuk el – avat be a kezdetekbe László, mindjárt hozzátéve, hogy természetesen a termesztés körülményei sokat változtak az elmúlt években.
Az éghajlatváltozás a fenyőfatermesztésre is rányomja bélyegét. A nyári hőségekben egyszerre lezúduló, nagy mennyiségű eső, és az utána keletkező párás levegő bizony a fenyőfaültetvényeknek sem tesz jót. Meleg időben a magas légköri páratartalom ideális táptalaja a gombás fabetegségeknek és egyéb károkozóknak, amely ellen csak vegyszerekkel tud védekezni a termelő.
A tíz hektáros termőterület a fenyőfa ágazatban kicsinek mondható. A matematika egyszerű, a termelő haszna annál több, minél több fát tud egységnyi területen felnevelni.
– Egyik évben, szokásos módon, jött a felvásárló. A fenyők darabjáért 2,5 eurót kínált. A fenyő nem egy egynyári növény, a termesztése során legalább egy-másfél évtizedes távlatokban kell gondolkodni, nagyon magas a kézi és gépi munkaigény, így ilyen áron természetesen nem érte meg. Szüleim arra gondoltak, hogy felhagynak a termesztéssel. Ekkor gondoltuk úgy a feleségemmel, hogy szüleimet segítendő, elhozunk pár darab fenyőt, és megpróbáljuk itt, Szlovákiában eladni. Ez a pár darab fa nagyon jól elkelt. A következő évben már százat hoztunk, de az is gyorsan elfogyott. Jelenleg ott tartunk, hogy több mint ezer fenyőt tudunk értékesíteni, így a viszonteladóknak való értékesítést abbahagytuk – mondja László.
A fenyőket minden évben november 20-a és 26-a között vágják. Ez így van már évek óta, ha törik, ha szakad, ha esik, ha fúj, a vágásnak ekkor kell megtörténnie. A csomagolás és a szállítás két-három napot vesz igénybe, és legalább ugyanannyi idő, amíg keszegfalvai házuk udvarán felállítják a fákat, hogy december elején meg tudják kezdeni az értékesítést.
– Természetesen a vágást jó lenne minél későbbre kitolni, de ennél tovább nem tudjuk, mivel a szállításra és eladásra is kell időt szánni. A mi fáink nincsenek hűtőházban, konstans hőmérsékleten tartva, így nem is kezdik gyorsan hullajtani a tűleveleiket. Ez a jelenség az ipari termelésből származó fáknál figyelhető meg, amelyeket lehet, hogy már hónapokkal korábban kivágtak, és egy hűtőházban várták, hogy a karácsonyi piacra kerüljenek – teszi hozzá.
Véleménye szerint sikerük egyik titka az lehet, hogy a nagy kiterjedésű udvaron, ideiglenes talpakban rengeteg fát tudnak felállítani, tehát a vásárlónak nem egy parkolóban összezsúfolt, egymásba érő ágú, rosszabb esetben behálózott fáról kell eldöntenie, hogyan is nézne ki a lakásában. Az udvaron a fa teljes valójában mutatkozik meg, meg lehet tapogatni, szaglászni, lehet nézegetni, amíg eljutnak a vásárlói döntésig.
– Mivel az évek során ez így kialakult, hogy a települést, és a komáromi régió környékbeli részét látjuk el fenyővel, megtehetjük, hogy a fákat nagyobb távolságra ültetjük. A filmeknek és a prospektusoknak köszönhetően az emberek a szabályos, tökéletes fát keresik, még akkor is ha az egyik fele nem fog látszani, mivel a fal felé lesz fordítva. Olyanok is vannak, akik nagyon pontos leírással érkeznek a fa méreteit, magasságát, kiterjedést illetően, nappalijuk alapterületének és bútorozottságának függvényében. Figyelünk a vásárlói igényekre, néhány évre visszamenőleg formázni kezdtük a fákat. Addig nem is engedjük ki az ültetvényből, amíg nem olyan, hogy eladhatónak ítélem meg. Itt nálunk nem nagyon látni felül kopasz, vagy alul átlátszó fákat, ezt ugyanis 3-4 év alatt helyre lehet hozni, és tökéletesre formázni.
Ez egy éveken át tartó folyamat, melynek célja, hogy a fa minél inkább elnyerje a vevő által vágyott formát.
Ha például egy egyébként szép fa féloldalas, az azért van, mert a szomszédos fa belenőtt. Ilyenkor a jó gazda azt a fát vágja ki, amelyik belenőtt a másikba, a féloldalas részt pedig, pár évig tartó alakítgatással ki lehet hozni teljesen szabályosra.
Természetesen a képernyőn látotthoz hasonlatos fa nagyobb haszonnal értékesíthető, itt kell megtérülnie az időközben kivett, esetlegesen alacsonyabb áron eladott fa árának is.
A tradicionális mezőgazdaság alázatra tanítja az embert, meg kell hajolnia a növény előtt, ha máskor nem, hát akkor, amikor kapálja. A laikus könnyen azt gondolhatná, a fenyőfa megterem az erdőben, csak ki kell vágni, és a piacra dobni, de ez természetesen nem így van. A fenyőfákat magról szaporítják, a kis magoncokat faiskolákban nevelgetik, és általában 4-5 éves korukban adják el az olyan termelőknek, mint például a Ledinszki család.
Az ültetés utáni két-három évben a csemete jószerivel csak lefelé nő, azaz a gyökérzetét fejleszti. Ebben az időben rendkívül érzékeny, sem vegyszerezni, sem gépi munkának kitenni nem lehet, így az ültetvényt két-három évig csak kézi erővel lehet gondozni.
László a nyarak nagy részét továbbra is Dél-Somogyban tölti. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ismer minden fát, amihez a nevét adja.
– Nyáron amikor az ültetvényt járom, a vágásérett, 120-150-200 centiméteres fákat címkézem, magasság, minőség és sűrűség alapján. Ha a vevő azzal jön, hogy neki egy két méter magas, de legfeljebb 140 centiméter kiterjedésű fára lenne szüksége, a címke alapján tudom, körülbelül melyik lehet az övé. Amikor ideérkezik három kamionnyi fenyő, akkor már nincs lehetőség a szelektálásra. De termelőként én lábon állva látom magam előtt a fát, tudom, melyik az, amit a vevő keres.
A kitermelés egy-egy parcelláról nem tarvágással történik, a fákat egy terv alapján, fokozatosan vágják ki, a vásárlói igényeket és a fák fejlődését egyaránt szem előtt tartva, így, normand fenyő esetében hozzávetőleg 15-17 év, mire egy parcella kiürül.
A tövek eltávolítását követően a terület talaját szerves trágyával javítják fel, majd legalább egy évig pihentetik. Ezt követően telepítik újra.
– Jelenleg 15 évre elegendő fánk van ültetve. Természetesen nagyon nehéz 15 év piaci és egyéb trendjeit előre látni, de ebben az ágazatban ez így működik. A telepítésbe, gondozásba, permetezésbe a családom somogyi része kapcsolódik be, 10-12-en. A formázásnál mindig igyekszem ott lenni, a kijelölést pedig csak én végzem. Az árusításba az itteni családtagokat vonjuk be. Hétvégente van, hogy százas nagyságrendben gyűlnek össze a vevők. A türelmetlenebbjétől gyakran megkapom, hogy miért nem veszek fel még 3-4 embert a gyorsabb kiszolgálás érdekében. Számunkra azonban ez a méret az ideális. Kis családi vállalkozás vagyunk, és nem is szeretnénk multisodni – teszi hozzá Ledinszki László.
