Ezért betegít meg a tartós stressz
A folyamatos feszültség következtében olyan hormonális változások következnek be, amelyek, ha tartóssá válnak, komoly egészségügyi problémákhoz is vezethetnek.
A stressz rombol és megbetegít- ezzel mindenki tisztában van, de a mindennapi életben a legtöbben mégsem veszik komolyan, és nem fordítanak elegendő időt pihenésre, kikapcsolódásra, esetleg a megfelelő stresszkezelés elsajátítására.
A stressz és a hormonok
Ezzel alapvetően nem is lenne baj, probléma akkor keletkezik, ha a stressz tartóssá válik, így a bekövetkező hormonális változások is folyamatossá válnak, ami igen káros hatással van az egész szervezetre. Lássuk, pontosan milyen hormonok mennyisége nő meg stresszhelyzet esetén.
Adrenalin
A mellékvese által termelt adrenalin az azonnali reakcióért felel stresszes helyzetekben- először ennek szintje emelkedik meg (stresszen kívül fizikai megterhelés közben is megnő a mennyisége). Legfőbb feladata, hogy biztosítsa a megnövekedett energiaigényt- ezért tágítja a szív, máj, izmok ereit, míg a veséét, bőrét, lépét csökkenti. Az izmok ekkor összehúzódnak, izzadunk, elsápadunk, a pulzus megemelkedik. Mindemellett fokozódik a zsírégetés és megnő a vér glükóz szintje.
Noradrenalin
Az adrenalin az azonnali válaszkészséget segíti, míg az ingerületátvivő noradrenalin azt, hogy a fokozott figyelem fenn is maradjon. Szintén a mellékvese termeli, és élettanilag hasonló hatásokat okoz, mint az adrenalin, viszont a noradrenalin csakis a szív koszorúereit tágítja, a többit szűkíti.
Kortizol
A kortizol a másik lényeges stresszhormon, melyet szintén a mellékvese termel, és szabályozásáért a hipofízis felel. Termelődéséhez az előbbiekhez képest több idő kell (bár ez is csupán pár perc). Befolyásolja a fehérjék, a glükóz és a lipidek anyagcseréjét, megemeli a vérnyomást, a glükózszintet, azonban az immunrendszert gyengíti.
Milyen problémákat okozhat a stressz?
A tejelválasztásért és a terhesség megtartásáért felelős prolaktin szintje terhesség és szoptatás nélkül igen alacsony. Nagyobb mennyiségét ezen állapotokon kívül okozhatja többek között a túlzott stressz is. Ilyenkor a túl sok prolaktin miatt menstruációs panaszok, teherbeesési nehézségek, indokolatlan tejcsorgás fordulhat elő. A probléma megfelelő stresszkezeléssel orvosolható, ám ha ez nem bizonyul elegendőnek, vagy ha az értékek megkívánják, úgy gyógyszeres kezelés javasolt.
A folyamatos stressz a kortizol szintjére is komoly befolyást gyakorol. A baj az, hogy ha túl sokáig túl sok kortizol termelődik, akkor a mellékvese kifárad, és akkor kortizolhiány lép fel. Ekkor fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek és türelmetlenebbek lehetünk. Súlyosabb esetben a hiányzó hormonok pótlása indokolt.
A felsorolt hormonális zavarok sajnos egy idő után más hormonális problémákat vonnak maguk után, így magasabb az esélye annak, hogy egy idő után IR, pajzsmirigy alulműködés is társuljon hozzájuk.
