Erzsébet-napi népszokások – lánykérő játékok, időjárásjóslások
November 19-e, Árpád-házi Szent Erzsébetnek, a katolikus egyház egyik legismertebb szentjének napja több szempontból is kiemelt volt a régi időkben. Számos dologra következtettek abból, mit hozott ez a nap, és az előrejelzés sokszor nem is csalt. Még azt is megjósolták ilyenkor, milyen időjárás várható karácsonykor. Az Erzsébet-napi népszokások elsősorban az időjárásjósláshoz és a lánykérő játékokhoz kötődnek.
Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András király és Merániai Gertrúd lánya 1207-ben született, vélhetően Sárospatakon. A királylány az egyház legtiszteltebb szentjévé vált mint „az emberszeretet eszményi példaképe”.
Az egyik legismertebb Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyház a kassai Szent Erzsébet-dóm.
Rózsa legenda - rózsacsoda
A legenda szerint a szegényeknek vitt alamizsna a kötényében rózsává változott, amikor atyja, II. András kérdőre vonta, hogy hova megy és mit visz magával.
A szégyenlős királylány félelmében azt felelte, hogy rózsák vannak nála. Apja tudva, hogy nincs virágzási idő, magához hívta, hogy mutassa meg, mit visz valójában a kötényében, majd azzal szembesült, hogy lányánál tényleg rózsák vannak. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai jellemzőjévé. A történetnek több változata is létezik, a ferences breviárium szerint például a férje, Lajos szólítja meg Erzsébetet.
Erzsébet név eredete, jelentése
Az Erzsébet név a héberből ered, eredeti jelentése Isten az én esküm. A nevet úgy is fordítják, mint Isten a tökéletesség.
November 19-e, a szent emléknapja időjárásjósló nap a magyar néphagyományban. A népi megfigyelések szempontjából fontos volt ez a nap.
Eleink a régi időkben, mivel nem volt meteorológiai előrejelzés, nem nagyon tudtak másra hagyatkozni az időjárás előrejelzését illetően, mint a saját tapasztalataikra, megfigyeléseikre, és abból vontak le különböző következtetéseket, összefüggéseket.
Téljövendölő jóslatok
A régiek nemcsak erre az egy napra, hanem az egész télre is következtettek a november 19-i időjárásból: úgy tartották, ez egy úgynevezett rámutatónap, ami előre jelzi a teljes következő évszak viszonyait.
„Erzsébet locsog“
Ha Erzsébet napja locsog, az azt jelenti, hogy nem esik a hó, hanem esős idő lesz.
„Erzsébet megrázza pendelyét“
A regula szerint, ha ezen a napon havazik, karácsony is fehér lesz.
„Szent Erzsébet napja tél erejét szabja.“
Ha Erzsébet napja esős, akkor enyhe, csapadékos telet várhatunk a megfigyelések szerint.
Ha száraz az idő, akkor a tél is az lesz, ha pedig nagyon hideg van, akkor fagyos, kemény tél van kilátásban. Ez a népi időjóslás több évszázados megfigyelésen alapul,és elég gyakran be is igazolódott.
Fordulónap a mezőgazdaságban
Az Erzsébet-nap sok tekintetben fordulónap volt a mezőgazdaságban is, épp a meghatározó időjárása miatt.
A földműveseknek határidőt jelentett november 19-e, ugyanis erre a napra mindenképpen be kellett fejezni az őszi búza vetését.
Innentől kezdve már nagyon valószínű volt, hogy havazás és fagy várható, ezért ennek megfelelően Erzsébet napjára inkább benti és maximum a ház körüli munkákat időzítették.
Nem utolsó sorban november 19-én a mezőgazdasági munkák sikerét is megünnepelték tánccal, mulatsággal.
Az állatokat a hidegre való tekintettel a nyári legelőkről mindenhol haza kellett hajtani és bekötni az istállóba.
Mondás is született ennek kapcsán:
A bitang marhákat jászolhoz kötözni".
Szent Erzsébet népi kultusza
Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben. Lehetséges, hogy ez az összefüggés a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki.
Lánykérő játékok
A fiatalok is nagyon várták ezt a napot, mivel ekkor zajlottak az ún. várkörjáró játékok.
A lányok termékenységi és lánykérő játékokat is játszottak, amelyekben énekkel keresték a leendő férjet. Ezek a játékok általában egy körben járva zajlottak, ahol a fiúk és lányok énekelték a dalokat és befejeztével párt választottak.
A leánykérő játékok során a fiatalok Erzsébet (vagy más asszony) házát járták, és lánykérő szövegeket adtak elő.
Szerelmet is jövendöl Erzsébet napja
Az őszi népi jóslásokban gazdag napokon gyakori volt a jövendőbeli megjóslása is.
Erzsébet napján, az őszi munkák zárónapján a legények a párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük.
Az a fiú pedig, aki Erzsébet napján nem tudta meg a jövendőbelijének kilétét, 25-én is tehetett egy próbát újra: ha egész nap böjtölt, reménykedhetett abban, hogy álmában megjelenik jövendőbelije.
