2022. szeptember 25., 13:03

Erzsébet királyné emlékfái

Közelít az ősz. Ilyenkor fát ültetünk, kiváltképpen akkor, ha valami igazán különös esemény történik életünkben. Jómagam is így tettem, amikor fiam született, de a millennium alkalmából is fákat ültetett az ország ugyanúgy, mint ama tragikus nap után, amikor Erzsébet királynőt 1898. szeptember 10-én Genfben meggyilkolták. Temetésére egy hét múlva, szeptember 17-én került sor. 

Erzsébet királyné a kiegyezés évében
Erzsébet királyné a kiegyezés évében

Szerette a magyarokat. Nem ismerte nyelvünket, de megtanulta. Legutolsó szavai is magyarul hangzottak az ajkán: „Mi történik velem?” Ami ezután történt, arról keveset tud az utókor. Sissi halálát követően Európa legnagyobb szabású emlékfa ültetésére került sor.

Nemrégiben egy idős házaspár hívta fel a figyelmemet egy elhagyatott, eldugott emléktáblára a Körmöci-hegységben. Útnak indultunk hát fiammal, hogy szemügyre vegyük az emlékhelyet. Körmöcbányán, a vasúti pályaudvar túloldalán kezdtük túránkat a Stószi-dűlő felé. Egy betonút visz fel a hegyekbe, legalábbis egy darabig.

Amikor a betonpanelek elfogynak lábunk alól, jobbra kell felfelé kaptatnunk a hegyre a sárga turistajelzés irányába. Persze mi ezt nem vettük észre, s jól elkalandoztunk az erdő sűrűjében, míg véget nem ért az ösvény, amelyen baktattunk. Visszafelé észrevettük a sárga nyilat. Hamarosan oda is értünk az Erzsébet-sziklához, melyet óriási 123 éves hársfák vettek körül.

A körmöcbányai emléktábla szövege
A körmöcbányai emléktábla szövege

A szikla közepén még ott van az eredeti magyar nyelvű tábla. Rajta a felirat: „ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKFÁI a közönség gondozásába ajánltatnak 1898.” Érintetlen a tábla is, a szikla is. Talán azért, mert már kevésbé látható a szöveg, vagy tán azért, mert nehezen elérhető magasságban van. Létrát pedig lusták magukkal cipelni a vandálok. „De a kő marad”, gondoltam, s megtöröltem a szememet, mert talán a nagy melegtől izzadtságféle vízcsepp kerülhetett bele, s így nehezen tudtam élesre állítani a fényképezőgépemet. Igen, a kő marad, s vele a felirat is, igazolva azt, hogy miféle emberek is laktak ezen a tájon úgy jó százhúsz évvel ezelőtt. Milyen nyelvet használtak, hogyan gondolkodtak, mi volt számukra fontos és mi kevésbé. Hova tűntek ezek az emberek?... S hova tűntek az értékrendek, amelyeket képviseltek? Semmivé váltak, mint „porfelhőben a távoli nyáj”. És érzem, felénk jön a hűvös északi szél...  

Fenyőkkel kirakott E betű

Annak idején nemcsak ezt a 6 hársfát ültették ide a Stószi-dűlőbe, hanem 1819 kőris- és boglárfát is. Ezenkívül a körmöcbányai magyar királyi állatorvos is elültetett 20 emlékfát a városban. 

A kisiblyei E betű egy korabeli selmecbányai képeslapon
A kisiblyei E betű egy korabeli selmecbányai képeslapon

Sissi tragikus halála után Darányi Ignác földművelésügyi miniszter arra kérte az ország lakosait, hogy ültessenek fákat, létesítsenek parkokat, ligeteket a „nemzet őrangyala” emlékére, s kérte, hogy ezeket Erzsébet királyné emlékfáinak nevezzék és táblákkal jelöljék. Így is történt minden faluban és városban egész Magyarország területén. Felvidék és Erdély különösen jeleskedett az emlékfa ültetésében.

Erzsébet-híd
Erzsébet-híd

1899 júliusában már csaknem hárommillió Erzsébet-emlékfát jegyeztek országszerte. Számos szobor, művészi alkotás, liget, tér, egyetem és sziget is ezért kapta az Erzsébet nevet. A komáromi Duna-hidat szintén Erzsébet királynőről nevezték el, ezt azonban még életében, 1892. szeptember 1-én éjfélkor adták át. Vagyis a 130 éves, Feketeházy János tervezte híd most jubilál. Ez is csak azt bizonyítja, hogy mennyire népszerű volt Erzsébet királyné a magyarság körében. A legérdekesebb talán a selmecbányai „E” betű volt. A kálvária mögötti Kisiblye felett húzódó Bethlen-magaslaton akkoriban egy tanulmányi erdő volt (Csókliget). Az erdészeti akadémiások Vadas Jenő erdőműveléstan tanár javaslatára egy óriási E betűt vágtak ki a Szécsi-forrástól a Bethlen-magaslatig, s ezt tűlevelű facsemetékkel ültették be. Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben festett Selmecbánya látképe című alkotásán még a kivágott erdő E betűje érvényesül inkább, hiszen a tűlevelű facsemeték még kicsik voltak. Később, különösen ősszel, amikor a környező lomblevelű fák már káprázatos színekben pompáztak, még inkább kivehető volt Erzsébet királyné nevének kezdőbetűje. Az E betű hossza 115 méter, szárai pedig 55 méteresek voltak.

Vajkán egy tölgyet és hét platánt ültettek. Talán mondanom sem kell, hogy a platánfákat a hét vezérről, a tölgyet pedig Erzsébet királynőről nevezték el.  Darányi Ignác miniszter annak idején így fejezte be felhívását: „És ha a késő utód az erdők sürüjében hálával gondol vissza arra a nagy lélekre, kinek tiszteletében olyan erő rejlett, a mely egy szó hatása alatt erdőket nevelt: a dicső Királyné emlékét és fáit szeretni és tisztelni fogja mindenkor!”

Sisi fái ma is élnek

Minden egyes elültetett fát pontosan jegyeztek. A földművelésügyi miniszter 1899-ben Erzsébet királyné emlékfái címmel egy kiadványt jelentetett meg, amelyben részletesen leírja, hogy melyik község hány fát ültetett el. Ebben a jegyzékben már 2 787 413 darab kiültetett fa szerepel. Természetesen az ezt követő években is sok helyütt ültettek Erzsébet-emlékfákat, jóval többet, mint Kossuth születésének 100. évfordulója, vagy a millennium alkalmából. 

Sissi, miután 16 évesen férjhez ment Ferenc József osztrák császárhoz, nehezen tanult bele az ugyancsak szigorú etikett szabályaiba. Szinte még gyermek volt, fecsegett, ugrándozott, egyszóval szeretett volna szabad maradni, de mindez a szigorú szabályok hatására fokozatosan elmaradt és egy halk szavú tündérré változott. Kezdetben ugyancsak szabadság- és magyarellenes nevelésben részesült, hiszen a birodalom történetét Majláth János magyar gróf tanította neki, aki köztudottan utálta Kossuthot, a magyarokat pedig csak pecsovicsoknak nevezte.

Erzsébet királynő Carl Pietzner fotóján
Erzsébet királynő Carl Pietzner fotóján

Erzsébet azonban átlátott a szitán. Az idő múlásával basáskodó anyósa fölé kerekedik, s lassan komoly politikai tényezővé vált. Egyre inkább megkedvelte a szabadságszerető magyarokat, megtanult magyarul és nagy szerepe volt az 1867-es kiegyezésben is. Korunk számára Erzsébet királyné igazi nagysága éppen ebben rejlik. Békét teremteni, s nem egymás ellen uszítani, valotta. Fia, Rudolf öngyilkossága után teljesen magába fordult, s ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Magyarországon utoljára a millenniumi ünnepségek megnyitóján volt. Jó palócaink és tót atyafiaink nagy ismerője, Mikszáth Kálmán így ír erről: „Szemei tágra nyíltak, a régi ragyogás kicsillant belőlük. S a szemekből, melyek úgy tudtak valaha mosolyogni, hogy egy szomorú országot vidítottak föl, egy könycsepp buggyant ki. Százan és százan látták a drága cseppet. Megvolt a reciprocitás. Egy mosolygó ország föl tudta vidítani a királynét.” 

Erzsébet királyné emlékfáinak nagy része még ma is él. Talán nem is sejtjük, hogy mikor és miért ültették őket. Koruknál fogva az is lehet, hogy gondozásra szorulnának, akárcsak az emléktáblák.

Megjelent a Magyar7 2022/38.számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.