2024. augusztus 18., 20:10

Egy újabb óriási tó tűnik el. A Balkas követi az Aral-tó sorsát

A levegőből nézve a Balkas türkizkék vize félholdként húzódik Kazahsztán sivatagi térségében. A túlfogyasztás, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás azonban veszélyezteti Közép-Ázsia második legnagyobb tavának létét - jelentette az AFP.

Egyre zsugorodik
A Balkas-tó térképen, az űrből és a valóságban
Fotó: Wikipédia/ma7
A szemem előtt van Balkas minden szerencsétlensége”

- mondta Alekszej Grebennyikov helyi halász az AFP-nek ennek az egyedülálló tónak az északi partján, amelynek vize hol sós, hol édes, és amely számos ritka fajnak ad otthont.

Egyre kevesebb hal van itt, ez katasztrofális”

- panaszolja az 50 éves férfi a Balhas ipari város kikötőjében horgonyzó csónakjában ülve. A város még mindig úgy néz ki, mint a szovjet időkben. A parton egy rozsdás, használaton kívüli csónak úszik, amelyet arra használtak, hogy homokot takarítsanak a kis öbölből.

Régen turistákat vittünk horgászni. Mostanra ez a hely mocsárrá vált”

- folytatja a sporthorgászat szervezője.

Olga Haripova tudós a városban lévő laboratóriumában tanulmányozza ezeket a változásokat.

A Balkas az ország legnagyobb halászati tározója. Amikor azonban csökken a vízszint, a halak száma is csökken, mert megzavarják a szaporodásuk feltételeit”

- magyarázta az AFP-nek. A »Kazahsztán gyöngyszemének« vízszintje most mindössze egy méterrel haladja meg a kritikusnak tekintett szintet.

Tavasszal az égből jött a megváltás: a példátlan áradások után a folyók hatmilliárd köbméter vizet engedtek a Kaszpi-tengerbe - a térség legnagyobb tavába - és a Balkas folyóba. Bár a vízszint néhány centiméterrel emelkedett, az alapvető tendencia megmaradt.
A Balkas szintje 2019 óta mindenhol csökken, főként az Ili folyó apadó vízhozama miatt, amely a szomszédos Kínában, a Hszincsiang régióban ered”

- magyarázza Haripova.

Közép-Ázsia összes nagy tava, más néven zárt tengere különböző mértékben osztozik ebben a sorsban: Az Aral-tó gyakorlatilag eltűnt, a Kaszpi-tenger helyzete aggasztó, és a kirgizisztáni Iszik-Kul-tó is veszélyben van.

Ezek az óceántól elszigetelt hegyi tavak különösen „sebezhetőek” a száraz régiókban a „globális felmelegedés és az emberi tevékenység által súlyosbított” zavarokkal szemben - olvasható a Nature című vezető tudományos folyóiratban.

Az emelkedő hőmérséklet felgyorsítja a víz elpárolgását, miközben a környező gleccserek olvadása miatt a hidrológiai erőforrások csökkennek. Ez csökkenti Balkas gazdasági jelentőségét is, amely az „Új Selyemút”, Kína Ázsiát Európával összekötő infrastrukturális projektjének útvonalán fekszik.

Az Oxfordi Egyetem tudósainak 2021-ben, a Water című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint ez a csökkenés elsősorban annak a következménye, hogy Kína túlságosan igénybe veszi az Ili folyót, hogy kielégítse növekvő mezőgazdasági igényeit, beleértve a gyapottermesztést. Ugyanez a forrás továbbá megállapítja, hogy

ha az Ili hidroklimatikus rendszere 2060-ig nem változik, és Kína tovább fejleszti mezőgazdaságát, akkor a vízkészletek egyre szűkösebbé válnak”.

Peking, a közép-ázsiai országok kulcsfontosságú gazdasági partnere, kevésbé hajlik a vízügyi kérdésekben való együttműködésre.

A határ menti folyók vizének megosztásáról szóló megállapodás előkészítése és aláírása Kínával kulcskérdés”

- mondta a kazahsztáni vízügyi minisztérium július végén az AFP-nek, hangsúlyozva, hogy »a fő cél a Balkás megőrzéséhez szükséges vízmennyiség biztosítása«.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.