2021. augusztus 8., 07:46

Delta variáns: Véd-e az oltás és a maszk? Milyen tünetek utalnak a fertőzésre?

A vírus indiai variánsát, azaz a delta variánst 2020 októberében azonosították, majd 2021 márciusában jelölték meg kiemelt kockázatúnak. Azóta folyamatosan növekedett az elemzett mintákban a variáns aránya. India mellett a világ több országában is megjelent ez a variáns - többek között már Szlovákiában is.

delta variáns
Fotó: pixabay.com

A delta variáns a B.1.617 kódot kapta, és könnyen fertőz. A mutáció annál a fehérjénél található, melynek segítségével a vírus bekerül az emberi sejtekbe, nagyon leegyszerűsítve, amellyel a sejtekben található receptorokhoz hozzákapcsolódik. A változásoknak köszönhetően a vírus könnyebben megtámadhatja a sejteket és gyorsabban el is szaporodhat.

Az E484Q segítségével a vírus könnyebben képes „kikerülni” a szervezet immunrendszerét, vagyis nagyobb az esélye arra, hogy elszaporodjon és súlyosabb tüneteket okozzon.

Az L452R pedig a vírus fertőzőképességére van hatással. Korábbi, hasonló mutációval rendelkező vírusvariánsok fertőzőképessége akár 20 százalékkal is nagyobb lehet, mint ezekkel a mutációkkal nem rendelkező variánsoké.

Az indai mutáns 4 jellemző tünete

Kutatók szerint a delta variáns az eredeti, vuhanitól eltérő tünetekkel jelentkezik.

A korábban jól ismert tünetek (pl. a láz, a száraz köhögés, a szag- és ízérzékelés elvesztése, a légzési nehézségek stb.) mellé az alábbi négy tünetcsoportot jelölték meg a vizsgálatok szerint:

  • kötőhártya-gyulladás (pink eyes): ez a szem kipirosodását, duzzanatát, váladékozását jelenti
  • emésztőrendszeri panaszok: hányinger, hányás, hasmenés
  • hallással kapcsolatos panaszok: fülzúgás, fülcsengés, szédülés
  • feketegomba-fertőzés
A feketegomba-fertőzés tünetei

A feketegomba-fertőzés elszíneződhet az orr, látászavar és mellkasi fájdalom alakulhat ki. A "fekete gombaként" is ismert mukormikózis (mucormycosis) fertőzés előfordulása a Covid-19-en átesett páciensek körében csaknem négyszer-ötször olyan magas, mint a világjárvány előtt.

A legnagyobb veszélyt a cukorbetegekre jelenti, valamint azokra, akiket szteroidokkal kezeltek, vagy hosszú időt töltöttek intenzív osztályon.

Véd-e a maszk vagy az oltás a delta variáns ellen?

A szakemberek szerint nemcsak az egyéni védekezésnek (rendszeres, alapos kézmosás, távolságtartás, védőoltások beadatása, maszkviselés) van kiemelt szerepe, hanem annak is, mennyire hatékonyan tudjuk nemzetközi szinten felvenni a harcot a kórokozóval szemben. Rendkívül fontos például a fertőzések számának minimalizálása, a vírus továbbterjedésének lassítása vagy megállítása (pl. az utazási korlátozásokkal).

Az E484Q arra is hatással lehet, mekkora mértékben nyújt védelmet a korábban megszerzett immunitás (legyen szó akár természetes, korábbi megfertőződésből eredő immunitásról, vagy a vakcina segítségével megszerzettről). Jelenleg is folynak vizsgálatok a már kifejlesztett vakcinák hatékonyságáról a delta variánssal szemben.

Valószínűleg a vakcinák adnak védelmet, és megvédenek a legsúlyosabb tünetektől - legalábbis az eddigi tapasztalatok ezt erősítik.

Fontos megismerni és elemezni az új variáns fertőzőképességét, virulenciáját, illetve azokat a mechanizmusokat, melyek ezeket befolyásolják. Kiemelten fontos a kontaktuskutatás, és annak minimalizálása, hogy a vírus tovább terjedhesssen. Könnyen előfordulhat, hogy felül kell vizsgálni a már érvényben lévő COVID-19-megelőzési és -kezelési protokollokat, és a már elfogadott vakcinákat, oltási terveket is át kell alakítani annak megfelelően, hogy az új variáns(ok) ellen is megfelelő védelmet nyújthassanak.

Áttöréses fertőzés miatt emelkedik a fertőzöttek száma

Meg kell barátkoznunk egy új fogalommal is, amit áttöréses fertőzésnek neveznek, ami annyit jelent, hogy a - tapasztalatok szerint - az oltottak is ugyanannyi vírust hordoznak, mint azok, akik egyáltalán nem kaptak oltást. Vagyis

az oltottak is képesek átadni a fertőzést, ami ellentmond annak, amit eddig feltételeztek a szakemberek, vagyis annak, hogy az oltottak kevésbé fertőzők.

Megosztás
Címkék