Dacia Bigster Journey Hybrid 155: A Nagy Testvér
Ha rövid az autód, toldd meg egy lépéssel – gondolhatták a Dacia mérnökei, azon spekulálván, hogyan tehetnék még ütősebbé Duster nevű sikermodelljüket. Az eredmény a Dacia Bigster, az a bizonyos lépés pedig nagyjából 23 centi a Duster aktuális modelljével szemben. Az újdonságot kizárólag hibrid hajtásláncokkal és 4 szereltségben dobták piacra; mi ezek közül a 2. legmagasabb szinttel kombinált full hibrid változatot kaptuk meg a szokásos egyhetes tesztelésre, rengeteg feláras holmival megspékelve.
A karosszéria hossznövekménye természetesen elnézhetetlen, de a mindenkori Dusterek vizuális fogyatékosságait is láthatóan sikerült orvosolni (formátlan hátsó oldalablak, az elülső ajtók csúnya műanyag betétjei).
A frontrészt ebben a szereltségben a „bedobozolt” ködfényszórók teszik látványosabbá, míg hátul maradtak a villára hajazó lámpák, na meg az impozáns tetőspoiler. Tegyük hozzá: ezen a hosszabb kasztnin mutatnak jobban.
Az ötödik ajtót kettéosztó díszléc már kizárólag a Bigster sajátja, és úgy kellett arra a hatalmas bádogfelületre, mint egy falat kenyér.
A hátsó ajtók rejtett kilincse az új Duster öröksége, a körkörös műanyagozás pedig az autó terepjáró képességeire utal, amit csak irigyelhetnek a Škoda Karoq/Hyundai Tucson/Kia Sportage kategóriájú konkurensek. Például az offroad nagyságrendű 220 mm-es hasmagasságot…
A beltér sok mindent átörökölt az új generációs Dustertől, de a digitális műszerfal itt a központi kijelzővel azonos méretű (10”). Az alapadatokon kívül számos megjelenítési formát kínál, beleértve az e szinten standard navigációs térképet és a telefontükrözést is.
A középkonzolon az automata váltó mívesen megformált pöcke a domináns elem; mögötte variálható rakodórekeszek találhatók, a kartámláét is beleértve. A szereltségben itt lépnek be a félig kézi, félig elektromos vezérlésű elülső ülések, a navigáció, a sötétített hátsó ablakok, miközben a vezetéstámogató rendszerek döntő többsége már alacsonyabb szinten is alapholmi.
Újdonság a Dacia-modelleknél az elektromosan zárható ötödik ajtó, a hátsó ülések pedig 4:2:4 arányban oszthatók; a középső rész pohártartós kartámlaként is használható. A Duster kemény kalaptartóját itt kihúzható roló váltotta fel, amely a koffer bővítésekor könnyebben kiszerelhető és raktározható.
Az autó javára írandó a kétzónás légkondi kezelése: ha nem is klasszikus tekerentyűs, de legalább nyomógombos. USB-csatlakozóból elöl-hátul kettőt-kettőt találunk, mindegyikük C-típusú.
A hátsó élettér a felsorolt konkurensekéhez hasonló, de a 612 literes koffer mindegyiküket magasan veri (Kia Sportage: 586, Škoda Karoq: 521 l). Ja, és halkan hozzáteszem: a sima lágy hibrid Bigsteré 702 literes…
A Bigster full hibrid változata a Renault csoportból elsőként kapta meg az új, 1,8 literes 109 lóerős benzinmotort. A rendszer további építőkövei a 36 kW-os (49 LE) villanymotor, az 1,4 kWh kapacitású akkumulátor és a hatgangos multimód automata váltó, ahol 4 fokozat a benzin-, 2 pedig a villanymotort szolgálja ki.
A rendszer összteljesítménye a műszaki adatokban olvasható. A visszatöltés D pozícióban a szabadonfutáshoz közeli, B állásban jóval hatékonyabb, és főleg városban nagyban kiváltja a szemaforok előtti fékezgetést.
Az okos rendszer, amikor csak lehet, tisztán elektromos hajtásra kapcsol, a gyártó szerint városi forgalomban akár 80%-os arányban. Hogy ez pont ennyi volt-e, azt nem mértem, de tény, hogy ilyenkor sűrűn és tartósan világított az EV üzemmód, az átlagfogyasztás pedig 4,8 liter körül mozgott, lásd a megfelelő ábrát.
Magyarán: a hibrid technika úttörőjének számító Toyota modelljeivel összemérhető, fejlett rendszerrel büszkélkedhet a Bigster, a fogyasztást is beleértve. Ami viszont kimondottan zavaró volt: a benzinmotor bántóan kerregő hangja, főleg a leggyakrabban használt közepes fordulatszámokon. Ezt tényleg csak a szenzációs fogyasztás ismeretében tudtam megemészteni, amivel az 50 literes tankból simán összehozható 1000 kilométeres hatótávolság…
