Citroën C3 PureTech 110 SHINE: Dinamikus és takarékos

Az erősebbik benzinmotorral, a csak ehhez választható automata váltóval és a második leggazdagabb Shine szereltségben kaptuk meg tesztelésre.

Nem vitás: ebben a méretosztályban különösen jól mutatnak az ilyen aranyos kisgömböcök. Pláne, ha a megszokottnál jóval több látványos dizájnelemmel spékelik meg őket, mint a C3-as esetében tették: három szinten elhelyezkedő lámpák, a krómcsíkokból kiemelkedő márkaembléma, a ködlámpák és az első Airbump párnák azonos színű keretei, kettős fényezés, opálszínű tetővel…

Fotó:  Vas Gyula

Ennyi szinte már sok is egy ekkorra verdára, de a végeredmény igen látványos. Arról nem is beszélve, hogy a dupla küllős, 16 hüvelykes, Citroën-logós MATRIX alufelnik csak tovább javítják az összképet.

A kocsi műszerfala egészében véve harmonikus látvány, sőt a fautánzat-berakásnak köszönhetően még némi exkluzivitást sem nélkülöz. A volán is szép darab, mögötte vegyesen analóg és digitális a műszerblokk.

Fotó:  Vas Gyula

A légbeömlősor is szép, letisztult, az automata váltó karja viszont abszolút fantáziátlan: ugyanezzel a formával kézi is lehetne. Újabb piros pont jár az ülések formájáért, pláne elöl: mutatósak az oldalperemek, valamint a (feláras) szürke/bézs kárpitozás. Az élettér elöl kifogástalan, hátul kissé szűkös. Pedig tágasabb is lehetne, ha az elülső üléstámlákat, Isten tudja miért, nem szabták volna ilyen vastagra…

Fotó:  Vas Gyula

A sok belső rakodótér (kapitális ajtórekeszek, nagy kesztyűtartó) további pozitívumot jelent, a kofferről viszont kevesebb jó mondható el. Alapmérete még csak hagyján (300 l), de küszöbe igen magas, bővítésekor pedig a szintén túl vastag hátsó üléstámlák szinte csúszdát alkotnak sima padló helyett.

Fotó:  Vas Gyula

Nem is beszélve a jókora fenékküszöbről… A szereltségről pedig annyit, hogy a légkondi itt már automata, belép az eső- és fényszenzor, hátsó parkolóradar is jár, tolatókameránk azonban opció volt.  Más értékesebb holmik – kétfunkciós tempomat, sávelhagyásjelző, digitális rádió stb. – minden modellnél alapárasak.

A kocsi 2 választható benzinmotorja ugyanaz a konstrukció (3 henger, 1199 cm³), de az egyik szívó, a másik turbófeltöltős. Tesztautómban, mint már említettem, az utóbbi dolgozott, és teljesítményét bőven elégnek találtam a sofőröstül is mindössze 1192 kg önsúlyhoz. Ami a hatgangos váltót illeti, ma már vannak finomabban és gyorsabban dolgozó automaták is, de rossznak ez sem nevezhető. A WLTP-fogyasztási adat reális, jómagamnak is sikerült beleférnem a teszt 6,1 literjével. Pörgetéskor, magasabb fordulatszámon a motor hangja elég intenzíven behallatszik az utastérbe, de ez ugyanúgy lehet élményfokozó, mint zavaró tényező. A végére pedig annyi, hogy a kisgömböc – méretéhez képest hatalmas tengelytávjának köszönhetően – elképesztően stabil, és egészen hihetetlen kanyarsebességekre képes.