BMW M440i xDrive: 374 + 11 lóerő
„Kicsit hibrid, nagyon sportkupé. Mert olyat lehet vele élményautózni, hogy nemcsak a sofőrnek, hanem mindhárom utasának is eláll a lélegzete.” Így jellemezte egy magyarországi kollégám ezt a közlekedési eszközt, amely ugyan nem a 480/510 lóerős M4/M4 Competition, de rögtön utánuk következik a családban. És amely tényleg garantálja az élményautózást a maga 374 lóerejével, amelyre még 11 lóerőt rá tud dobni a hibrid technika.

Ezt a kivételes járművet tesztelhettük a közelmúltban.
Nem vitás: a közvéleményt abszolút megosztó látványelem az autó hűtőrácsa. Mert egy csomó BMW-s hagyományt vesz semmibe: majd’ olyan magas, amilyen széles, és – kisebb szentségtöréssel felérően – beleszuszakolták a rendszámot is! Erre szokta az ember kínjában azt mondani, hogy legyen ízlés dolga...
Ám ezen a vitatható ponton túllépve már tényleg csak szépségről és attraktivitásról beszélhetünk: gyönyörű sziluett, izgalmas vonalvezetés, egészében véve egy telivér sportkupé. A tető úgy lejt, ahogy egy ilyen autónál lejtenie kell, töretlen ívben megy át a hatalmas szélvédőbe, az oldalüvegezés brutálisan keskeny, leghátul pedig effektív légterelő és agresszív rajzolatú lámpák zárják az összképet.
S ha mindez nem lenne elég, halkan teszem hozzá, hogy egy M sportcsomaggal megspékelt verzióhoz van szerencsénk, óriási elülső légbeömlőkkel, kapitális dupla kipufogókkal, ál-diffúzorral, miegymással. Szó mi szó: úgy szép, izgalmas és attraktív, ahogy van! A veséivel együtt…
Ezt a fejezetet kis kritikával kell kezdenünk. Bármennyire hi-tech ugyanis a legújabb kori BMW-k enteriőrje, típusoktól függetlenül egy-másfél generációra visszamenőleg tök egyforma. Illetve felbukkan itt-ott némi újítás-frissítés (váltókar stb.), de ezzel együtt tényleg az az ember érzése, hogy belülről minden mai bömbi ugyanolyan. Viszont feltétlen megismétlendő: ez az egyformaság abszolút hi-tech minőséget jelent, látványban, kivitelezésben és ergonómiában egyaránt.
Utóbbira itt is jó példa a komplett információs rendszert vezérlő iDrive pult, illetve a programozott rádiócsatornák lehívásának klasszikus nyomógombjai; mindezek együttesen kb. 75%-ig kiváltják az ikonböködést és a képernyő-maszatolást. (A maradék 25 a klímakezelés.)
Áttérve tesztautónk sajátságaira: kétajtós nagykupéról lévén szó, a biztonsági övet beszállás után egy kar tolja a kezünk ügyébe, valahonnan az utastér hátsó szektorának mélyéből.
Becsatolása után valósággal körülölel bennünket a fantasztikus tartást adó ülés, amelyek felső oldaltámlái szélességben szabályozhatók. Hátul persze már egészen más a helyzet. Mert impozáns méretei ellenére mégiscsak egy kupéról van szó, azaz: két szűkre szabott ülés, komplikált beszállással.
Utóbbit éppen a fejlett technika teszi még komplikáltabbá: az elülső üléstámla előredöntésével ugyanis nem csusszan előre az egész ülés, hanem egy villanymotor kezdi csigalassúsággal előretolni. A koffer kellően tágas, de bejárata és küszöbe megint csak kupésan keskeny, illetve magas. A műszerfal teljes egészében digitális, és számtalan információt képes megjeleníteni. Csakúgy, mint a központi kijelző, a mild-hibrid rendszer energiagazdálkodásától kezdve egészen az 5 napra szóló időjárás-előrejelzésig...
A vezetéstámogató rendszereket pedig ilyen szinten nincs értelme taglalni: megvan minden, ami kell.
Az M440i a család legerősebb, még civilnek nevezhető tagja: fölötte, mint már említettük, csak a két telivér M kivitel áll. A háromliteres sorhatos benzinmotor itt 374 lóerőt teljesít, amihez egy kövér gázadáskor hozzájön még a 48 V-os mild-hibrid rendszer 11 lóereje.
Nem csoda, hogy ilyenkor elszabadul a pokol, főleg ha SPORT vagy SPORT PLUS pozícióban van a rezsimválasztó: a motor felbömböl, mint egy oroszlán, az autó katapultál, mint egy rakéta, bennünket pedig elemi erő nyom az ülésbe. S ha ezt az ámokfutást akarjuk folytatni, a kritikus helyzetekben számíthatunk az autó lenyűgöző stabilitására, amit még jócskán megfejel az összkerékhajtás. Amikor pedig, néhány halálközeli élmény hatására polgári vezetésre váltunk, ott a Normal vagy az Eco rezsim. Utóbbiban még a korábban elpazarolt üzemanyag egy részét is visszaspórolhatjuk, mivel kilométereket vitorlázhatunk szabadonfutással, a motorfék kiiktatásával.
A különböző menetmódok egyébként a kormány- és gázreakciókon, na meg a motorhangon kívül az adaptív rugózás keménységét is megváltoztatják. Végezetül pedig: a nyolcgangos Steptronic automata sportváltó valami egészen elképesztő gyorsasággal dolgozott. Ha akartuk, a volán mögötti fülekkel is kapcsolgathattuk, de nem akartuk: ő jobban tudta a dolgát…
Hengerűrtartalom: 2998 cm3
Teljesítmény: 275 kW (374 LE)@5500–6500*
Nyomaték: 500 Nm@1900–5000
Sebességváltó: nyolcfokozatú Steptronic Sport automata
Legnagyobb sebesség: 250 km/óra**
Gyorsulás 0–100 km/óra: 4,5 s
Gyári átlagfogyasztás: 7,5 l/100 km
Tesztfogyasztás: 8,9 l/100 km
CO2-kibocsátás: 170 g/km
H/Sz/M: 4768x1852x1383 mm
Csomagtér: 440 l
Üzemanyagtartály: 59 l
A modellcsalád induló ára: 47 400 €
A tesztelt típus induló ára: 68 700 €
* Mild-hibrid rendszer: + 11 LE
** leszabályozva
