Az új vírus alattomos, már a lappangási idő alatt is fertőzhet

A szakember higgadtan figyeli a monitort, ahol napra, sőt percre kész információkat talál arról, hol és mennyi beteg van a világon. Beszélgetésünk idején még egyetlen koronavírus-fertőzött sem volt Szlovákiában, de ha lennének is, a legfontosabb teendő a betegek és hozzátartozóik elkülönítése lenne, amivel egy esetleges járvány kialakulását lehetne megelőzni.

Miben más, mitől különleges és veszélyes ez az új vírus?

A koronavírus a környezetünkben jelen levő vírus, amely gyakran okoz enyhébb lefolyású légúti megbetegedéseket. A vírus állatokban is előfordul, onnan olykor átkerülhet az emberre, és megbetegítheti. Most is ez történt. Egyelőre még nem tudni pontosan, milyen állat volt a vírushordozó, feltételezhetően denevérről került át a kórokozó az emberre, mégpedig egy vuhani piacon. Itt azonban nem állt meg, hanem emberről emberre is átterjedt, és emiatt sokkal nagyobb a fertőzésveszély.

Ami különlegessé, mondhatni alattomossá teszi, hogy a lappangási ideje viszonylag hosszú, 14 nap, s már ez alatt az idő alatt is fertőzhet. Vagyis lehet, hogy valaki még nem is észleli magán a betegséget, de már a családját, a munkahelyi kollégáit is megfertőzte.

A reptereken való testhőmérséklet-mérés is vitatott, hiszen már fertőzött lehet valaki, de még nincs hőemelkedése.

Most van az influenza szezonja nálunk, aminek a tünetei szinte megegyeznek a koronavíruséval. Mit tegyünk, ha észleljük magunkon ennek a betegségnek a jeleit?

Ha az utóbbi időben nem jártunk olyan országban, ahol a koronavírus jelen van, és nem érintkeztünk olyan emberrel, aki ilyen országból jött, szinte biztos, hogy influenzánk van. Ilyenkor ajánlott az ágynyugalom, a sok folyadék, a C-vitamin-bevitel, és ha a helyzet nem javul, az orvossal való telefonos konzultáció.

Ha valaki mondjuk Milánóban járt nemrég, és influenzás tüneteket észlel magán, annak egyenesen az ajánlott, hogy maradjon otthon – az esetleges fertőzés terjesztésének megakadályozása érdekében –, és telefonon vegye fel a kapcsolatot a háziorvossal.

Neki számoljon be aprólékosabban arról, hol járt, és milyen panaszai vannak. Ha ennek alapján az orvos úgy ítéli meg, hogy fennáll a koronavírus-fertőzés gyanúja, akkor kapcsolatba lép a mentőszolgálattal, és a mentők a fertőzőklinikára (infektológia) szállítják a beteget, hogy a szükséges vizsgálatokat, teszteket elvégezzék. A Dunaszerdahelyi járás betegei elvileg a nagyszombati kórházba kerülnének, mert ott van fertőzőosztály.

Mi a legjobb prevenció a koronavírus ellen?

Mindenkinek mérlegelnie kellene azt, hogy hova utazik.

Nem ajánlott olyan helyekre menni, ahol sok a koronavírusos beteg. Ilyen például Kína vagy Olaszország érintett tartományai.

Mint már említettem, a lappangási idő két hét, míg a sima influenza esetében ez az idő nagyjából öt nap. Lehet, hogy valaki  régen itthon van, egészségesnek érzi magát, dolgozik, emberek közé jár, miközben esetleg már rengeteg embert megfertőzött.

Németországban is úgy terjedt el a vírus, hogy egy céges konferencián egy kínai hölgy adott elő, aki teljesen egészségesen érkezett, de már fertőzött volt. A konferencián megfertőzte német kollégáit, és rajta is csak akkor tört ki a betegség, amikor  hazautazott Kínába.

A német kollégák pedig továbbfertőzték a családtagjaikat. A mi hivatalunk feladata is pont az lenne, hogy ha véletlenül találnának koronavírusos beteget, akkor mindenkit, akivel kapcsolatba került, fel kellene kutatnunk, el kellene őket látni tanácsokkal, 14 napos karanténba helyezni, és ha tüneteket észlelnek magukon, akkor kapcsolatba lépni a háziorvosukkal. Itt mondanék el egy fontos dolgot a szájmaszk viseléséről, amely hiánycikk szinte mindenütt a világon. Elsősorban azoknak kellene hordaniuk, akik betegek, hogy ne fertőzzenek meg másokat, nem pedig az egészséges embereknek. Influenza idején is jó lenne, ha viselnék a betegek.

Fotó:  Rozsár Vince

A japán hajó esete, ahol rengetegen fertőződtek meg, viszont azt bizonyítja, hogy pont az összezártság, a karantén kedvezhet a vírus terjedésének. Vagy tévedek?

A koronavírussal való megfertőződéshez legalább pár perces közeli, 2 méteren belüli kapcsolat szükséges.

Egy hajón ennek sokkal nagyobb a veszélye, hiszen sokan tartózkodnak viszonylag kis helyen összezárva. De hasonlóan nagy a kockázata például a vírus kórházakban való terjedésének, főleg a fekvőbeteg-osztályokon, ahol sok a legyengült beteg. Bizony, az ilyen helyen emberéleteket is követelhetne.

Sokan már világjárványt emlegetnek, holott a nyilvántartott fertőzöttek száma nem olyan magas. Mi a valós helyzet?

A legutolsó adatok szerint már mind az öt földrészen felbukkant a koronavírus, eddig 50 országban van jelen.

Világjárvány (pandémia) azonban nincs, csak a WHO által kihirdetett nemzetközi járványügyi szükséghelyzet.

A legutolsó világjárvány talán éppen az 1919-es spanyolnáthajárvány volt, ahol a halálozási arány is nagyon magasra ugrott. Az első világháborút követően a legyengült, megviselt szervezetű emberek estek áldozatául. Érdekességként említeném, hogy az amerikai indiánokat állítólag a bárányhimlő tizedelte meg, amit az európai hódítók vittek be a kontinensre. Úgy vélem, egyelőre semmi ok a pánikra.

Tartsuk be a higiéniai szabályokat, mossunk gyakran kezet, és ha betegek vagyunk, maradjunk otthon. Az influenzának is, ha nincs kikezelve, kifeküdve, lehetnek súlyos szövődményei. A leggyakoribb ennél is a tüdőgyulladás. Évente több száz ember hal bele nálunk is!

Szerencsére influenzajárvány tájainkon most nincs. Itt-ott, de szintén helyi, regionális jelleggel az ország különböző részein fel-felbukkan a kanyaró, vagy éppen a piszkos kezek betegségének tartott sárgaság. Amúgy a járványügyi helyzetünk jónak mondható.

Úgy tűnik, mintha Kínában visszavonulót fújna a koronavírus, a betegek és a halálozások száma csökken, Európában viszont még csak most kezd terjedni? Miben bízhatunk?

Kína december utolsó napjaiban jelezte az első megbetegedéseket, és most úgy tűnik, ott sikerült megfékezni, egy tartományon és egy nagyvároson belül tartani a koronavírus-fertőzést. Egy ilyen hatalmas, nagy népességgel rendelkező országban, egy olyan sűrűn lakott többmilliós városban, mint Vuhan, ez nem kis teljesítmény.

Biztató, hogy egyre többször közölnek adatokat a gyógyultak számáról is. A betegséggel járó vírusos tüdőgyulladás gyógyulási folyamata hosszú, hetekig, sőt néha hónapokig is eltarthat.

Gyógyszer nincs rá, légzéstámogatással próbálják segíteni a betegek felépülését. Ezért kellett olyan sokáig várni az első pozitív adatokra. A több mint 77 ezer megbetegedettből eddig több mint 32 ezren gyógyultak meg. Európában, így nálunk is, most a legnagyobb feladat a betegek kiszűrése és a járvány terjedésének meggátolása a már említett óvintézkedésekkel.

A vírusok kedvenc évszaka egyébként a tél, a meleget nem kedvelik, ezért bízhatunk abban, hogy a tavasz a koronavírus visszavonulását is elhozza.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/9. számában.