Anyaországi impulzusok Fejér vármegyéből
Sokan nem tudják, bár sejthetik, a Kárpátok koszorúja alatt elterülő mikrokozmoszunk alapos bejárása és annak megismerése akár egy emberöltőbe is tarthatna. Ritka természeti, épített és kulturális adottságokkal rendelkezik vén kontinensünk ezen része. Tényleg rajtunk múlik, mennyit szeretnénk ebből megismerni. Mi, ha tehetjük, minden évben jópár hazai és anyaországi látnivalót felkeresünk, hiszen elkél a hazai muníció. Ezen írásom most éppen a csonkahon egyik régiójából fog meríteni.
A mai Magyarország területén százával habzsolhatjuk magunkba a jobbnál jobb helyeket. Bő két éve, még mielőtt becsekkoltunk volna a napfényes hellén világba, tettünk egy röpke anyaországi kitekintést. Fejér vármegyét vettük célba, mondván rajta mindig keresztül utazunk, de most álljunk meg ott, és egy kis szeletét toljuk magunkba. Akadt itt egy böhöm Miska Huszár, kilátó mutatós panorámával, Vörösmarty emlékház és az impozáns Brunszvik-kastély parkjának késő tavaszi miliője. Vegyük szépen ezeket sorba.
Pákozd település szélén magasodik a világ legnagyobb huszár szobra. Napindítónak abszolút telitalálat volt vele fényképezkedni. A maga nemében egyedülálló alkotásról van szó, amely száz tonna betonból készült és tizenhárom méter magasra rúg. A szobor a magyar katona hősiességét és bátorságát hivatott megörökíteni. A pákozdi diadal helyén áll és arra emlékeztet, a huszár egyik kezében a győzelmi zászlót tartja, a másik kezét viszont a kardján nyugtatja, jelezve, hogy készen áll bármikor a harcra, hazája védelmére. Innen a Miska huszártól pár kilométerre, a közkedvelt Bence-hegyi kilátónál szellőztettük ki magunkat.
A húsz méter magas torony meghódításához mindössze száztizennyolc lépcsőfokot kell leküzdenünk. Innen, háromszázhatvan fokos fullos panoráma vár minket. Láthatjuk innen Velence házait, a Velencei-tavat, Gárdonyt, valamint a Meleg-hegyet, a Csúcsos hegyet, és akár a Nagy-Kopasz hegyet is.
Miután kellően kibámultunk magunkat a Fejér vármegyei messzeségbe, átváltottunk irodalmi vizekre. A kilátótól nem messze, Kápolnásnyéken találjuk meg Vörösmarty Mihály emlékházát. A Szózat és megannyi híres irodalmi mű írója itt sírt fel először. Csendes, nyugodt környezet várt ott minket és bizony a tárlat sem volt piskóta. Amondó vagyok, ha nem is csipázod a magyar irodalmat, mert számodra túl unalmas, száraz meg minden, kérlek, kivételesen engedd el ezeket és nézz be az emlékházba akár egy órácskára. Impozáns, korhű berendezés, interaktív tárlatvezetés és kinti csendélet (liget, sétány, természetes tó és szabadtéri színpad) fogad majd téged.
Martonvásáron a Brunszvik-kastély parkja amolyan desszertként került fel aznapi Fejér vármegyei látnivalós étlapunkra. A fantasztikus, hófehér falú, angol-neogót stílusú Brunszvik-kastélyba bár nem váltottunk jegyet, azt meghagytuk az utókornak, helyette, kihasználva a szép tavaszi időt, inkább a harsogó zöldben pompázó kastélyparkot jártuk be. Hát itt szintén messziről elkerült minket a csalódás. Az angolpark fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrányfenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A lejtős, gyönyörű park közepén átfolyó Szent László-patak vizének felduzzasztásával kis tavat alakítottak ki, benne sziget, hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal. Romantikus sétaút és fahíd vezet a szigetre, ahol egy hatalmas hangversenykertet alakítottak ki.
Az itt leírt Fejér vármegyei nevezetességeket simán be tudjuk járni egy nap alatt. A helyzet az, ezen vármegyében akadnak még meglátogatandó helyszínek. Remélhetőleg az évek alatt, szépecskén be is járjuk mindegyiket. Addig mindenki menjen a saját maga tempójával és lásson minél többet az anyaországi részekből.
